Nagyfokú vagy súlyos aszály érinti hazánk területének háromnegyed részét

Az elmúlt napokban is folytatódott az idei júliusra és augusztusra jellemző igen meleg, nagyrészt száraz időjárás. A már teljesen beérett kukorica- és napraforgó-állományok számára a mostani szárazság már jól jön, nem nő a szemek nedvességtartalma. Ugyanakkor sokfelé nem lehet elkezdeni a repce vetését és a talajelőkészítő munkákat a rendkívül száraz talajfelszín miatt, valamint az aszály és forróság a természetes vegetációt is nagyon megviseli. Záporok, zivatarok kialakulására csak péntektől van esély, és a hőség is akkor mérséklődhet.

A mögöttünk álló tíz napban meleg, nagyrészt száraz időjárás volt jellemző hazánkban. Számottevő záporok, zivatarok csak a múlt kedden alakultak ki, akkor a középső és a nyugati országrészben többfelé, máshol elszórtan hullott 5 mm-t meghaladó csapadék, és foltokban egy-egy nagyobb felhőszakadás is előfordult. Augusztusban - ahogy júliusban is - csaknem országszerte kevesebb esett a sokéves átlagnál, az Alföld déli és középső tájain, valamint foltokban a Dunántúl délkeleti részén a 10 mm-t sem éri el a havi csapadékösszeg, és a legcsapadékosabb nyugati és északi területeken is csak 30-60 mm hullott. Az 50 és 250 mm közöttinek adódott nyári csapadékösszeg nagy része júniusban esett, az egész évszakra vonatkozó csapadékhiány pedig északon jellemzően 30-80, délen 50-130 mm között van.

A talaj felső 20 cm-es rétege csak a múlt kedden nagyobb csapadékot kapott területeken tartalmaz kielégítő mennyiségű nedvességet, az Alföld jelentős részén, és a Dunántúl délkeleti tájain azonban rendkívül száraz. A középső és alsóbb talajréteg az ország túlnyomó részén kritikusan kevés nedvességet tartalmaz, a felső egy méter nedvességtartalma a 30%-t sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. Nagyfokú vagy súlyos aszály hazánk területének háromnegyed részét érinti - olvastuk a HungaroMet agrometeorológiai elemzésében.   

A csapadékhiányt az ilyenkor szokásosnál 6-8 fokkal magasabb hőmérséklet súlyosbítja. A hőség a nyár utolsó hetében sem enyhült, a középhőmérséklet 24-27 fok között alakult. Napközben jellemzően 32-35 fok közé melegedett a levegő, ennél pár fokkal kevésbé meleg csak a hét első napjaiban a Dunántúl nyugati részén fordult elő, és éjszakánként is 17-22 fok közötti értékek voltak jellemzőek.

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok jellemzően teljesen beértek, elszáradtak. Miskolc térségében a kukoricán közepes méretűek a csövek. A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Ennek oka azonban az aszály mellett, hogy az éréshez kellő mennyiségű hőösszeget is korán megkapták a növények. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.

Az őszi káposztarepce vetéséhez a talaj nedvességviszonyai csak kisebb foltokban kielégítőek, hazánk döntő részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.

Az elmúlt egy hét során csak a múlt hét első felében voltak átmenetileg vizes növényállományok, a jellemzően száraz időjárásban a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza is elenyészően alacsony volt, ami a gombás megbetegedések kialakulásának nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index értéke egyre csökkenő tendenciát mutat. A természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat, szántóföldi növényeink pedig már júliusban száradásnak indultak. A természetes száradást a csapadékhiányos időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen (főként az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain) és egyre nagyobb mértékben mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget, ami az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1520 és 1700 foknap között alakul, tovább nőtt a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyinál is igen jelentősen, északkeleten 180-220, míg máshol 240-310 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 180-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

Az előttünk álló hét első felében folytatódik a kánikula. Számottevő csapadék nem valószínű, a hőmérséklet csúcsértéke pedig országszerte meghaladja a 30 fokot. Az egyre hosszabbodó éjszakákon jellemzően 15-20 fok közé enyhül a hőség, de a hidegre hajlamos helyeken 15 fok alá hűl már a levegő. Nem drasztikus, de kisebb mértékű változás péntektől valószínű időjárásunkban. Ekkortól többfelé számíthatunk záporok, zivatarok kialakulására, és főként a csapadékos területeken a nappali hőmérséklet is visszaesik majd néhány fokkal.