Méréseken alapuló öntözési döntéstámogatási rendszer

A KITE Zrt. fejlesztési tevékenysége több évtizedes múltra tekint vissza és, mint szaktanácsadással és különböző termesztéstechnológiai elemek adaptációjával foglalkozó szervezet, az 1980-as évek végén meghirdetett Szuper Intenzív Kukoricatermelési Program (SZIK program) keretein belül 60 000 hektár öntözött terület bevonásával öntözési szaktanácsadási rendszert is üzemeltetett.

Ezen szakmai előzmények, valamint az Innovációs Főigazgatóság térinformatikai-, és informatikai háttere lehetővé tették egy saját fejlesztésű, országos öntözési szaktanácsadási rendszer kialakítását. A KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának kollégái az elmúlt években több kísérleti helyszínen is tesztelték az öntözésirányítási szaktanács hátterét adó algoritmusokat, valamint értékelték a szaktanácsadáson alapuló öntözés segítségével elérhető terméstöbbletet.

A kísérletek az ország különböző részein, eltérő szántóföldi- és kertészeti kultúrákban kerültek beállításra. Az értékelést térinformatikai háttérrel végzett terepi felmérések, drónos felvételezések, műholdfelvételek és hozammérés segítségével végeztük. Kísérleteinkben több száz űrfelvétel és több millió dokumentált adat került feldolgozásra. Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a szaktanácsadási rendszerünk ajánlásai szerint üzemeltetett öntözés mind környezetvédelmi-, mind ökonómiai szempontból megfelel a modern kor kihívásainak.

Öntözésirányítás megfelelő talaj-növény-légkört érintő mérések nélkül nem képzelhető el

A meteorológiai állomások mérési eredményei, bár önmagukban is támogathatják az agronómiai döntéshozatalt, az öntözésirányítás szempontjából még nem elég informatívak, további feldolgozásuk szükséges.

A légköri paraméterek – mint a besugárzás, hőmérséklet, szélsebesség és a páratartalom – segítségével meghatározhatjuk a légkör „szárító képességét”, amelyet potenciális evapotranspirációnak (ET₀) nevezünk. A potenciális evapotranspiráció alkalmas a különböző területek párolgásviszonyainak összehasonlítására, azonban önmagában még nem ad elegendő információt az adott időszakban az adott növénykultúra által elpárologtatott és a talajfelszínről elpárolgó víz mennyiségét illetően, hiszen ez függ a növényfajtól, a fajtától és az állomány fejlettségétől is. A növényfaj, a fajta és a fenológia szerint is korrigált növényi evapotranspiráció (ET_c) segítségével már pontosabban becsülhetjük az adott időszakban jelentkező vízveszteséget, így a csapadékviszonyok, az öntözés és az öntözési hatékonyság ismeretében meghatározhatjuk a klimatikus vízmérleget. A klimatikus vízmérleg megmutatja, hogy csökken, nő, vagy stagnál a talaj vízkészlete két meghatározott időpont között.

A KITE öntözésirányítási rendszere nemcsak az elmúlt időszakok vízmérlegének megállapítására alkalmas, hanem a hétnapos OMSZ meteorológiai előrejelzés integrálásának köszönhetően, a futtatás időpontját követő egy hét előrejelzett vízmérlegét is megmutatja.

A légköri mérésekből származó információ tendenciáját tekintve jól jellemzi a vízkészlet alakulását, de a talaj-növény-légkör rendszer vízforgalma olyan sok tényezőtől függ, hogy önmagában ez alapján nem tudjuk megállapítani, hogy a növény számára szükséges talajnedvesség rendelkezésre áll-e a gyökérzónában egy adott időpontban. A talajnedvesség mérése és annak a talajtextúra, valamint a termesztett növény érzékenysége függvényében történő értelmezése azonban közvetlen információt szolgáltat a növény vízellátásáról és segítségével megelőzhető a vízstressz kialakulása. Ennek szemléltetésére alkalmas az Öntözésirányítás alkalmazás „Talajnedvesség” funkciója.

Az előrejelzett klimatikus vízmérleg és a talajnedvesség ismeretében lehetőség nyílik az öntözések megtervezésére és amennyiben több öntözött táblával rendelkezünk, akár prioritási sorrendet is felállíthatunk a vízstressz előrejelzés segítségével.

www.kite.hu
www.pgr.hu

(x)