Mekkora veszélyt jelent az agroterrorizmus?

A 21. századi konfliktusok egyre gyakrabban jelentkeznek hibrid hadviselés formájában, amely a katonai és nem-katonai eszközök, a nyílt és rejtett akciók kombinációját jelenti. Ez a stratégia arra épít, hogy egy államot katonai megszállás nélkül is gyengíteni lehet, például gazdasági szankciókkal, dezinformációs kampányokkal, kibertámadásokkal vagy akár az élelmiszer-ellátás szabotálásával. A hibrid hadviselés célja az ellenség destabilizálása, anélkül hogy hagyományos fegyveres konfliktus bontakozna ki. 

A Magyar Jelen oldalán megjelent véleménycikket szemléztük, amit Szubotaj Bagatur gazdálkodó írt. A cikk szerint a bevezetőben említett típusú hadviselés során a támadók az adott ország sebezhető pontjait keresik. A modern társadalmak egyik legérzékenyebb területe az élelmiszer-ellátás, mivel az elhibázott vízgazdálkodás és a klimatikus szélsőségek szorításában vergődő mezőgazdaság működésképtelenné tétele nem csak gazdasági károkat okoz, elzárva a termelőket a piacaiktól, hanem társadalmi feszültségeket is szül. 

Az egyik legveszélyesebb, mégis kevéssé ismert fenyegetés az agroterrorizmus, amely a mezőgazdaság szándékos károsítását célozza meg. Célja a gazdasági károkozás, a társadalmi stabilitás megingatása és az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése. A támadások különböző formájúak lehetnek: fertőző betegségek terjesztése a termőföldeken vagy az állatállományban, termények megsemmisítése, illetve az agrár-infrastruktúra szabotálása. 

Az ilyen akciók hatásai lassan, de biztosan jelentkeznek: a mezőgazdasági termelés csökkenése miatt az élelmiszerárak emelkednek, az infláció nő, a társadalmi elégedetlenség fokozódik, és politikai instabilitás alakulhat ki. 

Az agroterrorizmus egyik legnagyobb veszélye, hogy nehezen észlelhető és bizonyítható. Egy termény- vagy állatállomány pusztulása könnyen tűnhet természetes eredetű járványnak vagy időjárási kárnak, így a támadás elkövetői gyakran rejtve maradnak. Ez a láthatatlanság teszi különösen hatékonnyá az effajta hadviselést.

Hogyan lehet védekezni?

Az agroterrorista fenyegetések elleni védekezéshez összehangolt intézkedésekre van szükség: a növény- és állategészségügyi hatóságok gyors reagálása elengedhetetlen a károk minimalizálásához. 
 
A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében szigorú ellenőrzésekre és protokollokra van szükség.

A globális mezőgazdasági rendszerek összekapcsoltsága miatt az országoknak közösen kell fellépniük az ilyen fenyegetések ellen. 

Az állatvírusok veszélye

A ragadós száj- és körömfájásvírus (RSzKF) kitörése az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az állattenyésztési ágazatra, mivel az élelmiszerláncon keresztül súlyos társadalmi, gazdasági és politikai zűrzavart okozhat. Az RSzKF egy különösen fertőző vírus, amely fájdalmas hólyagokat okoz hasított körmű állatok, például: szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és szarvasok nyelvén, patáin és csecsbimbóin, amely miatt ezek az állatok nem tudnak járni, enni, inni, vagy tejet adni. Bár az emberek nem kaphatják el a betegséget, a vírus akár 48 órán keresztül is képes túlélni az emberek tüdejében, így terjeszthető az állatok között. Az állatok légi átviteli hatótávolsága akár 80 kilométer is lehet, így a vírus gyorsan elérhet más területeket. 

Mivel az állatcsoportok gyakran rendkívül zsúfoltak, és az állatokat közvetlen kapcsolatban tartják, nagy a kockázata annak, hogy a fertőzés gyorsan elérje az egészséges állományokat, mielőtt az egészségügyi hatóságok értesülnének a problémáról. Egy száj- és körömfájásjárvány akár napok alatt több államra is átterjedhet, pusztán az állatok piacra történő szabályozott mozgása révén. Ezért az RSzKF különösen vonzó taktikai célpont lehet azok számára, akik biológiai hadviselést alkalmaznának, mivel nem szükséges drága fegyverkezés vagy bonyolult védekezési technikák használata. A fertőzött állatok a vírus terjesztésére szolgálnak, és mivel a vírus Törökországban, Afrikában és Ázsiában endemikus, könnyen hozzáférhetnek fertőzött állatokhoz, amelyek a vírust átvihetik az egészségesekre. 

Az RSzKF-támadás nem jelent közvetlen veszélyt az emberekre, így nem szükséges bonyolult védőfelszerelés vagy állatorvosi tudás. Az embereket célzó biológiai támadásokkal ellentétben, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek az elkövetőkre is, az RSzKF csak az állatokra van hatással. A terroristák többféle módon is bejuttathatják a vírust, például fertőzött állatokkal, szennyezett takarmánnyal, szállítójárművekkel vagy olyan létesítményekkel, amelyek állatokat tartanak. A modern mezőgazdasági rendszerek, amelyek maximális termelési hatékonyságra építenek, különösen sebezhetőek, mivel az állattenyésztés erősen koncentrált és intenzív. A tejüzemekben gyakran több ezer tehenet tartanak, és az állatokat gyakran szállítják egyik telepről a másikra, amely elősegíti a fertőzés terjedését. 

Az állattartó telepeken használt közös eszközök, járművek és berendezések is hozzájárulnak a fertőzés gyors terjedéséhez. Így a vírus gyorsan elérhet más régiókat, és súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági rendszerekben. Az RSzKF-támadás nem csak az állattenyésztést, hanem az élelmiszer-ellátást is veszélyezteti, mivel jelentős hatással van az állati eredetű termékek előállítására és forgalmazására. Mivel a járvány gyorsan elérheti az államok közötti piacokat és gazdasági központokat, a nemzetközi kereskedelem is megszakadhat, és súlyos következményekkel járhat a gazdaság számára. 

A hatások és az összefüggések

Összefoglalva a száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző és gyorsan terjedő vírus, amely komoly fenyegetést jelenthet a mezőgazdaság és élelmiszer-ellátás számára, különösen, ha biológiai hadviselés céljából alkalmazzák. Az RSzKF járvány veszélyei nem csak az állattenyésztésre, hanem a gazdaság egészére is kihatnak, és alapvetően megváltoztathatják az élelmiszerpiacokat és a nemzetközi kereskedelmet. 

Képzeljünk el egy országot, amely konfliktusban áll a szomszédjával. Nyílt katonai támadás helyett az ellenséges állam titkos ügynökei fertőző betegséget terjesztenek a rivális ország mezőgazdaságában. A betegség tönkreteszi a termést és megtizedeli az állatállományt. Az élelmiszerhiány pánikot kelt, az árak az egekbe szöknek, és a politikai feszültségek tovább éleződnek. Mindez anélkül, hogy egyetlen lövés eldördült volna. 

A januárban Németországban kitört száj- és körömfájás járvány szerotípusa nem egyezik meg a Magyarországon és Felvidéken megismert járvány kórokozójával. A két vírus különböző genetikai típusokat mutat, amely arra utal, hogy a járványok eltérő forrásokból származhatnak. Azonban az ukrán–amerikai biolaborokban történő kutatások, és az ott alkalmazott vírusok pontos típusai egyelőre nem ismertek. Bár bizonyítékok nincsenek, mindössze feltételezések vannak arról, hogy az ottani kutatások esetleg szerepet játszhattak a vírusok terjedésében. 

Ukrajna viszonya Magyarországgal és Szlovákiával napjainkban kifejezetten feszültté vált, és bár a diplomáciai kapcsolatok nem zökkenőmentesek, nyíltan mégsem támadhatja meg őket. A geopolitikai helyzet és az érdeksérelmek között a nemzetek közötti kapcsolatok fokozódó feszültségeit látni. Az agroterrorizmus, mint egy alattomos és nehezen felderíthető fegyver, egyre inkább előtérbe kerül, és jelentős károkat okozhat. Az ilyen típusú támadások nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmi stabilitást is alááshatják - írta a véleménycikk.

Az ukrán bioterrorista különítményesek mellett mások is lehetnek, akik felismerik, hogy például a száj- és körömfájás kitörése súlyos gazdasági hatásokat idézhet elő, különösen a európai piacokon. A vírus bevezetésével manipulálhatják a piacokat és saját javukra fordíthatják a helyzetet, például az élelmiszerárak emelkedését kihasználva. 

Az agrárium védelme és a helyi termelés fenntartása nem csak gazdasági kérdés, hanem nemzeti érdek is. A saját mezőgazdaságunk megóvása elengedhetetlen ahhoz, hogy ne legyünk kiszolgáltatva külföldi importnak és a vegyipari lobbi játékainak. Az agroterrorizmus és a nemzetközi politikai feszültségek folytán a mezőgazdasági önállóságunk megőrzése kulcsfontosságú, hogy ne váljunk idegen érdekek áldozatává. 

A nagyüzemi állattartás koncentrált jellege ideális célpont, ahol egyetlen támadás is katasztrofális következményekkel járhat. Ezzel szemben a decentralizált, családi- és kisgazdaságokra épülő állattartás ellenállóbb. A szétszórt elhelyezkedés nehezíti a támadást, a kis állományok korlátozzák a járvány terjedését, a diverzitás csökkenti a támadások hatását. A helyi gazdák gyorsabban reagálnak, a jobb nyomon követés segíti a járványok fékezését. A jövőben a decentralizált állattartás és a helyi feldolgozók rendszere az állatok és emberek biztonságát is szolgálja - írta Szubotaj Bagatur.