Mennyire lesz érdemes kukoricázni a magyar gazdának 2025-ben?

A kukorica vetésterülete alig több mint egy évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent 2023-ra. Idén növekedett ugyan, de bizonyos, hogy a zsugorodás nem fordult meg. Meddig fog ez tartani időben és területben? Hogyan szabaduljunk a megszokásoktól való eltérés szorongásaitól? Mennyire fogunk lemorzsolódni? Ezekről írt Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője írt cikket az  Agrárágazat portálon, ezt az anyagot szemléztük.

Koncentrálódás a következmény

A terméskiesések ellehetetlenítik a termelői kör egy részét. Ez a koncentrációs folyamat gyorsulását idézi elő. A nagyobb gazdasági egységek kialakulása is egyfajta együttműködés, ugyanakkor egészségesebb lenne, ha belátnánk (vagy már rég beláttuk volna!), hogy a stratégiai együttműködések nélkül ilyen léptékű változások nem képzelhetők el - fogalmazott a szakértő.

Olyan méretű és minőségű árualapokat kell létrehozni, amely piaci, értékesítési lánccal bír. A meglévő ilyen láncaink mindkét végükön szakadoznak ( a klímaváltozás okozta termelési bizonytalanságok és a piaci átrendeződés okán is). Egyik oldalról a vetésszerkezetben érzékelhetőek a változások, de ezek lassúak. Nagyon rugalmatlanok vagyunk, és ez sok gazdaság végét hozta el már ebben az évben, a folyamat eredménye pedig leginkább 2025-ben lesz érezhető. A búza, a kukorica, a repce, és – egy rövid kiugrás után – az árpa területe trendszerűen csökken, míg növekedést az örök szerelem, a napraforgó és az új szerelem, a szója területe mutat.

A szakértő szerint sokan, sokféle megoldással, illetve agrotechnikai eszközzel próbálkoznak. Gyűlnek a tapasztalatok. Ezeket meg kell osztani. Át kell lépni az árnyékunkat. Fórián Zoltán a magyar agrárium jövőképét pozitívnak látja, de néhány nehéz év vár ránk, amikor elhagyják a megszokásokból való gazdálkodást, újratanuljuk a szakmát és az együttműködést. Ezekben az években omlik le mezőgazdaságunkról az a kéreg, amely burokban tartotta. Vele megy a gazdálkodók egy része is - fogalmazott.

Az eszközök és az adatok is megvannak a fejlődéshez

Meggyőződésem, hogy kukoricatermelőink számára minden eszköz és információ rendelkezésre áll ahhoz, hogy a kedvezőtlen gazdálkodási körülményeken javítsanak. Az, hogy ki ismeri fel ezeket, hogyan tanulja meg alkalmazni őket, egyfajta vízválasztó. Az alkalmazkodás jelei már észrevehetők a statisztikákban. A vetésterületet illetően az elmúlt tíz évben látványos változások voltak az egyes vármegyékben. A legészakibb vármegyében megugrott, a többiben elkezdett csökkenni a terület.

A nemzetközi kukoricapiac helyzete és a következtetések

Ahhoz, hogy a jelenlegi árak mozgásának irányát előre lehessen jelezni, szét kell nézni a nemzetközi piactéren.

Szeptemberben, főként az EU-ra és Szerbiára vonatkozó további csökkentések miatt a globális termelési előrejelzés 1,4 millió tonnával, 1224,2 millió tonnára csökkent (-3,0 millió vagy -0,2% év/év) 2024/25-re, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől.

A világ kukoricafogyasztása az előrejelzések szerint új csúcsot ér el 1230,2 millió tonnával (+1,2 m m/m; +7,4 m vagy +0,6% év/év), ezen belül 734,4 millió tonna (-5,2 millió m/m; +1,2%) takarmányként és 323,0 m t (+5,7 m m/m; +1,3% év/év) ipari feldolgozásban értékesül, mindkettő szintén új csúcs. Az ipari felhasználás az EU-ban 1,6 millióval, 14,8 millió tonnára nő (+1,4% év/év), míg a brazil etanolgyártás 13,4 százalékkal, 19,3 millió tonnára emelkedik.

A világkereskedelem az előrejelzések szerint éves szinten 6,9 százalékkal, 181,4 millió tonnára (+0,8 millió m/m; -13,5 millió év/év) zsugorodik, Kína kisebb vásárlásai miatt. Az uniós behozatal 1,0 millióval, 19,0 millió tonnára nő (-6,1%). Messze az Egyesült Államok lesz a legnagyobb exportőr (59,8 millió tonna; +12,9% év/év), ezt követi Brazília (44,3 millió tonna; -15,7%), Argentína (35,1 millió tonna; +4,0%) és Ukrajna (20,8 millió tonna; -29,1%) - fogalmazott Fórián Zoltán.

Ebből azt kell megjegyezni, hogy bár a 2024/25-ös szezonban a felhasználás minimálisan meghaladja a globális termést, így csökkennek a készletek, Kína kisebb vásárlásai miatt a világpiac szűkül, ami árnyomást jelent még akkor is, ha az USA egyre nagyobb kivitelről számol be. Az EU továbbra is a vezető importőr marad (21,7 millió tonna; -26,4% év/év). Mivel az EU csak 75–80 százalékban önellátó, nagyban függ az importáraktól. A behozatal immár közel 30 százaléka Ukrajnából érkezik - írta.

Az Európai Unió kukoricamérlege ebben a szezonban minden sorában csökkenést mutat. A termelés 4, a felhasználás 2, a zárókészlet 8, az import 3 százalékkal. Ha a chicagói és a párizsi kukorica-árgörbéket egymás alá tesszük, nem sok különbséget látunk. A kukorica tőzsdei ára a háborús kétségbeesés óta lejtőn van, persze a szokásos kisebb bukkanókkal.

A szakértő szerint a kukoricaövezet északra húzódásával párhuzamosan veszítjük el termelési potenciálunkat. Ahhoz, hogy ezt lassítani tudjuk, el tudjuk látni kiemelkedő feldolgozókapacitásainkat, vannak eszközeink, de alkalmazásukat azonnal és teljeskörűen el kell kezdeni. A szakmai színvonal ugyan nagyon sokat emelkedett az elmúlt évtizedekben, de most olyan gazdálkodási körülmények alakultak ki – méghozzá tartósan –, amelyek további erőfeszítésekre kényszerítenek.

Szerintem a vetésterület tovább csökken. Az előrejelzésem az, hogy 600 és 650 ezer hektár között fog stabilizálódni. Ekkora területen lehet véleményem szerint eredményesen kukoricát termeszteni. Az átlaghozamok ennélfogva tovább fognak emelkedni. A termés mennyisége pedig inkább vízszintes vonalat fog mutatni. Ez alapvetően egy optimista várakozás, mivel további komoly szakmaiszínvonal-emelkedést feltételez - írta.

A hazai tendenciák

Fórián Zoltán szerint az itthoni kukoricapiac mindent mutat egyszerre. Mennyiségi és minőségi problémák szabad kombinációi, szétszakadó piac, frusztrált termelők, bajban lévő feldolgozók, viták, és valljuk be, szakmai hiányosságok. 

Mi látszik ezekből?

A kukorica exportmennyisége mintegy kétszeresére bővült 2024 első félévében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest. A kukoricánk a korábbi évekhez hasonlóan leginkább Olaszországba került. A kivitel kétharmada (969,2 ezer tonna) került erre a piacra. Mennyiségét tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (258,8 ezer tonna) és Németország (151,7 ezer tonna).

A mennyiségi kilátásokat illetően a mérleg akár pozitív is lehetne, ha a minőség oldalán nem lenne ilyen nagy a bizonytalanság. A toxinszennyezettség a pontos arányok ismerete nélkül is beavatkozást igénylő terület. A hőségnek, az UV-nak való kitettséget nehezen tudjuk mérsékelni, de a növény és a talaj kondíciójának javítására vannak eszközeink. Szakmai tanácsokkal éppen elegen bombázzák a termelőket. Én inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy a külkereskedelem oldalán mindkét irányban erős korlátok között kell gondolkodnunk.

Arra számítok, ahogy a kukoricaövezet húzódik észak felé, úgy a betakarítási eredmények is javulnak. A takarmányozási célú kukoricafelhasználás csökkenni fog, az árak nem tudják megőrizni jelenlegi átlagos szintjüket. A fertőzött tételek ára leesik, míg a jó minőségért többet fognak adni.

Ahogy a kukorica területe, úgy termelőinek száma is csökken. Ez javuló átlagokat jelent. Ukrajnát nem lehet tartósan távol tartani a piacunktól. A nyomásukra fel kell készülni - fogalmazott Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője.