Még működik a magyar légi növényvédelem

A Budaörsi Repülőtéren 2025. március 20-án a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) rendezett zártkörű szakmai napot. A cél: tisztázni a félreértéseket a légi növényvédelem körül, bemutatni annak jelentőségét, és jelezni, hogy a magyar mezőgazdasági repülés működik és jövője is lehet.

A MERÉSZ (Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége) március végén megtartott szakmai rendezvénye megmutatta, hogy a mezőgazdasági repülés jól működik. Az előadók elmondása szerint a légi növényvédelem továbbra is releváns, sőt, bizonyos esetekben elengedhetetlen eszköze a hatékony növénytermesztésnek. Az Agrárágazat írta meg a részleteket, ezt az anyagot szemléztük.

A rendezvényen Jordán László elmondta a magyar mezőgazdasági repülés fénykorában több mint 200 pilóta szolgálta a hazai növénytermesztést – ma már mindössze 18 vállalkozás és néhány tucat aktív mezőgazdasági pilóta maradt. Ugyanakkor még mindig vannak engedéllyel rendelkező szolgáltatók, működőképes repülőgépek, és ami a legfontosabb: törvényes keretek, amelyek lehetővé teszik a légi kijuttatást.

A szabályozás szigorú, de nem tiltó jellegű. Az EU 2009/128/EK irányelve szerint a légi növényvédelem kizárólag akkor engedélyezett, ha a földi kijuttatás nem megvalósítható, vagy ha repülőgépes kezelés környezeti szempontból kedvezőbb. A magyar jogrend is ezeket a feltételeket rögzíti - írta a cikk.

Mikor kell a levegőből permetezni?

Az előadók – gyakorló növénytermesztők, növényorvosok – gyakorlati példákkal igazolták a légi kijuttatás létjogosultságát. Ilyen például, ha a talaj felázott, és gépi munkavégzés nem lehetséges, ha az állomány túl magas, és a szórókeret már kárt okozna (pl. napraforgó, kukorica), ha meredek, dombos a terep, ha más munkagép nem is alkalmas rá (pl. erdőgazdálkodásban), ha sürget az időjárás, és gyors, nagy területteljesítményű beavatkozásra van szükség.

Karikás Csaba arról számolt be, hogy 480 hektáros rizsföldjeiken kizárólag légi úton tudják kijuttatni a növényvédő szereket, hiszen a szántóföldi gépek nem alkalmasak a vízzel borított területen való munkavégzésre. A rizs mellett a kukoricánál is szerepet kapott a technológia: egyes kártevők (pl. takácsatka) elleni hatékony védekezést csak a levegőből lehetett biztosítani, mivel a földi kezelés nem ért el minden levelet, amit a légi permetezés által keltett turbulencia már igen.

Simon Attila saját tapasztalatai alapján a dióültetvényekben szintén egyedül a repülő jelent megoldást a dióburok-fúrólégy ellen. A drónos permetezés – bár ígéretes technológia – jelenleg csak „tűzoltásra” elegendő a kis lémennyisége miatt.

Az erdészeti növényvédelem sajátos kihívásairól dr. Patocskai Zoltán beszélt: az erdők nehezen megközelíthetők, sokszor meredek, géppel járhatatlan területeken fekszenek. Az erdőállomány ráadásul hosszú életciklusú, nagy értékű növénytársulás, így a károk megelőzése kulcsfontosságú. A biotikus károk – mint a rovar- vagy gombafertőzések – ellen gyors és hatékony beavatkozásra van szükség, amire sok esetben kizárólag a légi technológia képes.

A rendezvényen hangsúlyt kaptak a légi kijuttatás előnyei, mint például a gyorsaság, a nagy napi teljesítmény, a talajállapottól és növénymagasságtól független használhatóság, az alkalmazhatóság dombvidéken és belvizes területen, valamint a kisebb humán erőforrás-igény, ami a munkaerőhiány idején felértékelődik.

Ezek mellett természetesen hátrányok is megjelentek a felszólalásokban: az egyenetlenebb szóráskép, az elsodródás kockázata és a magasabb költségek szántóföldi környezetben mind olyan tényezők, amelyek mérlegelést kívánnak.

Nem kizárólag növényvédelem

A légi mezőgazdaság nem kizárólag permetezésről szól. A bemutatott példák szerint műtrágyaszórásban, fagykár- és jégkármegelőzésben, szúnyoggyérítésben, sőt, katasztrófahelyzetek (pl. árvíz, vörösiszap) kezelésében is szerepet kapott már a repülős technológia.

A mezőgazdasági repülés tehát nem a múlt relikviája, hanem egy rugalmas, speciális helyzetekben pótolhatatlan technológia. A MERÉSZ rendezvénye nem csak a szakmai múlt előtt tisztelgett, hanem egyértelmű üzenetet is küldött: a jövőben is lesz helye a levegőből történő beavatkozásoknak, ha tudatosan és felelősen élnek a lehetőségekkel.

A rendezvény nem csak elméletből és a gyakorlatot igazoló referenciabeszámolókból állt, a hazai légi növényvédelmet képviselő gépek is felsorakoztak, sőt, egy légi bemutatót is tartottak az érdeklődőknek.

A bemutatkozó gépek és pilótáik

Kamov Ka-26 helikopter – pilóta: Urbán Gergő

A Repülőgépes Szolgálat egykor több mint 100 ilyen helikopterrel végzett az ország területén mezőgazdasági munkarepüléseket. A helikopter a 60-as évek végének a konstrukciója, kifejezetten a mezőgazdasági szolgálatra tervezték. Hasznos terhelése 600 kg permetlé vagy granulátum. Szántóföldi permetezésben területteljesítménye 80-120 hektár / repült óra.

Bell 206 Jet Ranger helikopter – pilóta: Jakab Ernő

Ez a típus szintén a 60-as években született, könnyebb, gazdaságosabban üzemeltethető, egyszerűbben karbantartható, többcélú helikopter. Hasznos terhelése 400 kilogramm, szántóföldi permetezésben területteljesítménye 50-80 hektár / repült óra.

An-2 repülőgép – pilóta: Kerekes László és Kerekes Balázs

A szovjet tervezésű és Lengyelországban gyártott ikonikus repülőgép a pilóták kedvence, mert kiváló repülési tulajdonságokkal rendelkezik, üzemeltetése egyszerű, ugyanakkor bármilyen időjárási és környezeti feltételek mellett megbízhatóan használható. Felszerelhető permetező illetve műtrágyaszóró berendezéssel, hasznos terhelése 1200 kilogramm, területteljesítménye 90-140 hektár / repült óra.

Mi-2 helikopter – pilóta: Imreh Lajos

A szovjet tervezésű, Lengyelországban gyártott, többcélú helikopter mezőgazdasági alkalmazása a 90-es években kezdődött. Alkalmazható szántóföldi permetezésben és függesztett műtrágyaszóróval is felszerelhető. Hasznos terhelése 800 kilogramm permetlé vagy műtrágya-granulátum. A bemutatója során a helikopteres fagykárvédelmi repüléseket demonstrálta: a technológia alapja, hogy a helikopter rotorja által keltett légáramlat, az alsó hideg légtömeget átkeveri a felsőbb rétegekben található melegebb levegővel, ezáltal a hőmérsékletet akár 2-3 fokkal is tartósan emelni lehet. Ehhez hozzá adódik még a helikopter hajtóműveiből kiáramló 600 fokos gáz, amely még hatásosabbá teszi a technológiát - írták.