Mitől lesz jobb a minőség? - 1. rész

Az őszi vetésű növények 2024-ben jobb körülmények között kezdik meg az életüket, mint az elmúlt években. Mégis, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy valamelyest növeljük a termelt mennyiséget és jobb beltartalmi mutatókat érjünk el. Hol mentek el a mázsák és mi okozza a gyengébb minőséget?

Változnak a körülmények

Nagyon megszaporodtak az időjárás által kiváltott növényi stresszhelyzetek. A kicsiny magyarországi viszonylatban is van, ahol már most víztelített a talaj, miközben egy másik vármegyében aszálytüneteket látni. Melegebb van, mint ami ideális lenne, a növények nem pihennek, és a tavaszi meleg is előbb bekövetkezik. Majd újra fagyok következnek és gyakran hosszú száraz időszakok. A csapadék pedig egyre többször akkor érkezik, amikor a minőségre inkább káros, és már nem sok haszna van a mennyiségre sem. 

Sok a stressz

Vagyis a sok stressz – még ha nem is látjuk – az egyik ok, ami miatt a növények „alulteljesítenek”. Sajnos a talajok romlása is gyorsul, ami szintén óriási hatással van/lesz a mennyiségre és a minőségre. Mindezen okok miatt, a növények nem úgy reagálnak a növényvédelemre, a tápanyagokra, ahogy elvárnánk. Úgy érezzük, hogy semmi sem működik, és felesleges bármiféle technológiaváltás. Ez azonban nem igaz! 

Tápanyaghiányok

A talajok romlása és annak egyre gyengébb tápanyag-szolgáltató képessége az egyik fő probléma. A szélsőséges időjárás miatt romlik a vízbefogadó és -szolgáltató képességük. Romlik a biológiai aktivitásuk, és egyre több tápanyagot nem tudnak már szolgáltatni. Területenként, néha táblánként változik a probléma, amelyet nehéz lekövetni. Mégis vannak olyan tények, amelyek megmutatják, hogy hol keressük a megoldást. 

• Sokkal kevesebb káliumot használunk, mint amit elviszünk a táblákról.
• Kevés területen történik talajjavítás.
• Nagyon gyakori a magnézium és a kén hiánya.
• A mikroelemek közül pedig a cink, a réz, de a mangán, a bór és a molibdén hiánya is egyre gyakrabban fordul elő.
• A talajokban növekednek a patogén gombák. 

Sok vagy kevés a nitrogén?

Részben sok és részben kevés. A teljes tápanyagmennyiséghez viszonyítva sok, de amilyen gyenge a hasznosulásuk, kevés. Az időjárás romlása növeli a veszteséget, ezért mindent el kell követni, hogy a nitrogén a talajba kerüljön. Törekedni kell, hogy ne alakuljon ki nitrogénhiány a szemtelítődés időszakában, mert a terméssel visszük el a teljes nitrogénmennyiség 40–50%-át. Ezért akár lombon keresztül is kell nitrogént pótolni, főleg, ha nem látjuk értelmét a hagyományos fejtrágyázásnak. 

Tápanyag vagy biostimulátor?

A legfontosabb a tápanyaghiányok megszüntetése, és csak ezt követhetik a stimuláló szerek. A növények sokkal többre lennének képesek maguktól is, amit ki kell használni. Ugyanakkor nem akarom leminősíteni a biostimulátorokat. Egyre jobban működnek az aminosav-, huminsav alapú termékek, főleg, ha tápanyaggal együtt juttatjuk ki azokat. De, ami még fontos, hogy minden biostimulátor használatának van egy „optimális” időkapuja és dózisa. Ha ezeket betartjuk, akkor nemcsak az AÖP-pontokat tudjuk megszerezni, de még mérhető eredménye is lesz.

Melyik tápanyagot ne hagyjuk ki?

A fejtrágyázás, vagyis a nagy adagú nitrogénpótlás már alap. Az egyik fejtrágya mindenképpen magas kéntartalmú legyen. A kén mennyisége legalább a fejtrágya nitrogénmennyiségének a 10%-a legyen. Tehát, ha 100 kg/ha a nitrogén hatóanyag, akkor 10 kg/ha legyen a kén (nem a SO₄, SO₃!) mennyisége. Magnéziumból 2–5 kg/ha között javasolt pótolni, a mikroelem együttes mennyisége (cink, mangán, réz, bór) pedig 1000 g/ha körül legyen. 

Folytatjuk a második résszel!

www.vulcanagro.hu
www.youtube.com/@vulcanagrokft
www.tiktok.com/@agrar.milliok
Tel.: +36-70/905 5000

(x)