Mennyire fontosak az uniós agrárpénzek hazánknak?

A Közös Agrárpolitika (KAP) sorsa erősen függ attól, hogy az egyes tagállamok mennyi előnyét és hátrányát látják a közös költségvetésbe történő befizetésnek. Érdemes megnézni, hogy van-e okunk félni a KAP legújabb reformjától.

A Közös Agrárpolitika alakulására nagy hatással van, hogy mely tagállamok a haszonélvezői és melyek a kárvallottjai a létezésének - írta a Mezőhír anyaga. Továbbá azt sem szabad elfeledni, hogy az agrárium mellett a gazdaság egyéb területei számára fontosabb lehet a közös európai térség, mint az, hogy be kell fizetni némi pénzt a mezőgazdaság finanszírozására. Ezért elemzés készült arról, hogyan érintette az egyes tagállamok gazdaságát az elmúlt évtizedben a Közös Agrárpolitika.

Kik a nettó haszonélvezők a KAP-ban?

2023-ban az EU-27 tagállamai számára elkülönített összes KAP-kiadás 54.960 millió euró volt, csak kis mértékben nőtt az elmúlt 10 év alatt. Ráadásul a KAP-büdzsé második legnagyobb befizetője kivonult az unióból (Egyesült Királyság - Brexit). Az évtized másik fontos változása volt, hogy a közvetlen kifizetések tovább konvergáltak, tehát a régebben és az újabban csatlakozók támogatásai tovább közelítettek egymáshoz. Feltűnő, hogy mindössze három tagállam pénzügyi egyenlege javult számottevően 2023-ra: Görögországé, Romániáé és Magyarországé - írta a cikk.

Ezzel szemben a lengyelek romlást érezhettek a pénzügyi helyzetükben, de még mindig az ő GDP-jüket gazdagították leginkább a közös kasszából érkező agrárpénzek. A második helyen álló spanyolok is kevesebb kifizetésből kellett hogy gazdálkodjanak. Aggodalomra ad okot, hogy a németek, hollandok, belgák KAP-egyenlege tovább romlott, és már a franciák sem nettó élvezői az EU-s agrárpolitikának.

Mennyire számít a KAP az ország költségvetésében?

Enyhíti az aggodalmakat az elemzés, amelyik azt mutatja, hogy az adott ország bruttó nemzeti jövedelmének hány százalékát teszi ki a KAP-ból érkező összeg. Ez az arányait tekintve sehol sem egy meghatározó tétel, és tulajdonképpen jobban hiányoznának a közös büdzséből érkező pénzek a kis Málta és Luxemburg költségvetésének, mint a nagy Németországnak. Európa legnagyobb gazdasága számára valójában nem jelent különösebb terhet az agrárium finanszírozása. Úgy fogalmaztak: ezt az árat megérte Németországnak az EU bővítése. Hazánk viszont azon 4-5 tagállam közé tartozik, amelyek költségvetése már megérzné a KAP hiányát. A legnagyobb mértékben Görögország gazdasága függ az uniós agrárpénzektől - írta a cikk.

Bővíteni is kellene a fejlődéshez

Az elemző kitért arra, hogy az EU-nak a bővítési folyamathoz is pénzt kell találnia. Az EU már az előcsatlakozás folyamatát is támogatja - közölték. Ebből a szempontból lényeges kérdés, hogy az EU a KAP vagy a Szomszédságpolitika költségvetéséből finanszírozza-e a bővítést. A hírek szerint Brüsszelben azt is fontolóra veszik, hogy a KAP teljesen beolvadjon-e egy egységes szuperalapba, amelyből az egyes tagállamok a tárgyalások révén kiharcolt összeggel részesednének. Ez nagyon előnytelen helyzetet teremthetne számunkra - írták.

Mindent egybevetve Magyarország 2013 és 2023 között még inkább érdekeltté vált a Közös Agrárpolitika fenntartásában, és a költségvetésünk számára fontosak az uniós agrártámogatások. A gazdasági válságban lévő Németország – a KAP legnagyobb nettó befizetőjeként – azonban dönthet úgy, hogy megújítja a Közös Agrárpolitikát, noha az agrárium finanszírozása viszonylag kis terhet jelent a számára. A KAP esetleges beolvasztása egy nagy kalapba alaposan megnehezítené a pénzekhez való magyar hozzáférést is - írták.