Megújult a magyar talajvédelmi kiadvány, ingyenesen elérhető a szakmai anyag

Egy korábbi, a hazai talajok állapotával foglalkozó kiadványt frissítettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei. A dokumentum aktualizált formában mutatja be a magyarországi talajok állapotát, áttekinti a szerves- és műtrágya-kijuttatás mértékét, kiemeli a talajbiológia fontosságát, valamint láttatja a talaj védelmét és megőrzését szolgáló, jelenleg is zajló lépéseket. Képet ad továbbá a mezőgazdasági területekre kijuttatott tápanyagok hatóanyag-mennyiségéről is, mind hazai, mind európai viszonylatban.

A régebbi talajvédelmi kiadvány mintáját követve, tartalmát frissítve, az új összefoglaló valamennyi szakember és minden laikus érdeklődő számára értékes információkkal szolgálhat. A kiadvány elektronikus formában elérhető a Nébih honlapján, ide kattintva: Talajvédelem 2022.

Ezért fontos a talajvédelmi kiadvány

A talaj a természeti környezet része, amely biztosítja az anyagok körforgását. Mint a környezet része fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat. Részben tárolja, részben átalakítja azokat. A termőföld természeti erőforrás, amely az élővilággal szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban újul meg, ha az anyagok körforgása zavartalan. Azonban, ha az anyagforgalomban fennakadás történik, vagy a talaj megsemmisül, mint erőforrás, nem megújítható. Tehát, a talaj nem csupán a növények termesztése és más mezőgazdálkodással kapcsolatos tevékenység szempontjából fontos, hanem sokrétű funkcióin keresztül az egész természeti környezet és az emberi élet minőségét meghatározza. Magyarország földterületének közel 57 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Így hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. 

2017-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége Belgium és Luxemburg együttes területére vonatkoztatva volt a legnagyobb: 167 kilogramm/hektár.

Utánuk Hollandia következett (138 kilogramm/hektárral). Ellentétben Portugália mezőgazdasági területeire jutott a legkevesebb (29 kilogramm/hektár) műtrágya-hatóanyag. Magyarország a rangsorban középen helyezkedik el (92 kilogramm/hektár). A kijuttatott hatóanyagból a N (nitrogén) arányát tekintve ugyancsak Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia állnak az első helyen (126 és 117 kilogramm/hektár), míg a kijuttatott P (foszfor) alapján Lengyelország és Belgium-Luxemburg területeire (10 és 6 kilogramm/hektár) jutottak a legnagyobb mennyiségek - írták.