Mélyponton a magyar ipar teljesítménye, mutatjuk az okait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján szeptemberben mélypontra került a magyar ipari termelés, amely a legtöbb alágban visszaesést mutatott. A feldolgozóipar 13 alága közül csupán kettőben emelkedett a termelés, míg tizenegyben csökkent, és az exportpiacok keresletének csökkenése is érezhető hatással volt az ipar teljesítményére. A legnagyobb visszaesést a járműgyártás, az elektronikai és a villamos berendezés gyártásban tapasztalták. A külső és belső kereslet visszaesése miatt a magyar ipar jelenlegi helyzete várhatóan jelentős hatással lesz az éves GDP-re.

Az ipari termelés volumene éves szinten 7,2%-kal, munkanap-korrekcióval 5,4%-kal maradt el szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Szezonálisan kiigazítva a kibocsátás havi szinten 0,7%-kal csökkent. Az ipari export 5%-kal csökkent, a belföldi értékesítés pedig 2,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A magyar ipar kilátásait tovább rontja, hogy a külső keresletben fennálló strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt növekedési várakozások alapján a kereslet nem mutat jelentős növekedést. Az ipari kapacitáskihasználtság szintje is romló tendenciát mutat, amelyet a csökkenő fogyasztói bizalom és a beruházási kedv is tovább terhel. A járműgyártás 11,4%-kal, a villamos berendezés gyártása 10%-kal csökkent éves szinten, míg a húsfeldolgozás 10,5%-os növekedést mutatott. Az alágak között a legnagyobb visszaesést a kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás szenvedte el, ahol 27%-os csökkenést regisztráltak.

Az ipari teljesítmény Észak-Alföld kivételével minden régióban visszaesett, Pest régióban volt a legnagyobb, 15,8%-os csökkenés. Az összesített rendelések volumene 3,1%-kal csökkent éves szinten, miközben a hazai rendelések 10,9%-kal, az export pedig 1,9%-kal mérséklődött.

A magyar ipar visszaesése várhatóan érezhetően visszafogja az éves GDP-növekedést, amely idén 0,5–1% között alakulhat.