A közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy új rendelettervezetet, amely jelentős változásokat hozhat a távhőrendszerek működésében Magyarországon. A rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, ezzel csökkentve a földgázfüggőséget és a költségeket - mondta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfoliónak adott interjújában.

Az államtitkár azt közölte, hogy a távhőtermelésben Magyarországon többféle technológia is működik: a rendszert kiszolgáló cégek vagy vállalkozások egyesítik az energiatermelést és a szolgáltatást, de vannak olyan esetek is, amikor több különböző hőtermelő egység kapcsolódik ugyanarra az infrastruktúrára - írta az MTI.

Az új rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, ezzel csökkentve a földgázfüggőséget és a költségeket
Az új rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, ezzel csökkentve a földgázfüggőséget és a költségeket

"A távhő nagy pozitívuma, hogy ellenőrzött körülmények között és nagyobb méretekben állítjuk elő az energiát, mint ha egyesével tennénk, ami hatékonysági előnyöket eredményez" - fogalmazott Steiner Attila.

Önköltségen melegítik az épületeket

A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben szereplő változásokat ismertetve kiemelte, hogy azok az állami és önkormányzati intézményeket - például iskolákat, kórházakat - érintik leginkább. Ezek a szereplők 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten fizetnek.

Steiner elmondta, hogy a "gázárak energiaválság alatti emelkedése a távhőtermelésben azért tükröződött, mert a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is".

Jelezte, hogy a lakosságot nem érintette az energiaválság legsúlyosabb időszaka sem, mivel az árakat rezsicsökkentés alá vonták, így a távhődíjak továbbra is alacsonyak a háztartások számára.

"Az idén októberben induló fűtési időszaktól kezdve is az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak további 32 százalékkal csökkennek, miután a gázárak csökkenésével már két alkalommal is megfeleződött ez a tétel a 2022 utolsó negyedévi időszakhoz képest" – tette hozzá az államtitkár.

A mérséklés a földgázárak csökkenésének és a távhőrendszerek hatékonyabb üzemeltetésének köszönhető. A földgáz-alapú rendszerek mellett Steiner külön kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, mint a biomassza és a geotermia, egyre nagyobb szerepet kapnak a távhőtermelésben. Alkalmazásuk fontos hozadéka, hogy "az árak stabilabbak maradnak, és kevésbé hajlamosak az ingadozásra, mint a földgáz esetében" - mondta.

Terjednek a megújuló energiaforrásokat használó rendszerek

Az új rendelet másik fő célja az államtitkár szerint az volt, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek.

Ismertette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására nyílik lehetőség.

Közölte azt is, hogy a pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék.

Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, példaként említette, hogy nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek a villamosenergia rendszerbiztonság érdekében - tette hozzá.

Az új pályázatok érkezése 

Az államtitkár megemlítette, hogy "a pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára".

A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik: jelenleg a szabályozás csupán 2 százalékos nyereséget enged meg, ami a beruházások megvalósítását nehezíti, különösen a banki finanszírozás megszerzésekor.

Steiner Attila hozzátette, hogy a pályázati pénzek sikeres lehívása érdekében "a nyereségrátát 2025 után az új beruházások esetében növelni kívánják, így segítve, hogy még több megújuló és energiahatékonysági beruházás valósulhasson meg".

Fontos és nagy lehetőség a fejlesztésre

A szakpolitikus azt is elmondta a Portfoliónak, hogy a geotermiában fontos kitörési pontot látnak, amely jelentősen hozzájárulhat a magyar távhőrendszerek fenntarthatóságához, a cél, hogy 2030-ra megduplázzák a geotermia arányát a távhőtermelésben, ami akár több százmillió köbméter földgáz kiváltását is lehetővé tenné, csökkentve az ország energiafüggőségét és a költségeket.

"A távhőrendszerek modernizációja nem csak a gazdasági, hanem a környezetvédelmi szempontok miatt is kiemelkedő fontosságú" – tette hozzá, kitérve arra, hogy Magyarország már most is jól áll a geotermia felhasználásának területén európai viszonylatban, de továbbra is fontos, hogy új beruházások és technológiai fejlesztések révén még nagyobb arányban hasznosítsák ezt a megújuló energiaforrást.

A 2023 márciusa óta érvényes engedélyezési rendszerben egyedi geotermikus kutatási engedélykérelmek nyújthatók be a pályázó által kiválasztott területekre, ha a kutatás geotermikus energetikai célú hasznosítást céloz, ilyen lehet például geotermikus távfűtés, településfűtés, iparihő szolgáltatás, áramtermelés (a balneológiai és mezőgazdasági célú projektek engedélyezése nem változott).

Az azóta eltelt másfél évben több mint 110 kérelem érkezett be, több mint 60 kutatási engedélyt már ki is adtak, ezek célja a geotermikus hasznosítások előkészítése, a terület geotermikus potenciáljának felmérése felszíni mérésekkel, kutatófúrásokkal, adataik értékelésével - olvasható az interjúban.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

A valóság és a sci-fi között: Mi áll az autonóm mezőgazdaság útjában?

2024.11.09.

Craig Rupp, a Sabanto vezérigazgatója és az autonóm gazdálkodás egyik úttörője osztotta meg nézőpontját az autonómia gyakorlati realitásairól a mezőgazdaságban a futurefarming.com olvasóival. Mint az elsők egyike, aki autonóm traktorokból álló flottát üzemeltetett, Rupp egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy miért lehet egy szabványos autonóm traktor gyakran hatékonyabb, mint egy dedikált szántóföldi robot. Feltárja az autonóm gazdálkodás valóságát, és azt, hogy mit jelenthet ez a mai gazdák számára.

Mérje meg a burgonyáját digitálisan: Az AVR osztályozó rendszere forradalmasítja a betakarítást

2024.11.09.

A belga gépgyártó AVR Machinery osztályozó mérőrendszert vezet be a Puma 4.0 önjáró burgonyabetakarító gépen. Egy kamerarendszer segítségével a burgonya azonosítható és mérhető, így a gazdák betekintést nyerhetnek a burgonya terméshozamába.

Nyílt napra várják a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán az érdeklődőket

2024.11.09.

Nyílt napot tart a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen.

Robotujj tapinthatja ki, érett-e már a szőlő

2024.11.09.

A szőlőszüret forradalmasítása érdekében a Queen Mary University of London (QMUL ) kutatói az Extend Robotics céggel és a Saffron Grange szőlőbirtokkal együttműködve új robotszedőket tesztelnek. A projekt középpontjában egy fejlett érzékelőkkel és mesterséges intelligenciával felszerelt robotrendszer kifejlesztése áll.

A ciroklikőr tudnivalóiról beszélt egy ruandai vállalkozó

2024.11.09.

A banánbort ciroklikőrtől csak egy lépés választja el – és ezt a lépést Justin Faida 2019-ben megtette.

A magyar kertészeti ágazat 20 év alatt sem érte el az EU átlagos integrációs szintjét

2024.11.09.

A kertészeti ágazat jövőjének kulcskérdése a szervezettség és a hatékonyság növelése.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás