Mi az az ESG és miért beszélünk róla egyre többet?

Az ESG (Environmental, Social, Governance) fogalma az elmúlt években a fenntartható gazdasági fejlődés és a felelős vállalatirányítás egyik központi elemévé vált. Nemcsak a nagyvállalatok, hanem egyre több kisebb szereplő is felismeri, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevétele nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem hosszú távú versenyelőnyt is jelenthet. Az ESG különösen fontos a mezőgazdasági szektorban, amelynek tevékenysége szoros kapcsolatban áll a természeti erőforrásokkal és az éghajlatváltozással. Cikkünk átfogóan bemutatja az ESG alapjait, jelentőségét, valamint a teljesítmény mérésének módját és legfontosabb kihívásait. Választ adunk arra is, hogy miért éri meg a vállalatoknak – különösen a mezőgazdasági szereplőknek – az ESG szempontokat beépíteni a működésükbe.

Mit jelent az ESG?

Az ESG az angol Environmental, Social, Governance (Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szavak rövidítése. Ez egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi teljesítményének értékelésére szolgál. A környezeti tényezők között szerepel például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a társadalmi szempontok között a munkavállalók jogai, míg a vállalatirányítási kritériumok közé a transzparencia és a felelős döntéshozatal tartozik. Nézzük, mi tartozik az egyes kategóriák alá:

E – Környezeti (Environmental)

A környezeti szempontok a vállalatok működésének a természetre gyakorolt hatásait vizsgálják, beleértve az alábbiakat:

• Üvegházhatású gázok kibocsátása: szén-dioxid- és metánkibocsátás mérséklése.
• Energiahatékonyság: megújuló energiaforrások használata, energiafogyasztás csökkentése.
• Hulladékgazdálkodás: újrahasznosítás, hulladéktermelés minimalizálása.
• Vízgazdálkodás: fenntartható vízhasználat, vízkészletek védelme.
• Biológiai sokféleség megőrzése: élőhelyek védelme, erdőirtás megelőzése.
• Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás: kockázatok kezelése, például árvízvédelem vagy hőhullámok elleni intézkedések.

S – Társadalmi (Social)

A társadalmi tényezők a vállalatok kapcsolatát vizsgálják a munkavállalókkal, ügyfelekkel, közösségekkel és a tágabb társadalommal:

• Munkavállalói jogok és munkahelyi körülmények: biztonságos munkakörnyezet, bérigazságosság.
• Esélyegyenlőség: diszkriminációmentesség, diverzitás elősegítése.
• Társadalmi hatás: helyi közösségek támogatása, társadalmi felelősségvállalási programok.
• Ügyfélegészség és biztonság: termékbiztonság, etikus reklámozás.
• Adatvédelem és kiberbiztonság: ügyféladatok védelme, átlátható adatkezelési gyakorlatok.
• Ellátási lánc fenntarthatósága: etikus beszerzési és munkakörülmények biztosítása az alvállalkozóknál.

G – Vállalatirányítás (Governance)

A vállalatirányítási szempontok a szervezet belső működésére, döntéshozatali folyamataira és transzparenciájára koncentrálnak:

• Vezetői struktúra: sokszínű és független igazgatóság.
• Etikus üzleti magatartás: korrupció elleni küzdelem, etikai kódex.
• Részvényesi jogok védelme: átlátható részvényesi döntéshozatal.
• Kockázatkezelés: pénzügyi és működési kockázatok kezelése, compliance programok.
• Átláthatóság: fenntarthatósági jelentések, pénzügyi adatok pontos és időbeni közzététele.
• Jutalmazási politika: vezetői bérezési gyakorlatok igazságossága.

Miért fontos a vállalatoknak?

Az ESG-teljesítmény növekvő figyelmet kap, mivel a befektetők és a fogyasztók egyre tudatosabban keresik az etikus, fenntartható és felelős vállalatokat. A jó ESG-gyakorlatok nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést segítik, hanem javíthatják a hírnevet, növelhetik a hosszú távú profitabilitást és csökkenthetik a kockázatokat.

Miért kulcsfontosságú a mezőgazdaságban?

A mezőgazdaság különösen érintett az ESG szempontjából, mivel közvetlen hatással van a környezetre (pl. vízhasználat, talajminőség, biodiverzitás). A társadalmi felelősségvállalás része lehet például a munkavállalók biztonságának biztosítása és a helyi közösségek támogatása. Az ágazat ESG-teljesítménye az éghajlatváltozás kezelésében is alapvető szerepet játszik.

Hogyan mérik az ESG teljesítményt?

Az ESG-teljesítményt különféle módszerek és indikátorok alapján mérik. A vállalatok fenntarthatósági jelentéseket készítenek, amelyeket gyakran nemzetközi szabványok szerint (pl. GRI, SASB) állítanak össze. Magyarországon az ESG beszámolókra vonatkozó jogszabályokat a 2023. évi CVIII. törvény szabályozza, amely előírja a fenntarthatósági kérdések átlátható jelentését.

Milyen kötelezettségeket jelent az ESG?

Az ESG-keretrendszerhez való igazodás kötelezettségeket jelent a jogszabályi megfelelés, az adatszolgáltatás és az átláthatóság terén. Az Európai Unió új szabályai, például a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), szigorúbb jelentéstételi elvárásokat fogalmaznak meg a vállalatok számára, hogy biztosítsák a fenntarthatóságra vonatkozó információk megbízhatóságát.

Hogyan kezdhetik el a vállalatok az ESG-gyakorlatok bevezetését?

A kezdeti lépés a releváns ESG-tényezők azonosítása és stratégiai célok meghatározása.

Mely iparágakat érinti leginkább az ESG-szabályozás?

Az energia-, pénzügyi és mezőgazdasági szektor kiemelten érintett.

Mik a legnagyobb kihívások az ESG-vel kapcsolatban?

Az átlátható adatgyűjtés és jelentéstétel, valamint a különböző szabályozási keretek összehangolása.

Az ESG elvei ma már nem csupán trendként, hanem elengedhetetlen üzleti gyakorlati elemekként jelennek meg a globális és hazai gazdaságban. A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevétele nemcsak a szabályozói elvárások teljesítését segíti, hanem hosszú távon fenntarthatóbb működést és erősebb piaci pozíciót biztosít a vállalatok számára. Az ESG keretrendszere világos útmutatót kínál a vállalatoknak, hogy felelősségteljesebb döntéseket hozzanak, és hatékonyan reagáljanak a korunk kihívásaira, legyen szó az éghajlatváltozásról, a társadalmi igazságosságról vagy az átlátható irányításról. A jövő üzleti sikere azon múlik, hogy mennyire képesek a szervezetek az ESG szempontokat szerves részként integrálni működésükbe, és hitelesen kommunikálni ezt az érintettek felé.