Modern technológiák hajtják a mezőgazdaságot: gépek, mesterséges intelligenciák és robotok a földeken

Májusban is sok mezőgazdasági gépes újdonságot hoztunk a Magro.hu agrárhírek rovatába, ezeket gyűjtöttük össze egy anyagba. Beszámoltunk róla, hogy egyszerre bizakodnak és aggódnak a magyarok a mesterséges intelligencia miatt, valamint arról is, hogy modern eszközökkel és okos megoldásokkal keresnek új utat a fiatal agrárgenerációhoz Erdélyben is. Megírtuk, hogy a Debreceni Egyetem és a South Dakota State University együttműködésével a fiatalok különleges diplomát és tudást szereznek a precíziós mezőgazdasági képzésen, és azt is, hogy új megoldást hozott az ültetvényes növényápolásba az Aigro UP robot. Jó olvasást kívánunk a júniusi gépes hírösszefoglalóhoz!

Egyszerre bizakodnak és aggódnak a magyarok a mesterséges intelligencia miatt. A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös nemzetközi kutatása szerint az emberek bár egyre többször használják a mesterséges intelligenciát, közülük sokan bizonytalanok a használatával kapcsolatban. A felmérés szerint a megkérdezettek jelentős része már rendszeresen alkalmazza az AI-t (artificial intelligence). Többségük szívesen használja, és úgy is látja, hogy az AI alkalmazása számos előnnyel jár, azonban számos esetben nem elég körültekintően teszik ezt meg, ami növeli az anyagi és reputációs kockázatokat – állapította meg a KPMG Trust, Attitudes and Use of Artificial Intelligence 2025 (Bizalom, attitűdök és AI-használat) című nemzetközi kutatása.

A mesterséges intelligencia mostanra széles körben elfogadott a globális gazdaság minden szektorában, beleértve a pénzügyet, oktatást, közlekedést, gyártást, mezőgazdaságot, egészségügyet, kiskereskedelmet és médiát. Az AI-ismeretek, a felelős használat, az irányítás és a szabályozás azonban nem tud lépést tartani az AI bevezetésének gyorsaságával. Számos szervezet implementál gyorsan AI megoldásokat anélkül, hogy megfelelő figyelmet fordítana az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az etikai felügyeletet biztosító struktúrák kialakítására.

Szakmakóstoló táborokat szervez pályaválasztóknak a NAK az agrárszakmák népszerűsítése céljából 2025-ben is

Ingyenes „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat szervez országszerte 19 helyszínen az 5-6-7. osztályos általános iskolai tanulóknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az ötnapos nyári programokon a pályaválasztás előtt állók a gyakorlatban is megismerhetik az agrárszakmákat.

Pályaválasztás előtt álló általános iskolások számára szervez teljes ellátást biztosító, bejárós jellegű „Szakmakóstoló” pályaorientációs táborokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezzel lehetőséget kínál a Mezőgazdaság és erdészet, valamint az Élelmiszeripar ágazatokba tartozó szakmák megismerésére. Az interaktív, élményekkel teli program célja, hogy a diákok testközelből ismerkedjenek meg az agrárágazat lehetőségeivel, miközben a korosztályuknak megfelelő játékos, gyakorlati, cselekedtető módon nyernek betekintést az adott szakmák rejtelmeibe és az agrárszakképző intézmények mindennapjaiba.

Drónnal is lehet ápolni a diófákat

A drónozás legálisan művelve sok mindenben lehet a gazdaember segítségére. Ezt vallja Ambrus Zsolt növényvédelmi drónpilóta, aki lakiteleki dióültetvényének gondozásához használ pilóta nélküli légijárművet. A drónos repülés bonyolultnak tűnik, de nem ördögtől való – kezdte a beszélgetést Ambrus Zsolt, aki már gyerekkora óta szerelmese a repülésnek. Drónozással azonban csak néhány éve foglalkozik. A feleségétől kapott ajándékba egy drónpilóta-képzést, azóta pedig folyamatosan tanulja ezt a repülési formát. Az évek során a precíziós mezőgazdaság irányába fordult. Rájött ugyanis, hogy a drón nagy hasznára lehet diófaültetvényük gondozásában.  

Többféle drón létezik, ezeket felszállótömegük és tevékenységük szerint lehet kategorizálni. Ha röviden szeretnénk összegezni, akkor elmondhatjuk, hogy vannak hobbi célra és munkára alkalmas drónok. A "játék" drónokkal, amelyeken nincs képrögzítésre alkalmas berendezés, bárki, bármikor repülhet. Amikor már kép- és hangrögzítésre alkalmas eszköz van a drónon, akkor regisztrálni kell a légi hatóságnál. A kezelést ingyenes tanfolyamon bárki elsajátíthatja. Ám ahhoz, hogy emberek és épületek közelében is használni lehessen, már komolyabb vizsgára van szükség - fogalmazott az interjúalany. 

Költségkímélő GPS-es kormányzási rendszer – kezdőknek ideális választás

A Sveaverken F100 GPS kormányzási rendszer az olcsóbb automata kormányzási megoldások kategóriájába tartozik. Mindössze 5 000 euróért komplett utólagos felszerelőkészlet rendelhető, amit saját kezűleg vagy gépesítéssel foglalkozó céggel is beszereltethetünk. Kellemes meglepetés a svéd rendszer, mind megjelenését, mind felhasználóbarát kezelését illetően. Kiváló opció azoknak a gazdaságoknak, amelyek pontos, egyenes vonalú haladást szeretnének elérni különösebb elvárások nélkül.

A svéd Sveaverken cég még viszonylag ismeretlen szereplő az automata kormányzási rendszerek piacán. Mégis, az F100-as rendszerrel 2,5 cm-es pontossággal lehet dolgozni viszonylag alacsony áron. 

Az olcsó GPS-alapú automata kormányzási megoldások iránti kereslet növekedésével ma már több márka közül is választhatunk. A Sveaverken olyan kategóriába tartozik, mint a Fieldbee és az FJ Dynamics. Az 5 000 eurós készlet saját kezűleg is felszerelhető, de szakszervizzel is beszereltethető. Az alaptelepítés 2-3 órát vesz igénybe, de ha tiszta, profi munkát szeretnénk, akkor egész napos munkával kell számolni.

Talajszkennelés: mire képes, és miért éri meg alkalmazni?

A talaj feltérképezése egyre gyorsabbá és automatizáltabbá válik – ennek egyik eszköze a talajszkennelés. A drága eszközök és a költséges mérések ellenére a technológia pontosabb képet ad a talajról, mint a hagyományos mintavétel. A szkennelés elsődleges célja a talaj heterogenitásának feltárása – különösen a talajszerkezet, a szervesanyag-tartalom, a humusz és a pH-érték változásai érdeklik a gazdálkodókat. Ez lehetővé teszi az inputanyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) helyspecifikus kijuttatását, amivel nem csak költséget lehet megtakarítani, de a környezetet is kevésbé terheljük.

Míg a hagyományos mintavétel több mintából egy összekevert mintát készít, a szkennerek képesek zónánkénti adatokat adni. Ugyanakkor a tápanyagtartalom változásainak kimutatásában még korlátozott a szerepük – bár egyes szolgáltatók ezt is vállalják.

Környezetkímélő permeteződrón fejlesztéséért kapott elismerést a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja

Innovációs elismerést kapott a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja, illetve tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. A kitüntetést a 33. Magyar Innovációs Nagydíjon adták át az ABZ Innovation Kft.-vel közösen megalkotott környezetkímélő permeteződrón fejlesztéséért. Az eszköz dinamikus akadálykerülési és útvonaltervezési funkciói precízebbé teszik a permetezést, ezáltal akár 75 százalékos költségcsökkenés és négyszeres munkatempó érhető el a traktoros permetezéshez képest.

A Magyar Innovációs Nagydíjat a Magyar Innovációs Szövetség alapította 1991-ben, és a pályázatot azóta rendszeresen meghirdeti. Az idei, 33. díjátadó ünnepséget a Parlamentben tartották a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatásával. Az innovációs nagydíjat a Széchenyi István Egyetemmel szoros partnerségben együttműködő komáromi Foxconn leányvállalata, a Cloud Network Technology érdemelte ki informatikai tesztelési rendszeréért.

Modern eszközökkel és okos megoldásokkal keresnek új utat a fiatal agrárgenerációhoz Erdélyben is

A mezőgazdaság hosszú ideje küzd azzal a kihívással, hogy a fiatal generáció nem mutat kellő érdeklődést a szakma iránt. Sok esetben azok kerülnek mezőgazdasági képzésbe, akik más területen nem találták meg a helyüket, így nem feltétlenül elhivatottságból választják ezt a pályát, pedig a mezőgazdaság ma már egy rendkívül innovatív és technológiailag fejlett ágazat, amely hatalmas lehetőségeket rejt magában. Józsa Eszter okleveles növényorvos és falugazdász szerint a modern eszközök és a digitalizáció segítségével a mezőgazdaság vonzóbbá tehető azon fiatalok számára, akik a technológiai újítások világában nőttek fel.

Az agrárdigitalizáció – a technológiai eszközök, az adatgyűjtés, az automatizálás, az elemzés integrációja – jelentőségét hangsúlyozva az erdőszentgyörgyi okleveles növényorvos és falugazdász elmondta: a mezőgazdaságban dolgozó emberek nélkülözhetetlen szereplői életünknek, hiszen ők biztosítják az egészséges élelmiszert az asztalunkra. A 21. században a digitalizáció átszövi mindennapjainkat, ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. A fiatal generációt különösen a modern eszközök világán keresztül lehet megszólítani és ösztönözni a mezőgazdaságban való részvételre. 

Kamerafelismeréssel és mesterséges intelligenciával működik a sorközművelő kultivátor

A török Sevsan saját fejlesztésű kameratechnológiát és szoftvert használ. A vállalat új gépe kamerafelismerés alapján működik, amelyhez saját fejlesztésű optikai rendszert és szoftvert alkalmaz. A kultivátor fejlesztése még folyamatban van, de a cég tervei szerint már idén megkezdődnek a tesztek, és 2026-ban indulhat el a sorozatgyártás. A célár 85 000 euró.

A kezdeti fókusz a paradicsomra esik, mivel ebben a kultúrában rendkívül munkaigényes a gyomirtás. A jelenlegi kialakítás legalább 15 centiméteres tőtávolságot igényel a kések mozgásához, de a tervek szerint vékonyabb kapákkal ez az érték 10 centiméterre csökkenthető. A sortávolság jelenleg 45 centiméter. Amint a paradicsommal kapcsolatos fejlesztések befejeződnek, a Sevsan a kukorica és a cukorrépa felé kíván nyitni.

A mesterséges intelligencia biztató magyar jövőjéről beszélt Palkovics László

A digitális világ új aranyláza tombol Magyarországon – a mesterséges intelligencia robbanásszerűen terjed. „Használhatóvá kell tennünk a mesterséges intelligenciát a közösségek, az emberek, a vállalatok és az intézmények számára” – jelentette ki Palkovics László kormánybiztos a HUN-REN kutatási hálózat AI-témájú szimpóziumán, aki nem pusztán elméleti stratégiáról, hanem kézzelfogható, a hétköznapokban is használható alkalmazásokról beszélt.

A kormány a 2020-as mesterséges intelligencia-stratégia felülvizsgálatán dolgozik, amely fontos mérföldkő volt, hiszen Magyarország az elsők között ismerte fel Európában a technológia jelentőségét – hangsúlyozta Palkovics László a HUN-REN kutatási hálózat AI-konferenciáján. Elmondta, hogy az akkori dokumentum, bár jó irányokat jelölt ki, elsősorban a technológiára koncentrált, és nem a mindennapi felhasználásra.

A Debreceni Egyetem és a South Dakota State University együttműködésével a fiatalok különleges diplomát és tudást szereznek a precíziós mezőgazdasági képzésen

A Debreceni Egyetem és a Dél-Dakotai Állami Egyetem megállapodása keretében a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar precíziós mezőgazdasági mérnök hallgatók képzésük első három félévét Debrecenben kezdik meg. A negyedik és ötödik félévben a hallgatók az amerikai képzési rendszerben online formában vagy személyesen folytathatják tanulmányaikat. A kettős diploma létrehozásáról szóló megállapodás aláírásán a Dél-Dakotai Egyetem rektora mellett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is részt vett. 

Új korszakot nyit a Debreceni Egyetem történetében az intézmény és a Dél- Dakotai Állami Egyetem együttműködési megállapodása – jelentette ki Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a partneri szerződés aláírásakor.

A Debreceni Egyetem együttműködési rendszerekben dolgozik, vannak azonban olyan partnerségek, amelyek hatása a jövőre nézve meghatározó. Ilyen a Debreceni Egyetem (DE) és a Dél-Dakotai Állami Egyetem (South Dakota State University – SDSU) együttműködése. Ez egy korszak nyitása, egy nagyon fontos mérföldkő, nem csak a Debreceni Egyetem, hanem hazánk számára is. Különösen nagy öröm, hogy ezt az együttműködést az intézményünk egyik stratégiai területén, az agrártudomány támogatása érdekében köthetjük meg. Hiszem, hogy intézményeink kölcsönösen sokat tanulhatnak egymástól és sokat tehetünk a mezőgazdaság globális kihívásainak megoldása érdekében - mondta az együttműködési megállapodás aláírásakor Szilvássy Zoltán. A Debreceni Egyetem rektora hozzátette, több területen is megkezdték az egyeztetéseket.

Hogyan törte meg a drága vetőgépek csapdáját egy montanai gazda?

Craig Rupp, a Sabanto vezérigazgatója és az autonóm mezőgazdaság egyik úttörője osztja meg véleményét az autonómia gyakorlati megvalósításáról a mezőgazdaságban. Az elsők között volt, akik autonóm traktorflottát üzemeltettek, így különleges rálátással bír arra, hogy egy szabványos autonóm traktor sok esetben miért lehet hatékonyabb, mint egy speciális, mezőgazdasági robot. Egy véleménycikk-sorozatban az autonóm mezőgazdaság realitásait és a gazdálkodók számára rejlő lehetőségeket mutatta be.

Justin Yirsa, montanai búzatermesztő, kezdetben egy Case IH Quadtrac 500 traktor és egy hozzá tartozó vetőgép cseréjét fontolgatta – egészen addig, amíg szembe nem találta magát a nagyméretű mezőgazdasági gépek meglepően magas áraival.

A traktor kiválasztása nem véletlenszerűen történt. Minden lóerő és vetőgépméret alapos mérlegelés tárgyát képezte. Egy túl kicsi gép esetén az autonóm átalakítás arányaiban túl drágává tette volna a rendszert, míg egy túl nagy gép ismét olyan tőkeráfordítást igényelt volna, amit éppen el kívánt kerülni. Olyan megoldás vált szükségessé, amely elég nagy ahhoz, hogy termelékeny legyen, de elég kicsi ahhoz, hogy költséghatékony maradjon – és még egy kis tartalék is maradjon a redundanciára és az esetleges leállásokra.

A számítások alapján az optimális teljesítménytartomány a 120 lóerő körül alakult, és nem véletlenül:

• A maximális vetőgépméret közel 6 méter volt – szabványos, készleten elérhető eszközök formájában.
• A 120 lóerős traktorok ROPS (fülke nélküli) verzióban is kaphatók, ezzel traktoronként kb. 15 000 dollár megtakarítás érhető el.
• Két autonóm rendszerrel már lefedhető volt a teljes birtok.

Justin jelenlegi 18 méteres vetőgépe 10,5 km/h sebességgel, napi 12 órás üzemidő mellett dolgozik. A termelékenység hasonló szintre hozható, ha két 6 méteres vetőgép 8 km/h sebességgel, napi 24 órában működik.

Robot vet, gyomlál és permetez: egy dán gazda forradalmi tapasztalatai

2024-ben a Farmdroid mezőgazdasági robotgyártó vállalat az FD20 típusú robotját tesztelte a dán szántóföldi gazdálkodó, Niels Kamper farmján. A robot a +Spray nevű precíziós, célzott permetezőrendszerrel volt felszerelve, amely 90%-os csökkenést eredményezett a növényvédő szerek felhasználásában.

„A Farmdroid FD20 jól végzi a dolgát. Stabil, és a célzott permetezés csak a gyomokat, kártevőket vagy betegségeket célozza – beállítástól függően. Vetésre, gyomirtásra és permetezésre is kiválóan alkalmas. A növényvédő szereken 90%-ot tudtam spórolni” – mondta Niels Kamper, aki a dán Sydfalster szigetén gazdálkodik, félúton Hamburg és Koppenhága között.

A teszt során a Farmdroid által biztosított FD20-as robotot a dán Nordic Sugar cukorrépa-feldolgozó javaslatára használták, amely felkérte Kampert a célzott permetezési kísérletben való részvételre. „Örömmel vettem részt, mert kíváncsi voltam, mire képes egy ilyen robot a gyakorlatban” – mondta a termelő.

Robotizált gyomirtás hatékonysága: a Poppe család tapasztalatai az Andela Robot- és Electro Weeder gépekkel

A precíziós mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan a hagyományos, kézi gyomirtás egyre kevésbé versenyképes. A munkaerőhiány, a növekvő munkaerőköltség és a fenntarthatósági elvárások olyan új technológiák bevezetését teszik szükségessé, mint az autonóm Robot Weeder és az Electro Weeder. A cél a kézi gyomlálásra fordított munkaórák csökkentése. A kihívás pedig az, hogy megtalálják a technológiailag és gazdaságilag is fenntartható megoldást, amely megbízhatóan, vegyszermentesen irtja a gyomokat, miközben támogatja a talaj egészségét.

A hollandiai Nagele faluban működő Poppe család a Robot Weeder ARW-912 és az Electro Weeder AEW-180 alkalmazásával már több éve gyűjt értékes tapasztalatokat. A Precíziós Mezőgazdasági Nemzeti Szántóföldi Labor (NPPL) projekt keretében részletes adatokat szolgáltatnak a gyomirtó gépek hatékonyságáról és gazdasági előnyeiről.

Új megoldást hozott az ültetvényes növényápolásba az Aigro UP robot

A holland AIGRO B.V. vállalat autonóm Aigro UP sorvezetett robotplatformja új dimenziót nyit a célzott, sor, illetve ültetvényközalapú növénygondozásban. A rendszer fejlesztésénél a kompakt kialakítás, a moduláris felépítés és az önálló működés került előtérbe. Az Aigro UP alapját egy 1,35-1,55 méter hosszú, 75 kg tömegű robotváz adja, amelyet kifejezetten moduláris rendszerként terveztek. A cél az volt, hogy a különféle munkafeladatokhoz, mint a mechanikai gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és a mikrodózisú permetezés, eltérő adaptereket lehessen csatlakoztatni. 

A robot teljesen elektromos hajtású, az energiaellátásért és tárolásért kettő darab 48V Lítiumion-akkumulátor felel, melyek 8-10 órás üzemidőt biztosítanak, teljes feltöltésük pedig 4 órát vesz igénybe. Több akkucsomag megléte esetén az akksik cseréje alig egy percet vesz igénybe.

Fontos eszköze a tudásalapú kamarának a mesterséges intelligencia

A tudásalapú kamarának fontos eszköze a mesterséges intelligencia (MI), használatával komoly hatékonyságnövekedés érhető el - mondta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MI/AI Hackathon powered by AI Budapest rendezvényen, amely a szervezet támogatásával valósult meg.

A szakember kifejtette: a magyar kkv-k jelenleg kevés ismerettel rendelkeznek a mesterséges intelligenciáról (MI/AI) és annak használatáról. A Magyarországon működő vállalkozások alig 4 százaléka használ MI-t, miközben az EU átlag 8 százalék, tehát van hova fejlődni. A kamara feladatának tekinti, hogy megismertesse velük, mindez mekkora lehetőség, amit érdemes használni. Hozzátette, hogy a kamara elindította a Digitális ébresztő programot, amelyben 10 ezer magyar vállalkozást tanítanak meg az MI használatára - fogalmazott.

A mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és a MATE rektora

Látogatást tett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusán Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. A politikus tárgyalást folytatott Dr. Gyuricza Csabával, az Egyetem rektorával. A találkozó középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei álltak a magyar agrárium nemzetstratégiai kihívásainak kezelésében.

A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat – például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket – integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.