Mennyire változtatják meg a konténerfarmok a mezőgazdaságot?

Az erőforráshiány és az élelmezésbiztonság egyre inkább világszintű probléma. A mezőgazdasági termelés alá vont területek 2000–2020 között 18 százalékkal csökkentek világszerte a FAO 2022-es adatai szerint. A mezőgazdasági technológiák folyamatos fejlődésben vannak a termelékenység növelése és a környezettudatosság mentén. Egyebek között olyan új technológiák jelentek meg, mint például a konténeres növénytermesztés.

Mérete és mozgathatósága miatt egy konténerfarm a legtöbb helyre telepíthető – csak vízszintes talajra, valamint víz és elektromos csatlakozásra van szükség technikailag a működéséhez. A Mezőhír cikkében végigvették a konténeres gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Megnézték az új gazdálkodási mód erősségeit, illetve a még fejlesztésre, újragondolásra szoruló területeit. Czékus Mihály írását szemléztük.

A konténerfarmok kialakulásának története

A konténerfarmok a növénytermesztő üzemek mozgatható típusai. Fő jellemzőjük, hogy a termelőterületet fém szállítókonténerekben alakították ki. Az első sorozatot a vertikális gazdálkodás és ellenőrzött környezetű mezőgazdaság előírásait alkalmazva gyártották, azzal a céllal, hogy egész évben egy termő üzemet hozzanak létre.

Egy bostoni székhelyű mezőgazdasági vállalat, a Freight Farms kezdte meg elsőként – a 2010-es évek elején –a konténerfarmok gyártását és értékesítését. A cég fejlesztő szakemberei skálázható megoldást kerestek a városi környezetben is működtethető mezőgazdaság számára. A megoldás alapját a logisztika területén általánosan használt szállítókonténerekben találták meg. Ezek belső terének beépítésével hoztak létre egy farmrendszert - írta a cikk.

Az elmúlt időszak során a Freight Farms konténeres koncepcióját számos új cég (többek között a Farmony, a Farmbox, az Urban Health Farms, a Drop & Grow, a Parus Europe és a Hydroponics Factory) követte. Ezek igyekezték tovább tökéletesíteni a konténergazdálkodás gyakorlatát.

Az ellenőrzött környezetű mezőgazdaság

A konténerfarmok kapcsán megemlítettek egy fontos fogalmat, ez a Controlled Environment Agriculture (CEA, ellenőrzött környezetű mezőgazdaság). A CEA a teljesen ellenőrzött környezet létrehozásának a módszere a növények termesztésére. Ezt vertikális gazdálkodásnak vagy beltéri gazdálkodásnak is nevezik. Ezek a létesítmények el vannak zárva a külső környezettől.

Mindent mesterségesen biztosítanak bennük, amire a növényeknek szükségük van a növekedésük különböző szakaszaiban, beleértve a vizet, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szellőzést és a fényt. A konténerfarmok is a CEA elvei alapján működnek, akárcsak más beltéri gazdaságok, például a vertikális farmok és a csúcstechnológiás kereskedelmi üvegházak.

Sajátos szerkezetüknek köszönhetően a konténerfarmok egyedülálló előnyöket kínálnak más CEA-alkalmazásokkal szemben. Elsődleges előnyük a könnyű szállítás. A szabványos szállítókonténerekbe történő összeszereléssel a konténerfarmok gyorsan megépíthetők, áthelyezhetők, és többféle forgatókönyv szerint, környezetspecifikus módon üzembe helyezhetők - írta a cikk.

A konténeres gazdálkodás előnyei

A technológia előnye, hogy kisebb hatással van a környezetre, mint a hagyományos gazdaságok. Ennek a gazdálkodási módnak az egyik legfontosabb ismérve a vízhatékonyság.

A növényeket talajmentes közegben termesztik, ahol gondosan ellenőrzött vízellátáson keresztül kapják meg a tápanyagaikat. Ez azt jelenti, hogy a vízfelhasználás jelentősen csökken a hagyományos gazdálkodáshoz képest, ahol gyakran jelentős mennyiségű víz megy veszendőbe a lefolyás és a párolgás miatt. Előbbieken túl ezek a rendszerek hatékonyan tudják újrahasznosítani és újra felhasználni a vizet, minimalizálva a teljes fogyasztást.

A konténerfarm egy függőleges gazdálkodási rendszer, amely egy szállítókonténerbe épül. Egy telephelyen igény szerint több konténer is egybeépíthető.

A konténeres gazdálkodás legfontosabb előnye a hagyományosabb vertikális farmokkal szemben a rugalmassága – ha egy gazdaságot konténerben helyeznek el, nem pedig épületben, akkor szállíthatóvá válik, és számos helyre telepíthető. A további jelentős előnyei közé tartozik a relatív alacsony belépési költség, a minden évszakban és minden éghajlaton állandó terméshozam, valamint a könnyű kezelhetőség és bővíthetőség.

Mivel könnyen szállíthatók, a konténerfarmok könnyen telepíthetőek oda, ahol szükség van rájuk. Ez azt jelenti, hogy felhasználhatók kutatási vagy társadalmi célú projektekre anélkül, hogy állandó létesítményt kellene építeni ezek miatt. A szállítókonténerek is modulárisak, ami azt jelenti, hogy több konténer használható nagyobb létesítmény felépítéséhez, és a vállalkozások megfelelően méretezhetik működésüket - írta a cikk.

A cikk szerint minél jobban kezd elterjedni ez a fajta termesztéstechnológia világszerte, az emberek annál inkább elkezdik integrálni őket a helyi élelmiszer-kereskedelembe vagy az éttermek friss zöldáruellátásába, így igazi farmtól az asztalig tartó élménnyé tehetik őket városi környezetben.

Érdemes a konténerfarmos gazdálkodás nehézségeiről is szólni. A hátrányok elsősorban technikai jellegűek. Annak ellenére, hogy egy mobil termesztési rendszerről van szó, és a konténerek szabadon telepíthetőek, de az adott helyen a víz- és villamosenergia-ellátásnak rendelkezésre kell állnia. A technikán túli korlátozó tényező, hogy nem minden növény termeszthető ilyen körülmények között.

Kifizetődő-e ez a technológia?

A konténerfarm nyereségessé tételének legfontosabb része az, hogy a terményt helyi, fenntartható termékként, prémium áron lehessen eladni, szemben azzal, hogy a gazda megpróbálna a nagykereskedelmi árakkal versenyezni. Ez jobban megfelel az ökológiai, mint a hagyományos termesztésnek, és jelenleg piaci rést jelent.

Míg a konténeres gazdálkodással vizet és (termő-) földhasználatot lehet megtakarítani, jelentős energiát igényel a világítás, a fűtés és a hűtés, valamint az üzemeltetéshez szakértő és elkötelezett munkaerőre van szükség. A berendezések tőke- és a munkaerőköltségei is magasak lehetnek. Gondos tervezés és hatékony működés nélkül a konténeres gazdálkodás által kínált nagyobb költséghatékonyság elveszhet a hagyományos gazdálkodási módszerekkel összevetve.

Bár a konténeres gazdálkodás lehetővé teszi a környezeti feltételek ellenőrzését, és magas négyzetméterenkénti hozamhoz vezethet, nem garantálja a sikeres termést. Mint minden gazdálkodási forma, ez is jelentős szakmai ismereteket és gondos növényegészségügyi kezelést igényel.

A konténerfarmok a városi élelmiszer-előállítási igény kielégítésére irányuló megoldások részét képezhetik, de nem jelentenek kizárólagos utat. Más módszerek, mint például a tetőkertek, az épületekben megvalósított függőleges gazdálkodás és a közösségi kertek szintén választható és értelmes lehetőségek.

A konténeres technológia jövőképe

A technológia hosszú távú megoldást jelenthet az éghajlatváltozás és a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságának egyre növekvő kettős fenyegetésére. A leküzdendő legfontosabb kihívások a gazdaság működtetéséhez szükséges villamosenergia rendelkezésre állása, mennyisége és költsége. Jelenleg a gazdálkodók részben ellensúlyozhatják az energiafelhasználást egy napelemes rendszerrel, és takarékos üzemmódban is használhatják a gazdaságot, ami energiamegtakarítást jelent.

A konténerfarmok városi mezőgazdasági megoldást kínálnak kompakt, hordozható és rendkívül hatékony csomagban. Függőleges hidroponikus rendszerekkel egy négyzetméterre vetítetten sokkal több élelmiszer állítható elő, mint ugyanakkora területen a hagyományos szántóföldi gazdálkodásban. Felszerelhetők klímaszabályozási technológiával a tökéletes termesztési környezet megteremtése és az egész éves, folyamatos élelmiszer-termesztés érdekében.

Összességében a konténeres gazdálkodás a legtöbb kereskedelmi gazdálkodási gyakorlattal összehasonlítva minimálisra csökkenti a kiterjedt élelmiszer-szállítás szükségességét azáltal, hogy a termelőlétesítményeket a városi területek közelében helyezik el. Ez a stratégia csökkenti a szállítási költségeket és az élelmiszer-elosztáshoz kapcsolódó szénlábnyomot - írta a szerző, Czékus Mihály.