Nagyon lerontották a termésátlagokat a délkelet-európai hőhullámok

A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt.

Brutális csökkenéseket okoz a július

A július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket.

Az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő - írta a Met.hu.

Az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.

Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.

A hónap csapadéka országos átlagban az augusztus elejéig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.

Főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.

Ehhez kapcsolódik, hogy július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés a júliusi hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. 

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek - írták.