Megvannak a globális minimumadóról szóló törvény tudnivalóiról

Elfogadta az Országgyűlés 2023. november 21-én a T/5877. számú törvényt, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló jogszabályokat is tartalmazza. Ezek – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lépnek hatályba. Az Andersen Magyarország összefoglalta a globális minimumadó szabályzását tartalmazó törvény legfontosabb pontjait.

A globális minimumadóra vonatkozó szabályok (GloBE szabályok) a multinacionális vállalatcsoport (MNE csoport) vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport alacsony adóterhelésű államban illetőséggel rendelkező csoporttagjaira többletnyereségük után kiegészítő adófizetési kötelezettséget állapítanak meg - írta az Adózóna. A GloBE szabályokkal összhangban alacsony adóterhelésűnek azok az államok minősülnek, ahol az illetőséggel bíró csoporttagra vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 15 százalékos minimum adómérték.

A globális minimumadó fizetésére kötelezettek

A törvény értelmében kiegészítő adókötelezettség alanyává azon csoporttag válik, amely Magyarországon illetőséggel rendelkezik, és amely olyan MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Bizonyos entitások kizárt szervezetnek minősülhetnek a törvény alapján - írták. Ilyen lehet például a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap (a kapcsolódó feltételek egyedileg vizsgálandók). A GloBE implementációs törvény egyéb mentesítési, kizárási szabályokat is tartalmaz.

A GloBE szabályok az adó beszedésére az alábbi három módszert tartalmazzák:

• a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR),
• az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR) és
• az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) szabályt.

Az IIR alapján a Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak kell saját maga, valamint az összes alacsony adóterhelésű belföldi és külföldi csoporttagjára vonatkozóan megállapítani és megfizetni a kiegészítő adót (a részarányok figyelembevételével).

Az aluladóztatott kifizetések szabálya az IIR szabály kiegészítése abban az esetben, ha a végső anyavállalat

• egy olyan Európai Unió tagállamán kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IIR szabályt, vagy
• az kizárt szervezetnek minősül a GloBE szabályok szempontjából.

Az aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabály csak késleltetve, 2024. december 31-ét követően válik alkalmazandóvá.

Elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT)

A törvény alapján Magyarország bevezeti a QDMTT szabályokat, azaz helyi szinten szedi be a kiegészítő adót. A QDMTT minden alacsony adóterhelésű (15% effektív adókulcsot el nem érő) csoporttagra kiterjed. A IIR adót csökkenti az anyavállalatra vagy a csoporttagra megállapított belföldi kiegészítő adó (legfeljebb nulláig).

Amennyiben a QDMTT megkapja a mentességi (safe harbour) minősítést, az IIR adót automatikusan nullának kell vélelmezni.

A QDMTT szabályozás az alkalmazandó számviteli sztenderdet is meghatározza. Ha a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján

• a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy

• a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte (társasági adókötelezettség hiányában),
• akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi pénzügyi számviteli standard szerint szükséges meghatároznia (azaz IFRS vagy magyar számviteli standard alapján).

Társaságiadó-kötelezettség hiányában, ha a belföldi csoporttag több helyi pénzügyi számviteli standard alapján is vezet független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyvviteli nyilvántartást, akkor a főszabályt követve a többletnyereséget az IFRS-ek szerint kell meghatározni.

Amennyiben nem minden belföldi csoporttag azonos helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait (pl. IFRS és HAS vegyesen), vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a csoport által alkalmazott adóévtől, főszabály szerint a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott standardot szükséges alkalmazni.

A tényleges adómérték és a kiegészítő adó kiszámítása

Ahhoz, hogy egy adott csoport aluladóztatottnak minősüljön, a vállalatcsoport tényleges adómértékét (ETR) szükséges kiszámítani (joghatósági szinten), melynek összetevői az elismert nyereség valamint a lefedett adók a meghatározott módosító tételekkel.

Amennyiben egy államra vonatkozó tényleges adómérték a 15%-on alul marad, akkor a vállalatcsoportnak kiegészítő adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása

Annak érdekében, hogy az MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott pénzügyi évre a Magyarországon számított tényleges adómértékét megállapíthassa, a törvény értelmében első lépésként a belföldön található egyes csoporttagok elismert nettó nyereségét vagy veszteségét szükséges meghatároznia.

A csoporttag elismert nettó nyeresége vagy vesztesége megegyezik a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségével vagy veszteségével, miután azt a törvényben felsorolt módosító tételekkel korrigálták. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározására, amely során a többletnyereséget a helyi pénzügyi számviteli standard alkalmazásával lehet megállapítani.

Az alkalmazandó módosító tételek többek között a nettó adóráfordítások, az adómentes osztalék vagy egyéb juttatás, illetve az adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség. Emellett például a szokásos piaci árra vonatkozó korrekciók is alkalmazandóak (bizonyos esetekben).

A lefedett adók köre

A tényleges adómérték számításának következő lépése a lefedett adók körének meghatározása, amelyeknek az alapja az adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódóan megjelenített adóráfordítás. A törvény értelmében ebbe beletartozik például a társasági adó, az energiaellátók jövedelemadója, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék.

Az egyes csoporttagok lefedett adóit az elismert nyereséghez vagy veszteséghez hasonlóan szükséges kiigazítani bizonyos tételekkel a GloBE szabályokkal összhangban. Ilyen kiigazításnak minősül például a törvény alapján a halasztottadó-kiigazítás.

A halasztott adópozíciók a GloBE rendszerében

Tekintettel arra, hogy a GloBE szabályok az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során a pénzügyi beszámolókra támaszkodnak, az időbeli eltérésekből eredő halasztott adópozíciók tényleges adómértékre irányuló hatásainak kiküszöbölésére kiigazításokat kell alkalmazni.

A magyar számviteli szabályok alapján eddig egyedileg nem lehetett kimutatni az átmeneti időbeli eltérésekből származó halasztott adópozíciókat, azonban a törvény alapján a jövőben erre is lehetőség nyílik. A halasztott adó intézményének bevezetésére vonatkozó főbb szabályokról az őszi adócsomagról szóló cikkben írunk bővebben (a számviteli szabályok módosításáról szóló részben).

A törvény átmeneti szabályokat is tartalmaz a halasztott adópozíciókra vonatkozóan, amelyek keretében bizonyos feltételek teljesülése esetén az egyes halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket 2024-ben és az azt követő pénzügyi években lehet figyelembe venni.

Kiegészítő adó elszámolása

A kiegészítő adót a társasági adóval és a kivával azonosan kell elszámolni (vonal alatti tételként).

Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség

Ha a csoporttag a kiegészítő adó alanyává válik, a törvény értelmében köteles erről bejelentést tenni az állami adó- és vámhatóság részére, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja az MNE csoportot vagy nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.

Emellett a belföldi csoporttag a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás benyújtására és adatszolgáltatásra is kötelessé válik, amelyet szintén az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, a kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.

A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást főszabály szerint legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a kiegészítő adót is ezen határidőn belül kell megfizetni. Az átmeneti év kapcsán a törvény az OECD szabályokkal összhangban könnyítést tartalmaz, mely esetben a határidő 18 hónap.