Mit lehet tenni a mezőgazdasági vízhasználat javításáért?

A víz olyannyira nélkülözhetetlen a mezőgazdasági ökoszisztémák számára, hogy a vízforrások nagyjából 70 százalékát ezek használják fel. A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) becslése szerint az öntözött növénytermelés a teljes növénytermesztés mintegy 40 százalékát fedi le, csak szántóterületet nézve 20 százalékról van szó. Mivel biztonságosan számos területen csak öntözés mellett lehet megfelelő terméseredményt elérni, az arányok alacsony mértéke rávilágít az öntözés fontosságára a globális élelmezésbiztonságban.

Az OTP Agrár írta meg, hogy 2022-ben a világ teljes vízfelhasználása 4 ezer km3 volt, ennek szinte a felét Ázsia használta fel, további egynegyedét pedig az amerikai kontinensen vették ki.

A globális vízfelhasználás esetében előfordulhatnak regionális eltérések a gazdasági fejlődésből és az éghajlatból eredően, és az egyes régiók nem hasonlíthatók össze a különböző geológiai, társadalmi és politikai helyzetből fakadóan, de ami azért látható, hogy a legtöbb régióban a mezőgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó, emellett az ipari és a települési felhasználás szinte elenyésző. Észak Amerikában és Európában ellenben az ipari vízfogyasztás képvisel magasabb százalékot, a mezőgazdaság a felhasználás egyharmadáért felelős. A régiók közül Európában a lakossági felhasználás a legnagyobb, az egyharmada a teljes mennyiségnek.

A globális termőterület nagysága 2022-ben 1,57 milliárd hektár volt (FAO), azonban ennek csupán 22 százaléka - 354 millió hektár - volt öntözőrendszerrel felszerelt terület, ami 2000 óta ugyan közel 20 százalékkal nőtt, gyorsabban, mint ahogy a termőterületek mérete növekedett, de még így is alacsony az öntözött területek aránya - írta a cikk.

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban vízjogi engedéllyel 2022-ben 211,2 ezer hektár terület rendelkezett, de ennek csupán a felén valósult meg öntözés. Húsz év távlatából az engedélyek és a ténylegesen öntözött területek arányában először egy erőteljes csökkenés, majd lassú növekedés figyelhető meg. Az öntözött területek nagysága 2010-ben volt a mélyponton, ekkor mindössze 54,6 ezer hektáron öntöztek a gazdák. 

2022-ben közel azonos területen öntöztek, mint 2000-ben. Az értékesített öntözővíz mennyisége 2000-ben 215,8 millió m3 volt, míg 2022-ben 205,4 millió m3, ami, ha csak a számokat nézzük akkor 5 százalék körüli csökkenést jelentene, de a felhasználás sok tényezőre vezethető vissza, mint az időjárás alakulása, a lehullott csapadék mennyisége, területi és időbeli eloszlása, vagy a technológiai fejlődés kapcsán a mikroöntözés terjedése.

Húsz év alatt a magyarországi öntözött mezőgazdasági területek aránya 1,3 és 2,6 százalék között mozgott úgy, hogy közben a mezőgazdasági terület teljes mérete csökkent, az öntözött területek aránya pedig, ahogy azt a grafikonon is láthatjuk, kisebb-nagyobb ingadozást mutatva szinte nem változott.

Magyarország vízkészlete és a jövő helyzete

Hazánk vízkészletét és annak jövőjét környezeti, társadalmi, politikai folyamatok kombinációja befolyásolja. Vízkészlet-gazdálkodási szempontból rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van az ország, a felszíni víz­készletek 95 százaléka a határainkon túlról érkezik, továbbá az év közbeni, azaz az időbeli eloszlása is egyenlőtlen.

Az éghajlatváltozás rámutatott arra, hogy mennyire fontos foglalkozni az agráriumban a vízkészletekkel, azok felhasználásának lehetőségeivel. A klímaváltozás okozta hektikus csapadékellátottság, a hőmérsékleti csúcsok, az időjárási anomáliák miatt szükségessé vált az eddigi működés újragondolása. Az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a precíziós eljárások térnyerése, a technológiai fegyelem mellett az öntözési beruházások megvalósítása kiemelten fontos feladat. Azonban fontos kiemelni, hogy nem mindenhol adottak a feltételek az öntözéshez, sőt sok helyen, ahol igazán fontosággal bírna, kifejezetten nehezen kivitelezhető az öntözés megvalósítása - írta a cikk.

Globálisan az öntözéshez rendelkezésre álló víz mennyisége nem fog nőni a jövőben, annál inkább az öntözés igénye. Többek között ezért is jó lehetőség a nem konvencionális vízkészletek használata a mezőgazdaság számára. A módszer nem termel új vizet, hanem olyan vízforrások kezelésének és felhasználásának lehetőségét foglalja magába, amelyeket korábban használhatatlannak vagy elérhetetlennek tartottak, mint például a sós víz, a szennyvíz vagy a nehezen hozzáférhető vízkészletek, mint például a köd. 

Ez utóbbi elsősorban a száraz térségekben jelentős, a legtöbb ködvíz projekt Dél Afrikában, Chilében, az USA-ban, Jemenben, Peruban, Iránban és Ausztráliában, a legtöbb harmatvíz projekt pedig Chilében, Spanyolországban, Japánban, Svédországban és Indiában valósult meg. Az esővíz gyűjtése már régóta alkalmazott módszer a kevésbé száraz területeken is. Karimidastenaei és munkatársai3 12 különböző típusú nem-konvencionális vízkészletet azonosított kutatásuk során, azonban a felsorolt lehetőségek egyike sem érhető el világszerte, többségük meghatározott helyekre korlátozódik csupán. Ennek ellenére a nem-konvencionális vízkészletek esélyt adnak a vízbiztonságra számos országban.

Magyarországon a legfontosabb feladat az átfolyó vízkészletből minél nagyobb mennyiség megtartása - zárult a cikk.