Mi lesz a műanyag csomagolás helyett? Most még az átállás türelmi időszaka tart

A zöldség-gyümölcs értékesítését is érinti, hogy július 1-jétől többféle csomagolóanyagot kivonnak a forgalomból. A meglévő készletek azonban még felhasználhatók, így az átállás zökkenőmentes lesz. Nemcsak az éttermi polisztirol dobozoknak mondunk búcsút, hanem habtálcás zöldséget, gyümölcsöt sem vásárolhatunk. Főként a rövid használati idejű műanyag csomagolóeszközök tűnnek el.

Magyarországon a csomagolószerek exportja és importja közel azonos mértékű, a belföldi termelés körülbelül 50 százalékát teszi ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly Magyarországon 764 milliárd forint értékben, körülbelül 1,3-1,4 millió tonna csomagolóanyagot használtunk fel. 

Főként az éttermek vetítették előre a médiában, hogy az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok betiltása, újak bevezetése drágulást eredményez majd, az utóbbiakhoz ugyanis magasabb áron jutnak hozzá.

Az egyszer használatos termékekről (SUP) szóló irányelv betiltásra vonatkozó rendelkezései a csomagolóanyagok csak viszonylag kis hányadát érintik.

A tiltás hazánkban három területre terjed ki. Az európai szabályozással ellentétben nem forgalmazhatók a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú, nem lebomló anyagból készülő műanyag hordtáskák.

Az Európai Unió előírásainak megfelelően tilos a polisztirolhab ételtartó dobozok, italospoharak és italtárolók, továbbá minden oxodegradábilis, azaz a természetben elporladó műanyag termék használata. Utóbbi anyagot vélhetően a műanyaggyártás technológiai jellemzői miatt tiltották be.

Az Európai Bizottság a SUP irányelvben azokat a termékköröket sújtotta tiltással, amelyek – bár drágábban – más termékekkel helyettesíthetők.

Ezek magasabb árát alapvetően az egyelőre alacsonyabb kereslet magyarázza, de az eddig felmerült kutatási-fejlesztési költségeket is erre az induló mennyiségre kalkulálták – foglalta össze a legfontosabb változásokat Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára.

Szerinte az árak mérséklődhetnek, amint már nagy mennyiségben gyártják majd az új típusú csomagolószereket, tehát az igények lehetővé teszik a gazdaságos sorozatgyártást, és az ellátási lánc valamennyi szereplője felkészül az új technológia alkalmazására.

Népszerűek voltak

A műanyagok általános elterjedése viszonylag alacsony árukkal, egyszerűnek tekinthető feldolgozástechnológiájukkal magyarázható. A fertőtleníthető és többször használható, azaz újrahasználható megoldások, termékek és eszközök révén számottevően csökkenthető a műanyaghulladék-képződés, a tisztításukhoz felhasznált vegyszerek, továbbá energiahordozók azonban ugyancsak terhelik a környezetet. A kis tömegű és kevés anyagot tartalmazó termék esetében ezért erősen kérdéses a környezeti előny – mondta Nagy Miklós.

A csomagolásokat és ezen belül is a műanyagokat érintő, 2018–2019-ben megjelent, majd módosított uniós irányelvek mind a csomagolóipar szereplőit, mind a csomagolóanyagok felhasználóit új megközelítésre, innovatív megoldások, fejlesztések meglépésére késztették.

Megfogalmazódtak a fenntarthatóság követelményei, ami az áruvédelmet, a környezetterhelés lehető legkisebbre csökkentését és az anyagok körforgásban tartását jelenti.

Gyakorlatilag valamennyi anyag esetében megjelentek gyártásérett, ugyanakkor jelentős kedvező változást hozó fejlesztések, ilyenek a folyadékok befogadására alkalmas papírpalackok vagy az anyagtársításokat kiváltani képes monoműanyag-típusok.

Hosszabb távon pedig számítani kell arra, hogy a termékgyártás fejlesztésével párhuzamosan eddig még nem alkalmazott vagy széles körben nem alkalmazott termékek és csomagolásmódok jelennek meg (műhús, kapszulás termékek).

Eltűnt a habtálca

A zöldségek és gyümölcsök csomagolásában is változásokat hoz az új szabályozás. Betiltották a polisztirolból készült tálcákat, amire póréhagymát, paprikát, paradicsomot csomagoltak korábban, de a műanyagok tekintetében nem a lebomlás a kulcskérdés.

Hiszen a természetbe jutva az alumíniumdobozok és az üvegpalackok lebomlása is hosszú, vagy egyáltalán nem történik meg. A kérdéses termékek esetében (polisztirol hab vagy műanyag zacskó) a gyártástechnológia bonyolultságát kell vizsgálni.

A műanyag zacskók jellemzően egyféle (mono) anyagból készülnek, amelyek ha gondosan kimosva kerülnek a gyűjtőbe, remekül újrahasznosítható hulladékot képeznek, csupán a szelektív gyűjtést kell hatékonyan megoldani.

A polisztirol hab termékek (habgyöngyök, csomagolóeszközök) gyártástechnológiája viszont olyan, hogy az alapanyag előállításához gázt kell használni, ez segíti az anyag habo­síthatóságát, és magas hőmérsékletre van szükség. Itt tehát a gyártástechnológia összetettsége és környezetterhelő volta indokolhatja a betiltást – mutatta be Nagy Miklós a szabályozás alapjául szolgáló okokat.

Védi a terméket

Az áruházláncok egyre több terméket kínálnak lédig, mert mint mondják, ez a módszer környezetbarát, és pont annyi zöldséget-gyümölcsöt tehet a kosarába a vevő, amennyit akar.

Ez előny az előrecsomagoláshoz képest, főleg akkor, ha a terméket a fogyasztó nem egyszer használatos zacskóban viszi haza, hanem többször használható zöldséghálóban, vagy csomagolás nélkül (például a dinnyére egyszerűen ráragasztható a tömegét és árát jelölő címke).

A csomagolt zöldség-gyümölcs azonban tovább tartja meg a minőségét. E termékkör esetében a csomagolásnak áruvédelmi jelentősége van.

A brokkoli példájával szemléltetve: az eltérés körülbelül tízszeres, ami a párologtatás (nedvességveszteség) okozta tömegveszteségben nyilvánul meg.

Hűtőszekrényben, csomagolva tárolva 16 nap után a brokkoli kb. 1,5 százalékot veszít a tömegéből, csomagolás nélkül viszont 15 százalékot.

Ha csak spájzban tartjuk a csomagolt brokkolit, akkor a tömegveszteség ugyanennyi idő alatt kb. 2,5 százalék, csomagolás nélkül 26 százalék.

A vastagabb marad

A betiltott szívószálakat, műanyag kávékeverő pálcákat, egyszer használatos műanyag italospoharakat általában mindössze pár percig használtuk, ezért volt aránytalanul nagy a környezeti terhelésük. A műanyag szatyrok közül az új szabályozással a vékonyabbak tűnnek el a forgalomból, a vastagabbak nem – de ennek is megvan az oka.

A 50 mikronnál vastagabb falú műanyag hord­tasakok – régi szóhasználattal bevásárló reklámtáskák – jellemzően többszöri használatra alkalmasak, így hulladékká válásuk nem rövid életciklus után következik be.

A jogalkotó azonban e kategóriát is magas környezetvédelmi termékdíjjal sújtja. A vékony műanyag tasakok viszont eltűnnek a boltokból, ezek azok, melyekkel jellemzően a péktermékeknél és a zöldség-gyümölcs részlegen találkozhattunk, és tényleg csak arra az egy alkalomra szóltak, hogy hazavigyük bennük a terméket.

A gépsorokat át kell alakítani

A csomagolóanyag-gyártó gépsorok az esetek többségében csak átalakítást, fejlesztést követően alkalmasak az új típusú anyagok gyártására, tehát az átállás nem jár ugyan teljes eszköz- és gép­sorcserével, de természetesen vannak költségei.

A szakmai szervezet tapasztalatai szerint a csomagolóanyagot gyártók tudomásul vették a jogszabályi változásokat, amelyek cégmérettől függően eltérő hatást gyakorolnak a működésükre.

A környezetbarátabb csomagolóanyagokra történő váltásra volt és lesz is némi átállási idő. A jogszabály értelmében 2021. július 1-jétől lépnek hatályba a tiltó rendelkezések.

A tiltás a forgalomba hozatalra vonatkozik, a határidő előtt már forgalomba hozott termékek azonban még a készlet erejéig forgalmazhatók, felhasználhatók. Ez lehetőséget ad az ellátás folyamatosságának a fenntartására.