Az egész világ átalakulóban van, és ugyanez elmondható a mezőgazdaságról is. Az elmúlt közel sem békés, csendes időszaknak tulajdoníthatóan minden ágazatban eluralkodott a bizonytalanság. Az átalakulás jól látszik, számokban is megmutatkozik: a főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest. A baromfifélék csoportja pedig zuhanórepülésben van.

Az AKI adatai szerint a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak 2022 első fél évében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). Főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében.

A baromfifélék csoportja mondhatni, tragikus képet mutat

Szarvasmarhából 48,5 ezer darabot vágtak le 2022 első fél évében, 5,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában (Fotó: Pixabay)

A baromfifélék csoportja mondhatni, tragikus képet mutat, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, -35 és 49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.

Idén május végéig összesen 12%-kal csökkent Magyarország baromfihús-előállítása az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3%-os volt a csökkenés, a pulykánál szintén minimális, 2%-os mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek. Ez a hízott libánál 38%-os volt,  a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés 75%-a esett ki. A pecsenyekacsa esetében ugyancsak drámai mértékű, több mint 40%-os volt a kiesés.

A szarvasmarhavágások is megcsappantak

Szarvasmarhából 48,5 ezer darabot vágtak le 2022 első fél évében, 5,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 25,1 ezer, hasított súlya 12,9 ezer tonna volt. Az élősúly 6,8, a hasított súly 6,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4100 tonna felett alakult 2022. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték – az áprilisi – meghaladta az 4900 tonnát – derült ki az AKI adataiból. 

A levágott szarvasmarhák közel 63 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. A tehenek vágása 7,2 , az üszőké 2,4, a bikáké 10,4 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2022 első fél évében a bázisidőszakhoz képest. A KSH adatai alapján Magyarország a 28,6 ezer tonna export mellett 5,3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2022 első öt hónapjában. Az export volumene közel 10 százalékkal csökkent, az import volumene szinten maradt a 2021. I-V. havi értékhez képest.

Az élőmarha-export főként Lengyelországba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 54 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import 2022. január és május között elsősorban Szlovákiából, Ausztriából és Olaszországból érkezett.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 902,7 ezer darab volt 2022. június 1-jén. Az állomány 2021 júniusa óta 28,9 ezer darabbal csökkent, 2021 decembere óta elenyésző mértékben növekedett. A tehenek száma 416,6 ezer volt 2022. június 1-jén, kissé több (+1400 darab), mint egy évvel korábban.

A világ hústermelése (Forrás: AKI)

(Elég mély) gödörben a sertéságazat

A magyarországi vágóhidakon 2 millió 239 ezer sertést vágtak le 2022 első fél évében, 6,5 százalékkal kevesebbet (–156 ezer darab), mint 2021. január-júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 266 ezer tonna, hasított súlya 214 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 44 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a májusi meghaladta a 48 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 46,9 ezerről 35,1 ezer darabra csökkent (–25,2 százalék) a 2022. január-júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 20,5 százalékkal, az import 20,4 százalékkal csökkent a 2022. I-V. havi időszakban 2021 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom ötödével esett vissza.

Az export 9,7 ezer tonna, az import 24,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a 2022. január–májusi időszakban. A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,72 millió volt Magyarországon 2022. június 1-jén. Az állomány nagysága a 2021. júniusi létszámtól 172 ezer darabbal (–5,9 százalék), míg a 2021. decemberitől 11 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 156,9 ezer volt 2022 júniusában, az állomány egy év alatt 7,8 ezerrel csökkent (–4,7 százalék).

A fogyasztók már elkezdtek takarékoskodni

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke korábban elmondta, hogy a kereslet csökkenni fog: elsősorban a magasabb értékű húskészítményeknél érkeztek olyan piaci jelzések, hogy a fogyasztók már elkezdtek takarékoskodni nemcsak belföldön, hanem külföldön is. A sertésnél pedig az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, a világpiacon túlkínálati helyzet alakult ki. Köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, közel megfelezett állományukat, és a sertés-önellátottsági szintjük erősödött. Ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshúsimportot szépen elkezdték csökkenteni.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 745 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 júliusában, ami 47 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 46 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Nő a hazai erdőterület, már 184 millió fa elültetésénél tart az Országfásítási Program

2025.03.17.

Megfelelő ütemben halad a 2019- ben indult Országfásítási Program megvalósítása, az elmúlt években 184 millió fát ültettek az erdőgazdaságok és a települések hazánkban.

Fejlesztés, innováció és alkalmazkodás kell a sikeres élelmiszertermeléshez a NAK osztályülése alapján

2025.03.17.

A kedvezőtlen gazdasági környezet és a klímaváltozás okozta kihívások ellenére sem mondtak le a beruházásokról a hazai gazdálkodók a NAK osztályülése szerint.

Viharos széllel és hózáporokkal indul a hét

2025.03.17.

Délutántól viharos széllökések várhatók főként északkeleten és nyugaton, estére azonban mérséklődik a szél, miközben a középső országrészben hózáporok alakulhatnak ki, helyenként vékony hóréteget hagyva maguk után.

Talajos programok lesznek március 21-én, több helyen is meg lehet tudni a talajszelvények titkait

2025.03.17.

A Magyar Talajtani Társaság (MTT) 2025. március 21-én országos figyelemfelkeltő kampánynapot szervez „TALAJ a talpad alatt” címmel

Egyetlen növény, amely minimális munkával is bőséges termést ad!

2025.03.16.

A spenót termesztése viszonylag egyszerű, mivel hidegtűrő növény, és akár kertben, balkonládában vagy magaságyásban is nevelhető. Magyarországon nagyüzemi és kisgazdasági termesztése is jelentős, a frisspiaci spenótot többnyire kézzel szedik, míg az ipari feldolgozásra géppel takarítják be.

Megfizethető robotokkal teszi hatékonyabbá a FarmRobo a kis gazdaságok munkáját

2025.03.16.

A Future Farming interjút készített Sreekanth Reddy Vajralával, a FarmRobo vezérigazgatójával, akinek iMog robotja elnyerte a rangos Az év mezőgazdasági robotja 2025 díjat. Az exkluzív beszélgetésben Vajrala betekintést nyújtott az inspirációba, a tervezés folyamatába és a mezőgazdaság számára forradalmi autonóm megoldás jövőjébe.

Partnerhírek
Partner

UREUS 46 a hatékonyabb nitrogénhasznosulás érdekében

2025.03.15.

Az UREUS 46 Limus® Care ureáz inhibitorral kezelt granulált karbamid, mely a KITE saját terméke. Ez az innovatív készítmény jelentősen hozzájárul a nitrogénveszteség csökkentéséhez és a tápanyag hasznosulásának növeléséhez. Különösen fontos azokban az esetekben, amikor a nitrogén kijuttatását követő csapadék bizonytalan, hiszen az ureáz inhibitor alkalmazásával a nitrogénveszteség minimalizálható.

Partner

AgroFlow: a magyar fejlesztés, ami érdemben könnyíti meg a gazdálkodók életét

2025.03.15.

Március 6-án került sor a HSSI Group Szakmai Napjára, amelyen a nagyszámú érdeklődő 3 szekcióban, az agrárdigitalizáció, az öntözésfejlesztés és a precíziós gazdálkodás témájában hallgathatott meg előadásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 190 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás