Mielőbb tenni kell a jövő legelőinek érdekében!

A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal. Mindez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának keretében hangzott el a MATE Kaposvári Campusán.

A szakemberek és szakmai érdekképviseletek, valamint a legeltető állattartással foglalkozó termelők részvételével zajló fórum témája a gyepgazdálkodás állattenyésztésben betöltött szerepe volt – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Szakmai alapot adni a szakpolitikai szabályozáshoz

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás változásait és gyepgazdálkodásban betöltött szerepét ismertette Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, aki kitért arra az idén indult gyep- és gyepgazdálkodási felmérésre is, aminek célja szakmai alapot adni az optimális szakpolitikai szabályozáshoz, döntésekhez. Aláhúzta: szerinte az ágazatnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Kiemelt szerepet kell kapnia a hazai és uniós agrárstratégiákban.

A legeltetés ökológiai egyensúlyban betöltött szerepét és az eredményeként létrejövő nyomon követhető, egészséges, magas tápanyagértékű élelmiszer értékét hangsúlyozta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. Kitért arra is, hogy a legeltetés a foglalkoztatáshoz, a vidék megtartó erejéhez is hozzájárul. Kiemelte, hogy a MÁSZ és a NAK közös gyepfelmérésének keretében több mint ezer gazdálkodó töltötte ki az online kérdőívet.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során többen szóvá tették az aktuális gyephasználati szabályok ellentmondásait. Ennek következtében a támogatás sok esetben torzítja a természetes gazdálkodást.

Üzletileg sem elhanyagolható

Márpedig a gyep legelőként értékes fehérjeforrást jelent számunkra, a mai időkben pedig, amikor a takarmányárak az egekbe szöktek, üzletileg sem elhanyagolható lehetőség.

Fontos lenne, hogy a támogatás arra ösztönözze a gyephasználókat, hogy elsősorban legelőként hasznosítsák területeiket. Életszerűbbé kell válnia a támogatási rendszernek, például az öntözés, vízelvezetés és a tápanyagutánpótlás tekintetében.

A megszólaló termelők szerint a klímaváltozás miatt már „ránk égett”, hogy változtassunk a gyepgazdálkodás elégtelen voltán. Vagyis mielőbb tenni kell a jövő legelőinek érdekében. Annál is inkább, mivel a jól karbantartott legelő oxigénkibocsátó és széndioxid-megkötő képessége vetekszik az erdőkével.

Döntéshozók, környezetvédők – más elképzelésük van, mint a szakmának

Tasi Julianna, a MATE nyugalmazott egyetemi docense, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újonnan alakult Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának szakmai vezetője elmondta: a hazai gyepgazdálkodás jövőjének szempontjából nagyon fontosnak tartaná, hogy a hasonló eszmecseréken a döntéshozók és a környezetvédők is részt vegyenek, ugyanis tapasztalata szerint egészen más elképzelésük van a valóságról, mint a szakmának.

Elmondta azt is, hogy szeretnék dokumentálni a gyepek állapotromlását. És csak annak a javítása után tartaná célszerűnek a védelmükre és hasznosításukra alkotott szabályok módosítását, például ez engedélyezett állatlétszám növelését. Véleménye szerint célszerű lenne felülvizsgálni a Natura 2000-es területekre vonatkozó korlátozásokat, ugyanis ezek sok esetben indokolatlanul szűkítik az okszerű és fenntartható legelőhasználatot.