Milyen szőlőt érdemes ültetnünk a konyhakertbe?

Világszerte körülbelül 16 ezer szőlőfajta létezik, tehát választék van bőven. Kiskerti felhasználásnál azonban mások az elvárások, mint egy ültetvénynél.

Érje be kevés növényvédelemmel, legyen jó ízű, vékony héjú, jól eltartható, és az sem baj, ha kettős hasznosítású, azaz csemegeszőlőnek és borszőlőnek is alkalmas.

A szőlő a fajtaválasztékát sokrétű felhasználása mellett annak is köszönheti, hogy a világon nagyon sokfelé termesztik. A nagy szemű, ropogós, magszegény vagy mag nélküli édes csemegeszőlők frissen fogyasztva a legízletesebbek.

A magasabb cukortartalmú borszőlőfajtákból sokféle bor, sherry, valamint borpárlatok és pálinkák készülnek. A szőlőből emellett készülhetnek gyümölcslevek, lekvárok, zselék, de nem szabad kihagyni a mazsolát sem – híja fel a figyelmet a magyarmezogazdasag.hu.

Ideális, ha hosszabb az érési idő

A mennyiségi és minőségi tulajdonságok fokozása is fejlesztendő volt, valamint az érési idő széthúzása. A több időben érő fajtasor nemesítése hasznos gazdasági és munkaszervezési szempontból. A klíma-stressz (fagy, aszály, napsugárzás) tűrése napjaink kihívása.

A fogyasztók előnyben részesítik a vegyszermaradvány nélküli magvatlan szőlőket, ezért a nemesítők a rezisztenciát kombinálják a magvatlansággal. (A rezisztens szőlőt nem betegíti meg az a kórokozó, akkor sem, ha nem permetezik az ellen. A toleráns fajták megbetegedhetnek, de a betegség enyhébb lefolyású lesz.)

Kettős hasznosítású fajták: bor és csemege

A csemegeszőlők vagy kettős hasznosítású szőlőfajták közül a rezisztens fajták különösen alkalmasak házi kerti termesztésre is. Ugyanis kevés, 2-4 permetezéssel megvédhetők a peronoszpóra- vagy a lisztharmatfertőzéstől. Szemben a hagyományos fajtákkal, amelyeknek 6-8 növényvédelmi kezelés szükséges ehhez.

Számos jó fagytűrő és gombabetegségekkel (peronoszpóra, lisztharmat) szemben toleráns fajtát (Borostyán, Esther (Eszter), Nero, Palatina, Pölöskei muskotály, Pegazus, Teréz állítottak elő hazai nemesítő műhelyek. A fajtaszortiment kialakításakor a folyamatos ellátás érdekében érdemes érési időben egymást követő fajtákat választani.

A fajták egy része bor készítésére is alkalmas lehet. Ezekre a csemege és borszőlőnek is alkalmas fajtákra általában a nagyobb cukor- és savtartalom jellemző. Az alacsony cukor- és savtartalommal rendelkező fajtákból – még ha a termésük frissen fogyasztva finom ízű, fűszeres, avagy muskotályos is, (pl. Afuz Ali, Cardinal, Itália stb.) nem készíthető jó élvezeti értékű, jól eltartható bor.

Mitől bornak, vagy mitől csemegeszőlőnek való egy fajta?

Bár vannak fajták, melyek többféle felhasználásra is alkalmasak, ennek ellenére a többség vagy bornak való, vagy csemegeszőlő, friss fogyasztási célra. Az étkezési szőlők héja általában sokkal vékonyabb, ez előnyös tulajdonság a fogyasztásuk során, hiszen nem annyira rágósak. A borkészítésre tartott szőlők héja – főleg a kékszőlőké – vastagabb. A vastag héjú fajták általában ellenállóbbak a betegségekkel és környezeti hatásokkal szemben. A borszőlőknek magasabb a cukortartalmuk, azok az édesebbek.

A szélsőséges időjárás itt is bekavar

Az utóbbi évek tapasztalata, hogy egyre gyakoribbak a váratlan és szélsőséges események az időjárásban. Mindebből leszűrhető, hogy olyan szőlőfajták nemesítése és alkalmazása indokolt a jövőben, amelyeknél már a kiemelkedő fagytűrés kevésbé fontos, mint korábban. Ám a szárazság és hőségtűrés annál inkább lényeges, csakúgy, mint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, és a piaci igényekhez igazodó íz.