Mi várható a magyar termőföldpiacon az OTP Termőföld Értéktérképe alapján?

Tavaly 38%-kal több tranzakció keretében 25%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2023-ban, miközben átlagosan 5,9%-os drágulást regisztráltunk a termőföldpiacon. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2024-re összességében már átlagosan négyszeresére növelte árát. Szakértői várakozások szerint a földpiac élénkülése idén töretlen marad, ugyanakkor a klímaváltozás egyre erőteljesebben differenciálja a keresletet és az árszinteket – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

A 2023. évi 2,112 millió forintról tavaly 2,236 millióra, 5,9%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján - írta az OTP Agrár. A legjobban (20%) Veszprém vármegyében nőttek az árak, majd jócskán lemaradva Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna következnek 10% körüli drágulással. A lista másik végén Békés és Csongrád-Csanád vannak 2-3% közötti csökkenéssel.

„Az idei kilátások alapján a földpiac élénkülése töretlen marad. Az Agrárminisztérium a nemrég jelentette be, hogy mintegy 13 ezer hektárnyi, 10 hektárt meghaladó állami földterületet kínál értékesítésre a gazdáknak, az árverésekre július hónapban kerül sor. Emellett a generációváltást elősegítő, a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat támogató pályázatok is meghirdetésre kerülnek a KAP Stratégiai Terv keretében, melyek hosszabb távra biztosíthatják a keresleti oldal erősödését” – mondta Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.

Mindeközben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a klímaváltozás egyre erőteljesebben hat a termőföldpiacra és a haszonbérleti díjakra is, ami miatt az öntözött, vagy öntözésre alkalmassá tehető területek iránt nagyobb lesz a kereslet, ami ezen területek jelentősebb árnövekedésével fog együtt járni.

„A legdrágább termőföld átlagár 2024-ben Pest vármegyében volt 2,833 millió forintos hektárárral,  még Hajdú-Bihar és Tolna lépi át a 2,7 milliós szintet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva, 2024-ben a szőlőterületek 5,6%-kal, a szántók 2,4%-kal, míg az erdőterületek 1,5%-kal drágultak. A gyep és a kert-gyümölcsös kategóriában ugyanakkor nagyjából 1-2%-os csökkenést mutatnak a számok. Az 5,9%-os összesített országos termőföldár-növekedés úgy adódhatott, hogy 2023-hoz képest, a tavalyi előzetes adatok alapján pont az erőteljesebben drágulók javára módosult az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlya - írták.

Növekvő forgalom, kisebb eladott földterületek

A termőföldpiac tavaly látványosan élénkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 29,1 ezerről – azzal időarányosan – 2024-ben 40,1 ezerre, mintegy 38%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám – Baranya vármegyével nem számolva, ahol vélhetően a több éve elmaradt forgalmi adatok tavaly megindult feldolgozása torzítja a mutatót – Hevesben nőtt leginkább, 137%-kal. Mivel azonban egy évvel korábban itt csökkent a legnagyobb arányban a forgalom, a bázishatás is szerepet játszik ebben. Visszaesést sehol nem látunk, viszont Nógrádban darabra ugyanannyi volt az adásvételek száma időarányosan 2024-ben, mint egy évvel korábban.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 25%-os a növekedés 2024-ben, időarányosan. Az eladásban érintett földterület növekedése tehát elmarad a tranzakciószám emelkedésétől, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2023-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2024-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 46,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Az előzetes adatok alapján a legnagyobb területet, mintegy 4,8 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom vármegye, mindössze 415 hektárral. Az eladott termőföld-terület négy vármegyében csökkent, a legnagyobb mértékben, egyharmadával Veszprémben. A legjelentősebb növekedés pedig Baranya után Hevesben (84%) és Hajdú-Biharban (71%) detektálható.

Az országos forgalom bő 70%-át adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 32%-kal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 32,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2024-ben. A kert-gyümölcsös kategória esetében ennél is jóval nagyobb, 74% volt a bővülés, míg az erdőterületeknél +3% a változás. A gyepterületek esetében viszont 8%-os csökkenést látni. A szőlőterületek adatszolgáltatása technikai okokból hiányos volt 2023-ban, így nem meglepő az itteni kiugró növekedés.

14 éves távlatban négyszeres nominális drágulás

A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan közel négyszeresére növelte árát 2024-re.

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt érhető el.