“Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője” címmel tartotta meg a XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.

A Debreceni Egyetem anyagát szemléztük, amit a rendezvényről készítettek. 

"Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője” címmel tartotta meg a XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetemen - Fotó: www.unideb.hu
"Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője” címmel tartotta meg a XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetemen - Fotó: www.unideb.hu

Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 milliméter csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.

A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.

Elhangzott, hogy az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. 

A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén.

Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni – hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.

A kukorica a leginkább aszályérzékeny növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül – hangzott el a tanácskozáson.

Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.

A hagyományos technológia már nem eredményes eléggé

A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egy időben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani – mondta Futó Zoltán.

A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai tudásátadást támogató programja gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.

A gabonapiac bizonytalan, a költségek nőnek, ezért különösen fontos, hogy a legjobb áron értékesítse gabonáját. A piactéren közvetlenül kapcsolatba léphet a vásárlókkal, és az aktuális piaci árakhoz igazodva hirdetheti meg kukoricáját vagy egyéb terményeit. Hirdesse meg gabonáját pár perc alatt, és érjen el még több vevőt!

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Közösen fejleszt algoritmust a precíziós gazdálkodáshoz a MATE és a TERRA-COOP

2024.10.14.

Halad a „Szántóföldi növénytermesztés permetezési hatékonyságának növelése, a növényi növekedési periódusok konvolúciós neurális hálózat alkalmazásával történő felismerésével” – című projekt.

A hét második felében éjszaka már megjelenhetnek a mínuszok

2024.10.14.

A hét elején változékony idő várható, napos és felhős időszakok váltakoznak, kisebb eső csak szórványosan fordulhat elő. A hét második felében több napsütésre számíthatunk, de a hőmérséklet reggelente 0 fok köré is hűlhet, míg nappal 12 és 19 fok között alakul.

Az agrártámogatási rendszerben az első lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne a MAGOSZ főtitkára szerint

2024.10.14.

A gazdákkal együttműködésben kialakított, a termelőket nem hibáztató, hanem partnerként kezelő agrártámogatási rendszert szeretne látni a közeljövőben Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára.

Alapvető útmutató a savas talajba ültetéshez – a kerti talajok pH-értékének megértése

2024.10.13.

Ahogy a csípős őszi levegő beköszönt az ültetési szezonba, előfordulhat, hogy különféle növényekkel bővíthető a kert, beleértve azokat is, amelyek a savanyú talajban virágoznak. Alapvető fontosságú, hogy megértsük, hogyan teremtsünk megfelelő környezetet ezeknek a savkedvelő növényeknek, hogy virágozhassanak, és életet vigyenek a környezetünkbe.

GNSS antennák robotfűnyírókhoz

2024.10.13.

A helymeghatározás, a navigáció és az akadálykerülés a robotfűnyírók működésének kulcspontjai. A fúziós pozicionálási technológia pedig, mint például az RTK+ultrason/IMU/vision, az egyik főbb technológia.

Az űrben termesztik a paradicsomot, a római saláta után másodikként

2024.10.13.

„Jelenleg a NASA-val közös kísérleti tervünk véglegesítésén dolgozunk” – mondja Martha L. Orozco-Cardenas, Ph.D., a Riverside-i Kaliforniai Egyetem Növénytranszformációs Kutatóközpontjának igazgatója. „Célunk, hogy a paradicsomot az Advanced Plant Habitat Mission 08 (APH08) során dobjuk piacra” – mondta Orozco-Cardenas, aki Robert Jinkerson docenssel együttműködve fejlesztette ki a paradicsomot.

Partnerhírek
Partner

Szárbontás az AÖP tükrében

2024.10.10.

A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.

Partner

Őszi gyomirtás hatékonyan? Válassza a Legato Trio-t!

2024.10.09.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyes gyomfajok csírázása lényegesen hamarabb megindul és fokozódó jelenlétükre ősztől tavaszig számítani kell. Olyan gyomnövények adhatnak már ősszel szőnyegszerű borítást, mint pl. a veronikafélék, viola, árvacsalán és a tyúkhúr, de megjelenhet tábláinkon a nagy széltippan is, mely az őszi búza egyik legjelentősebb egyszikű gyomnövénye.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 600 hirdetés 100 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás