Nagy változások készülnek az Európai Unió agrártámogatásában, ami sokaknak nem fog tetszeni

Közel 8 hónapos, zárt ajtók mögötti megbeszélések után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024. szeptember 4-én ismertette a „Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről” következtetéseit. Ez alapján gyökeres szemléletváltás készül az agrártámogatásban, ami nem mindenkinek fog tetszeni.

A folyamatot a tavalyi gazdatüntetések indították el, amelyek középpontjában az állt, hogy a helyi termelést követhetetlen környezetvédelmi előírások nehezítik, miközben a globális versenytársak termékei kontroll nélküli áramlanak be az európai piacra - írta a Mezőhír.

Változások jönnek

Az idén ősszel létrejött 110 oldalas dokumentum központi eleme, hogy nem hektáralapon kell támogatni a mezőgazdaságot, mivel ez a legtöbb esetben rossz helyre viszi a pénzt: ágazaton kívüli földtulajdonosokhoz és nagygazdaságokhoz. 

Ehelyett az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a piaci árak stabilizálásában: visszatérhet a központi raktározás, a gabonaintervenció, vagy akár a termelési költségekhez igazodó minimális termelői árak garantálása – bár erre a francia minta nem tűnik működőképesnek - közölték.

Uniós szinten pedig következetesebben kell alkalmazni azt az elvet, hogy nem hozunk be olyan terméket, aminek a termesztését itthon tiltjuk. Ebből az is következik, hogy ha nem vagyunk szigorúbbak az importtal szemben, akkor a belső termelést kell liberalizálni, piacközpontúbbá tenni.

Alakítanák a Zöld Átállás szabályait

A fentiek alapján a környezetvédelmi kérdések is változtak. Például a javaslat mellőzi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) bonyolult előírásrendszerét. A környezet védelmét más eszközzel kell elérni. Egyrészt bevezethető lenne a mezőgazdaságba is a „kibocsátó fizet” elve, másrészt a zöld átállás és a természet helyreállítása olyan feladatok, amiket nem a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból kell finanszírozni.

Ez sajnos nem jelent nagyobb mozgásteret a KAP büdzséjében, ugyanis megfigyelők szerint drasztikus forráscsökkentés várható. Még a fiatal gazdálkodók indulását sem támogatásokkal segítenék, hanem támogatott hitellel: az Európai Beruházási Bank 3 milliárd eurót fordítana a célra. Másrészt tény, hogy ha úgy kapunk pénzt, hogy azt vissza kell fizetni, akkor kétszer is meggondoljuk, hogy életképes-e a beruházási ötletünk – ez versenyképesebbé tehetné a mezőgazdaságot.

Újra előtérbe került az állattenyésztés károsanyag-kibocsátásának kérdése is. Sokan keveslik az államok szerepvállalását a lakosság fogyasztásának irányításában (kampányok, promóciók, nevelés). Az államok – holland mintára – az állattartó telepek felvásárlásával és bezárásával is részt vehetnének a folyamatban, vetődött fel.

Az elképzelések még csak a körvonalazódás fázisában vannak, ezeket 2025 márciusáig kell bemutatni az Európai Bizottságnak. Amennyiben akár csak az ötletek fele megvalósul, akkor is alapjaiban változik meg a mai agrártámogatási rendszer - írták.