Mi jön a glifozát után? Ekevas és esetleg elektromosság

A dátum meg volt határozva: a glifozát EU-szerte – elméletileg – csak 2022 végéig volt engedélyezett. Ha megszűnik a glifozát használata, az nem jelenti a világ végét, és nem feltétlenül kell szántani. De nehezebb lesz. A gazdálkodóknak többet kell „a rendszerben”, mint „a mértékben” gondolkodniuk. A jövőben a mezőgazdaság nem a technológián fog alapulni, hanem a technológia követi a mezőgazdasági célt.

Időközben egy kicsit elcsendesedtek a dolgok minden idők legvitatottabb növényvédelmi összetevőjével kapcsolatban. Még ha a hatóanyagot EU-szinten újraregisztrálnák és országosan is engedélyeznék, felhasználása vagy korlátozott lesz, és/vagy csak különleges esetekben lehetséges: a termék már régen virágkorát éli. Németországban ez időnként a felhasznált mennyiség 70%-át tette ki. A glifozát azért is olyan népszerű, mert nemcsak a gyökérgyomokat, hanem az önkénteseket is, például a gyomokat és a repcét is irtja.

Megint csak szántanom kell!

A gazdák azt mondhatják: glifozát nélkül megint csak szántanom kell! És sokan meg is teszik, vagy már meg is tették. Mások a sok pozitív tapasztalat után a világon semmi áron nem akarnak ekét látni újra a farmon. 

Detlev Dölger és Wiebke Lenge – a schleswig-holsteini székhelyű Hanse Agro magán tanácsadó cégtől – szerint mindkét csoportnak át kellene gondolnia álláspontját. A technológia mércéje a mezőgazdasági cél kell, hogy legyen – és csak ez, nem a meglévő technológia. Ahhoz, hogy ezt a célt és ezáltal a helyes döntést megtudja az érintett, fel kell tennie magának néhány kérdést, amelyek közül a gazokkal kapcsolatos kérdés csak az utolsó:

Milyen követelményeket támaszt a következő növény, és mennyi ideig tart a vetés?

Fel kell lazítani a talajt?

Mi a helyzet a szalma mennyiségével és a karaj minőségével?

Milyen mélységben van a csíranedvesség? Hol van (túl) száraz vagy (túl) párás?

Mit kell/lehet tenni a gyökérgyomok, fűfélék, csigák, egerek vagy férgek ellen?

Klasszikus eset az őszi repce

Az őszi kalászosok után az őszi repce klasszikus eset, amikor problémát jelenthet a glifozát eltávolítása. A betakarítás és a vetés közötti idő nagyon rövid, ezért érdemes az ekét vetés előtt használni. Nem is lehetne egyszerűbb: a szalma el van rakva, a gaz el van ásva, a talaj kellően fellazult. 

Nem csoda, hogy ismét felpörögtek az ekék eladásai, miután néhányan a „történelem szemetén” látták ezt az eszközt. A szélek felszántása a fű inváziójának megelőzése érdekében általános gyakorlat. De ennek így kell lennie? Ha száraz a hely, jól bedolgozott a szalma és van elég idő, akkor nincs baj a műveléssel és a szántás nélküli műveléssel. 

A Hanse Agro azt javasolja, hogy kétszer sekélyen (4–6 cm és 6– 8 cm) végezzünk művelést a szalma elosztására és bekeverésére, majd egyszer mélyen, és esetleg még egyszer sekélyen röviddel a vetés előtt álművelésként. 

Ha azonban fűfélékről és repcéről van szó, akkor a cél az, hogy a magvakat a lehető legközelebb hagyják a felszínhez, serkentsék kelésüket, majd mechanikusan küzdjenek ellenük. Ezután jön a nagyon sekély feldolgozás órája 2 cm-es mélységig. 

Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentek meg a piacon az erre szolgáló eszközök. A lazításhoz speciális eszközre lehet szükség. A Hanse Agro egy lépéssel tovább megy a problémás helyek tesztelésében: az egyszemű repce széles sorba vetése lehetővé teszi a későbbi kapálást a gyomok és/vagy az önkéntes repce ellen. 

Megoldás és probléma a tárcsás borona

Az őszi búza őszi káposztarepce utáni vetésekor a tárcsás borona sokszor egyszerre jelent megoldást és problémát. Mert ha túl korai és túl mély a képzés, akkor a repce nem fog működni. A tanácsadók itt is javasolják az ismételt sekély megmunkálást boronával, hengerrel vagy akár mulcsozóval. Ez utóbbi drága, de agronómiailag nagyon jó megoldás, mert a repce csírázását ösztönzi anélkül, hogy eltemetnék.

Száraz területeken az eke elkerülése gyakran kulcsfontosságú a terméshozamhoz a víz megőrzése miatt. A Bernburgi Állami Mezőgazdasági és Kertészeti Intézet (LLG) kísérletei megerősítik ezt a cukorrépa-tavaszi árpa-őszi búza-őszi árpa vetésforgóban. 

Itt merülnek fel valódi célkonfliktusok: szántással vagy mélytakaró vetéssel még lehetett boldogulni glifozát nélkül, de gyengébb gazdasági hatékonyság (nagyobb erőkifejtés és/vagy alacsonyabb termés) árán. Lapos mulcsvetés, szalagvetés és direktvetés nem valósítható meg ezen a szász-anhalti helyen e hatóanyag nélkül, főleg nem az önként jelentkező növények nagy nyomásával szűk vetésforgóban. 

A vetésforgó kiterjesztése (jelen esetben lucernával), valamint a következetes boronálás és talajtakarás a kísérletben kezelhető szinten tartotta a gyomnyomást. Valószínűleg örökre búcsút kell mondania a tiszta direkt vetésnek a glifozáttal együtt. Cselekvésre, mint csodaszerre vonatkozó ajánlások lehetetlenek – összegzi dr. Joachim Bischoff (LLG). A gyomirtást inkább a különböző termőhelyhez igazított szántó- és növénytermesztési intézkedések holisztikus rendszerének kell tekinteni.

Sornövények előtt

A glifozát másik „tartománya” a talajtakaró kukorica vagy a cukorrépa tavaszi vetése előtt történő alkalmazása. Az „ellenségek” az elöregedett gyomok, de olyan takarónövények is, amelyek nem vagy nem kellően fagyosak. A cél a lehető legjobb takarónövény-populáció a gyomok visszaszorítása érdekében. Ezt természetesen nehéz megállapítani olyan száraz években, mint 2018. A takarónövények a vegetáció előtt mechanikusan eltávolíthatók. Az előfeltétel azonban, hogy a talaj járható legyen.

A Bingeni Műszaki Egyetem cukorrépával végzett kísérletei során különösen kiemelkedett egy rugós fogú borona, amelynek lúdtalp szárai a teljes felületen síkra vágtak. A tárcsás boronával a takarónövények könnyen szabályozhatóak voltak, de a gyomok és füvek nem. A pelargonsavat néha a glifozát helyettesítőjeként „kereskedik”: ezekben a kísérletekben nem volt hatása. A szalmatakaró magvaknak csak egy kis esélyük van.    

A kukoricatakaró vetőmagokhoz nincs szükség glifozátra, amint azt a dél- és kelet-németországi tesztek mutatják, amelyekről Klaus Gehring, a Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet munkatársa számolt be. Ugyanilyen jól működött a gyomirtás szelektív gyomirtó szerekkel. Ez másként valósul meg a közvetlen vetéssel vagy a csíkos talajműveléssel. Ezek a rendszerek előkezelésen alapulnak.

Elektrofizikai folyamat

Az elektromosság mint gyomirtószer-helyettesítő megoldás a glifozáttal összehasonlítva hiányzó megoldásnak tűnik. De a teljes gyomirtó nélkül az olyan eszközök is felkeltik a figyelmet, mint az „Electroherb”: a TLT-vel hajtott generátor elektromos áramot termel, amely a traktor elülső tartozékában lévő csúszótalpakon keresztül jut el a növényekhez, és ott eloszlik. 

A makacs gyökérgyomok elleni hatás és a köztes kultúrák elpusztítása is jó volt a korábbi kísérletekben. A talajban élő állatok láthatóan alig szenvednek kárt. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése az „áramütés” előtt elektrolitoldattal nedvesíti a növényeket. Ez lehetővé teszi a szükséges feszültség jelentős csökkentését és a rendszer viszonylag alacsony ütőerejének növelését.

Következtetés: ne csak a tünetekkel foglalkozzunk!

Mint már említettük, a glifozát eltávolítása kihívást jelent az egész termesztési rendszer számára. Fontos, hogy a gyomnyomás általánosságban alacsony legyen. Ezért nehéz elképzelni a glifozát egyetlen alternatív intézkedéssel való helyettesítését, különösen az eke nélküli rendszerekben. Ahol nem tud vagy nem akar szántani valaki, ott a vetésforgó és/vagy a köztes növénykultúrák ezért (kell) nagyobb prioritást kapnak.   

(Forrás: agritechnica.com)