Már a 2022-es évben ötödével kevesebb föld cserélt gazdát, mint a korábbi évben, ezért nem volt váratlan, hogy az idén meghirdetett állami földárverés első licitkörében is szerény volt az érdeklődés a területek iránt. A földpiac azonban nem állt le, aki vásárolni tudott, sokat költött a termelőeszköz megszerzésére. Mennyire jó befektetés a föld? Kinek éri meg? Az első ütemben több mint 12 ezer hektárnyi, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínáltak megvételre. A Nemzeti Földügyi Központ tájékoztatása szerint ebből csak 5300 hektárra érkezett érvényes ajánlat.

A Mezőhír szakcikkében Gönczi Krisztina és Héjja Csaba, az MBH Bank szenior elemzője vizsgálta meg a kérdés részleteit, ezt az anyagot szemléztük.

Az idén meghirdetett állami földárverés első licitkörében is szerény volt az érdeklődés a területek iránt. a földpiac azonban nem állt le. Mennyire jó befektetés a föld? Kinek éri meg? - Fotó: Magro.hu, CSZS, Pest vármegye

Fentről indult a licit

A cikk szerint az első körös licitben az állami földek felére sem akadt vevő, holott a korábbi árverések 60–70 százaléka volt sikeres. Az első ütemben több mint 12 ezer hektárnyi, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínáltak megvételre. A Nemzeti Földügyi Központ tájékoztatása szerint ebből csak 5300 hektárra érkezett érvényes ajánlat. 

Tavaly az eladott szántóföldek országos átlagára 2 millió forint volt, reálértéken nézve 7 százalékkal csökkent, emellett 28 százalékkal kisebb volt az eladott szántóterület - fogalmaztak. Ehhez képest nagyon magasnak tűnik az árveréseken kialakult ár, kevés is volt a vevő. Akik azonban vásároltak, sokat tudtak költeni rá. A földértékesítési program még nem zárult le, idén 22 ezer hektárnyi földrészletet kívánt meghirdetni a földalap, azaz 16,7 ezer hektár még eladó. Kérdés, hogy az elmúlt két év után maradt-e még beruházni való pénz a zsebekben, és mennyire hisznek a gazdálkodók a befektetés megtérülésében?

Lassan hozza vissza az árát a földvásárlás

A termőföldárak a KSH adatai szerint 14 év alatt megnégyszereződtek, a földbérleti díjak ez idő alatt a háromszorosukra emelkedtek, azaz kevésbé követték a drágulást. Míg a földbérleti díjak 2009 és 2013 között a szántó értékének 5–5,6 százalékét tették ki, addig az utóbbi 5 évben már csak a 3,7–4 százalékát. Úgy tűnik, tőkésként tényleg akad jobb befektetés is, mint földet venni és bérbe adni. A föld használója viszont elsősorban kíváncsi, hogy a szántón megtermelhető főnövényekkel és a kapott földalapú támogatással együtt milyen jövedelmet lehet elérni, mennyire gyorsan lehetséges ledolgozni a beruházást, elérni a megtérülést.

Héjja Csaba az AKI tesztüzemi rendszerének adatait felhasználva az öt fő növénnyel elérhető hektáronkénti üzemi eredményeket vetette össze az adott évi termőföldárakkal. A repce, árpa, búza, napraforgó és kukorica termelésével (és a támogatással) elérhető jövedelmeket súlyozta, majd megnézte, mekkora hányadát teszik ki egy hektár vételárának. Másképp fogalmazva: hány évbe telne ledolgozni a földvásárlást, ha az árak az adott évi szinten rögzülnének - írták.

Hány év alatt dolgozható le a föld vételára (forrás: Héjja Csaba (MBH Bank) AKI és KSH adatok alapján

A számok jelentése és hatása

A grafikon szerint legutóbb 2012-ben, a legutóbbi nagy terményárugrás idején látszott igen vonzónak a földvásárlás, de még 2021-ben is versenyképes befektetésnek tűnhetett a tőkével rendelkezők számára. 2022-ben tovább emelkedett a föld ára, viszont a terményárak nagyjából az előző évi szint 60 százalékára estek. Az eredményt nagyon nehéz megbecsülni, mivel az év eltérő időpontjaiban szélsőségesen változott az inputok és az eladott termények ára. Mindenesetre nem tévedünk, ha azt mondjuk, a csúcstermésű 2016-os év óta nem állt ennyire rosszul a föld megtérülése, mint most, de valószínű, hogy a rendszerváltásig visszamenőleg nem találnánk ennyire rossz évet - fogalmazott a szakértő.

„Minden más jószág esetében elvárnánk egy 8–10 éves megtérülési időt, de a föld nagyon más, az esetében a 20 éves megtérülés sem szokatlan. Ahogy a támogatások csökkennek, és a föld ára nő, ez a helyzet óhatatlanul be is fog következni” – fűzte hozzá a banki elemző. 

Bizonyára van egy olyan pont, amikor már egy emberöltő is kevés a beruházás megtérüléséhez, mégis kétséges, hogy ez gátat vetne a vásárlásnak. A termelők már ma is generációkon átívelő, az értékét gyarapító vagyonelemként tekintenek rá - írták.

A termelő nézőpontjából

„A gyengébb hektárokért 1 milliót, a jó földekért 2 milliót adok az eladónak. Hogy behozza-e az árát? Ha abból indulok ki, hogy én 100 ezer forint bérleti díjat fizetek egy jobb hektárért, akkor befektetőként 20 évet kellene várnom a megtérülésre, ami rossz üzlet. Oké, sem a bérleti díj, sem a föld értéke nem azonos 20 éven át, de biztosan találnék egy hamarabb megtérülő befektetést, mint a föld. Mi azonban egy szükséges termelőeszközt látunk benne, amit mindenképpen meg kell venni. Plusz nem csökken, hanem nő az értéke, nem úgy, mint egy kombájnnak” – magyarázte egy Pest vármegyei üzem fiatal vezetője, aki 400 hektárnyi saját, illetve bérelt földön gazdálkodik, emellé még 200–300 hektár bérművelését is elvállalja. Amikor elértük, éppen egy újabb földvásárlás ügyeit intézte. 

„Mindig van néhány kiszálló gazda a térségben. Nem mondom, hogy többen vannak idén, mint tavaly, de most sokkal könnyebb volt alkudni velük” – mondta.

Egy másik cég Borsodban, a Sajó mellett gazdálkodik mintegy ezer hektáron, alapvetően a tagok nevén van a földvagyon. Amikor csak tehetik, minden évben vásárolnak néhány hektárt. Kis részben bérelt területeik is vannak. Az új szerződéseket már csak 100 ezer forintos használati díjért tudták megkötni. 

„Nagyon kevés az eladó föld, ezért nem hiszem, hogy valaha csökkenni fog az ára. Ha a közelünkben szabadul fel egy jó adottságú terület, akkor az 2, legfeljebb 3 millió forintot is megér nekünk. Az állami árverésen is vásároltunk volna, de irreálisan magas szintről indult a licit, messze a települési átlagár plusz 10 százalék felett.” Ezért inkább magánszemélyektől vásároltak - közölte a cikk.

„Olyan öregek váltak meg a földjeiktől, akik kiszállnának már, és az unokáiknak segítenének a befolyt összeggel. Mások egy haláleset folytán örökösként akartak pénzt látni belőle. Az alku azonban nem volt könnyebb, mint máskor: szerintem, ahol sokfelé oszlik az összeg, ott manapság nagyon küzdenek minden fillérért. És hogy nekünk megérte-e? Az elmúlt öt év alapján nincs az az ember, aki most megtérülést tudna számolni. Csak egy biztos: a föld szükséges a termeléshez.”

Az Alföldön a helyzet

A Kiskunságban, a Duna melletti jobb földeken gazdálkodik a következő, nagyobb méretű üzem, ahol alapvetően bérelt földeken kell megoldani a termelést. „Idén a kalászosokkal hektáronként 150–200 ezer mínuszt termeltünk, de ez nem változtat azon, hogy Karácsonykor ott kell legyen a földtulajdonos számláján a 80–100 ezer forintos bérleti díj…” – kezdi a megkérdezett, érzékeltetve, mennyire nincs jövedelemtermelő képessége most a földnek. 

Csakhogy a mezőgazdaságból élők többsége hozzászokott, hogy egyszer kopp, másszor hopp, nem esik kétségbe, ha két egymást követő év rosszul alakul. Ebben az ágazatban nincsenek csődhullámok, és még most sem hallunk arról, hogy tömegesen válnának eladóvá a földek. Sőt, 500 hektár feletti mérettől már mindenki inkább venni akar - írták.

„Mi itt csak akkor adunk 2–3 milliót egy földért, ha ideális az elhelyezkedése, a megközelíthetősége és a minősége. A megtérülése így is kérdéses. Szerintem a hajdúsági 5 milliós vételárat már csak kokacserjével lehet kigazdálkodni…” – neveti el magát a középkorú cégvezető. A jövőt illetően vegyes érzései vannak. Tart attól, hogy Ukrajna tartósan megkapja a vámmentesség kedvezményét. Az országnak vagy EU-taggá kell válnia, hogy ugyanazok az elvárások vonatkozzanak az ottani termelésre, mint az uniósra, vagy az uniós előírásrendszernek kell leépülnie, ami egyben a támogatási rendszer végét is jelenti. Utóbbi egyébként is leépülőben a kiskunsági termelő szerint. 

A legrosszabb a mostani, se ilyen, se olyan állapot, mivel az ad hoc születő politikai-kereskedelmi döntések bizonytalanná teszik a piacot és tervezhetetlenné a termelést.

„Ha ez sokáig így maradna, annak már lenne hatása a földpiacra. A termelők tartalékai előbb-utóbb elfogynának, ami nagyobb földkínálathoz, így a földárak eséshez vezetne. Ám az eszem azt súgja, nem ez fog történni. A termelők előtt két út áll: minimális befektetéssel termelnek, például egy lucernással pihentetik a földjüket, és kivárnak addig, amíg az áruhiány érezteti a hatását a piacon, vagy bíznak abban, hogy találnak egy biztonságos, jövedelmező tevékenységet. Én a vetőmagtermesztésre szavazok. A zöldségtermelés is jó lenne, csak most túl nagy kockázatot jelent ennek a 2–4 millió forintos termelési költsége. A konzerv- és hűtőipartól pedig azért fordultam el, mert nem tartom megbízható partnernek. A másik védekezési mód, amit mindenki megtehet: foglalkozzon 8–10 növénnyel, valamelyik csak bejön” - mondta.

Szükséges és mind kevesebb

Az MBH Bank legutóbbi földpiaci elemzése kitér rá, hogy a klímaváltozás hosszú távú hatásait is figyelembe kell venni a föld jövendő értéke szempontjából. A termőföld fogy a világban, miközben az élelmezéshez folyamatosan szükség van rá. A gyengébb termőképességű talajok áremelkedésének üteme lassulni, ezzel párhuzamosan pedig a jó minőségű, kedvező vízháztartású termőföldek ára még inkább emelkedni fog. Továbbá felértékelődnek azok a térségek, ahol a csapadékellátottság az éghajlatváltozás hatására sem csökkent jelentős mértékben, ilyen Zala vagy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye - írták.

500 felett más az összeg

Azok a vállalkozások, amelyek már túllendültek a kritikus, 500 hektáros mérethatáron, az utóbbi évtizedekben rengeteget áldoztak beruházásokra. Milliárdos öntözésfejlesztési projektek indultak, sok 100 milliós precíziós gépparkot vásároltak, tárolókat építettek. 

A cégvezetők sok esetben életeket töltöttek a földvagyon gyarapításával, az egyes táblák cserélgetésével, tagosításával, hogy jól művelhető egységeket kapjanak. Nem hagyják veszni egy élet munkáját. Sőt, hiszik, hogy a föld örök érték, amit a fiatalabb generáció is meg fog becsülni. Két év gyenge pénzügyi eredménye sem rengeti meg a termelés derékhadát, és úgy tűnik, az állam nem saccolt rosszul: a gazdaságok maguk is 2–3 millióra teszik egy jobb szántó értékét - írták.

Megosztás

További híreink

Bőséges vérkonzerv kínálat, 53 csípős faj és sok tudás van a nemzeti szúnyoglaborban

2024.07.25.

A PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja, a Virológiai Nemzeti Laboratórium Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője, Dr. Kurucz Kornélia beszélt a szúnyogokról.

Partner

Kertészeti növényvédő gépek, szárzúzók és traktoros villásemelők a Nobilitől

2024.07.25.

A Nobili név említésekor ma már mindenkinek a tradicionálisan jó minőségű, megbízható gépeik jutnak az eszébe. A gyár története 1945-ig nyúlik vissza, amikor a gépesítés még gyerekcipőben járt. Ekkor kezdődött a gépgyártás az olaszországi Molinellában - Efrem Nobili elképzelései szerint. A gyár ma is családi tulajdonban van, önállóan fejleszt és gyárt, a világ szinte minden országában jelen van. A Nobili szárzúzókat, vontatott és függesztett permetezőket és különböző szállító-anyagmozgató eszközöket készít. Hazánkban több mint 60 éve érhetők el a termékei.

Itt vannak az idei hivatalos terméseredmények - vége az aratásnak

2024.07.25.

Július 24-ig a nyári aratás gyakorlatilag véget ért, néhány kisebb terület kivételével, és idén nem voltak jelentős akadályok, amelyek befolyásolták volna a munkálatokat. A raktárkapacitás elegendő, és az idei termés nagy része már a tárolókban van.

Megjelent a Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és post-harvest fejlesztések támogatása kiírás

2024.07.25.

Megjelent a Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és post-harvest fejlesztések támogatása kiírás

Visszatér a kánikula, meg is mutatjuk, mikor

2024.07.25.

Csütörtökön gomolyfelhős, napos idő várható. Nagyjából Eger-Békéscsaba tengelyű összeáramlási zóna környezetében alakulhatnak ki záporok, zivatarok, másutt csapadéknak kicsi az esélye. Az északi, északnyugati szél nagy területen lesz élénk, helyenként erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 24 és 29 fok között alakul. Késő estére 16 és 23 fok közé hűl le a levegő.

Örömmel fogadja az orosz búzát Kína és Törökország is

2024.07.25.

Májusban Kína több mint 141 ezer tonna gabonát és lisztet importált Oroszországból (33 millió dollár értékben), ami 2,9-szerese az előző év azonos hónapjának.

Partnerhírek
Partner

Kukoricakrízis: súlyos aszály és kánikula fenyegeti a termést - beszámoló a földekről

2024.07.23.

Az egyesület a múlt héten összesen 10 gazdát látogatott meg, amely találkozók során azt tapasztalták, hogy a kukorica rendkívül változatos képet mutat az országban, a talajadottságoknak és a területen tapasztalt időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezzel együtt a többhetes kánikula sehol sem tett jót a kultúrának, amelynek hatását az idei termésre vetítve Csepregi Attilával, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője boncolgatta.

Partner

Új iroda és rugalmas munkakörnyezet: így teszi vonzóvá magát a TIMAC AGRO a munkavállalók számára

2024.07.18.

Varjú Szabolccsal, a TIMAC AGRO Hungária Kft. HR vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy a cég központja a közelmúltban új, minden igényt kielégítő, nyugat-európai színvonalú irodaépületbe költözött, amely immár teljességgel megfelel a TIMAC AGRO brandjének. Mindemellett, mint azt beszélgetőtársamtól megtudom, a cég a tárgyi feltételek maximális biztosítása mellett számos, más területen is tesz azért, hogy vonzó, majd később megtartó munkahely legyen a munkavállalók számára.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás