Mennyire esik vissza a magyar repcetermesztés?

A repce vetésterülete Magyarországon idén várhatóan nem éri el a 130 ezer hektárt, ami jelentős visszaesés az előző évekhez képest, ugyanis 2018-ban még 330 ezer hektáron termeltek repcét. Az évek óta tartó csökkenés okai között szerepelnek a növényvédelmi problémák, valamint a piaci kihívások. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás beszélt a részletekről.

Úgy látjuk, hogy idén a 130 ezer hektárt sem fogja elérni a repce vetésterület - fogalmazott Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak. Ez egy jelentős visszaesés az elmúlt évekhez képest, ám azt is látni kell, hogy a repce vetésterülete évről évre csökkenő tendenciát mutat.

Ennek két oka van. Az egyik a növényvédelmi probléma, mert sok esetben nem lehet megvédeni a rovaroktól a repcét, a másik pedig a piaci kihívás. Ezen problémák következtében csökken a repce vetésterülete Magyarországon - mondta az elnök. 

Magyarországon 2018-ban volt csúcspontján az őszi káposztarepce termesztése, ekkor több mint 330 ezer hektáron termesztették a növényt és a termésmennyiség meghaladta az 1 millió tonnát. A vetésterület ezt követően ugyan még növekedett, de a terméshozam csökkenése miatt később a területek is visszaesésnek indultak. A KSH 2022-es adatai szerint 2021-ben már csak 209 ezer hektáron vetettek repcét, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az extrém aszály tovább súlyosbította a helyzetet, így 2022 őszén már csak 180 ezer hektáron vetettek, ami újabb 16 százalékos visszaesést eredményezett. Idén, pedig úgy tűnik kevesebb, mint 130 ezer hektáron vetettek repcét a gazdálkodók - írták.

A változékony időjárás is nehezíti a magyar repcehelyzetet

Az idei nyári aszályhelyzet hazánkban is visszafordíthatatlan károkat okozott, majd a nagy mennyiségben, gyorsan lezúduló csapadék nehezítette egyes növények betakarítási munkálatait is. Az őszi káposztarepce optimális vetési ideje az augusztus végi, szeptember eleji időszak, azonban ebben az időszakban hazánkban a talajnedvesség nagyon alacsony volt. Ezután megérkezett a nagy mennyiségű csapadék, ami ugyancsak nem a legoptimálisabb a vetési munkálatokra.

Amíg nem volt eső, azért nem vetettek, mert száraz talajba nem szabad repcét vetni. Az északi országrészben vetettek volt, ahol sikerült, volt, ahol nem, az eredmény változó lett. Ezután jöttek az esős idők, ilyenkor pedig már egyáltalán nem szabad a növényt vetni - mondta Petőházi Tamás.

A repce jövője hazánkban

A repcénél a gazdák a gazdák fémzárolt vetőmagot használnak, ebben az esetben nincs visszavetés. Olyat tudok elképzelni, hogy a Nyugat-Magyarországon gazdálkodó osztrák termelők nem Magyarországról vették meg a vetőmagot, hanem otthonról hozták. De igazából azt gondolom, hogy ezzel nincs probléma - mondta.

A növényvédelmi kérdések rendkívül problémásak a repcénél, így várható volt a vetésterület csökkenése. Az embereknek a repcetermesztés nagyobb kockázatot jelent, mint valójában kellene és emiatt elhagyták a repcetermesztést. Természetesen azok a gazdaságok, ahol 5-6 növényt kell, hogy termesszenek, ők nagy valószínűséggel fognak repcét termeszteni továbbra is. Teszik ezt olyan mértékben, hogy a vetésforgó vagy a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak megfeleljenek. Ők fognak annyit termeszteni, ami ehhez szükséges, de többet nagy valószínűséggel nem - mondta a szövetség elnöke a cikk szerint.