Mikrobiológiai készítmények hatása a kukoricában

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyag-szolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és a talaj elveszti a szerkezetét.

Annak érdekében, hogy megállítsuk a negatív folyamatokat, szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra lenne szükség. Ennek része többek között a minimális talajbolygatás, kíméletes művelés, szervesanyag-gazdálkodás, okszerű vegyszer- és műtrágya-felhasználás, mikrobiológiai megoldások alkalmazása. A mikrobiológia tudománya ma már ott tart, hogy a talajban élő baktériumok egy kis részének szerepét sikerült tisztázni. Ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket. De vannak növényi hormonokat termelő és a talaj- növényegészséget védő baktériumok is.

A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.

A talajélet célzott gazdagítására ezen ismeretek felhasználásával több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a baktériumos talajoltó készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.  

Cikkünkben egy 2021-ben végzett vizsgálat eredményeit mutatjuk be. A kísérletben a baktériumkészítmények és talajkondicionálók hatása vizsgálták – többek között – a kukorica termésképző elemeinek alakulására.

A kukorica szemtermésének területegységenkénti mennyisége, vagyis a hozam a következő termésképző elemektől függ:

1. a hektáronkénti tőszám,
2. a növényenkénti csövek száma,
3. a csövenkénti sorok száma,
4. a soronkénti szemek száma,
5. a szemek tömege (ezermagtömeg)

A hektárra vetített tőszám, tehát a növényegyedek száma a táblán, lényeges termésképző elem. Az optimális érték elérése több tényező által befolyásolt, de elsődleges a vetőmag minősége. Ugyanakkor, ha bármely módon segíteni tudjuk a magvak csírázását, védeni őket a kórokozóktól, elősegítve a növény erőteljes kezdeti fejlődését, az a terméseredményekben is várhatóan realizálódik majd. Mikrobiológiai készítmények használata - melyek a vetéssel egy időben kerülnek kijuttatásra, minél közelebb a maghoz - ezt a célt szolgálja. A készítmények törzsei ugyanis a talajból fertőző fonalas gombák visszaszorítása mellett növényi hormonszerű anyagokkal (pl. indolecetsav) támogatják a csírázó növényt és a későbbi erőteljesebb gyökérzet kialakítását, illetve a gyökérszőrök nagyobb abszorpciós kapacitásának növelését.

A csövenkénti sorok száma már a kukorica 5-6 leveles korában, a soronkénti szemek száma 6 leveles kortól 12 leveles korig eldől. A növények e fenofázisában minden segítséget meg kell adnunk, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbb sorban a legtöbb szem fejlődhessen. Súlyos száz kilókat jelenthet hektáronként 1-2 sor többlettel bíró kukoricacső kialakítása.

A nitrogén, foszfor, kálium és számos mikroelem mobilizálását elvégző mikroorganizmusok itt is fontos szerepet játszanak. A már említett indolecetsavak termelése pedig nemcsak a gyökérnövekedés befolyásolásával hajthat hasznot, de a növény nitrát-reduktáz enzim termelésére is kihathat (ahhoz, hogy a nitrát be tudjon épülni a növény aminosavába, ammóniává kell redukálódnia, ezt végzi el ez az enzim.) (1. sz. kép)

A szemek beltartalmának és tömegének kialakulása a szemtelítődés és tejesérés időszakában szintén a tápanyagok rendelkezésre állásától és felvehetőségétől függ, elsősorban a nitrogéntől, annak beépülési ütemétől (arányosan a fotoszintézis intenzitásával). Az ekkor már kiteljesedett gyökérzet, megerősödött, fejlett szár és szállítószövetek segítségével a szemek beltartalma és azok ezerszemtömege, utolsó termésképző elemként járul majd hozzá a realizált kiváló terméseredményhez.

Kísérleti táblázatunkból (1. sz. táblázat) kiolvasható, hogy egyes biológiai készítmények (Készítmény 1, Készítmény3) és egy talajkondicionáló készítmény (Készítmény2) milyen mértékben járulhatnak hozzá az egyes termésképző elemek növeléséhez, és hogy ezek a néhány százalékos változások hogyan összegződnek a végső terméshozamokban.

Könnyen belátható, hogy amennyiben megfelelő a talaj természetes tápanyag tartalmának feltáró és hasznosító képessége, a növények genetikai potenciáljának kihasználása könnyebben realizálható. A vizsgálat is bizonyítja, hogy a mikrobiológai készítmények alkalmazása általában pozitívan hat a tőszám, csövenkénti sorok, soronkénti szemek alakulására, így terméstöbbletet eredményez.

A talajoltás eredményeként kiegyensúlyozottabb a növények tápanyagellátása, egészségesebb az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet mind a hajtás, javul a talajszerkezet. A gazdálkodó így kiegyenlítettebb és magasabb termésátlagot, jobb minőséget tapasztal. A talaj szerkezetének javulásával könnyebbé válik a művelés, kevesebb lesz a gázolaj-felhasználás. Az Agrár-ökológiai Programban a mikrobiológiai készítmények - a terület legalább 50%-án való használatával - már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium készítményeit!

Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Szövetséget támogató tag:

(x)