Moldovából érkezhet a magyar mezőgazdaság egy újabb versenytársa?

Van-e okunk tartani attól, hogy a magyar termékek versenyhátrányba kerülnek a vámmentes moldovai árukhoz képest? Egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az európai gyümölcspiacból Moldova. Az Oeconomus Gazdaságkutató azt vizsgálta, hogy az ország piaci jelenlétének erősödése miatt kell-e aggódniuk a magyar gazdáknak.

A szakértők elöljáróban emlékeztettek arra, hogy nyolc éve lépett érvénybe az Európai Unió és Moldova között az a társulási megállapodás, melynek részeként átfogó szabadkereskedelmi térség alakult a felek között - írta az Economx portál. A megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat.

Majd amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. Az ország, felismerve a lehetőséget, nagy hangsúlyt fektetett a mezőgazdasági termékek termelésére és exportjára, és a kieső ukrán kapacitások helyén támadt űr betöltésére.

A moldovai export keretében az alma-, szőlő-, cseresznye- és szilvaexportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetében ez egyáltalán nem mondható el. Többek között azért, mert az európai uniós piaci szabályok szigorúbbak, mint máshol, így az ottani gazdáknak erre fel kell készülniük. 

Az agrártermékeket főként Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel import értéke is.

Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió dollárnyi agrárárut importált Moldovától 2022-ben.

Az összefüggések és a számok

A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az Európai Unió, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3 500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám közel 6 ezer hektárra nőtt.

Mindebből is látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió piacain - írták.