Meglepő elemzés az Európai Unió mezőgazdaságáról: a fejlesztések eredményeit vizsgálták

Az Európai Unió fenntarthatósági céljai közé tartozik az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, valamint az is, hogy biztosítsa a hozzáférést a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez az állampolgárai számára. Ennek a célnak a megvalósítása nagyrészt a fenntartható termelési rendszerek népszerűsítésétől, valamint a vidéki infrastruktúrába, illetve az agrárkutatásba és fejlesztésbe történő növekvő beruházástól függ. Hogyan teljesített az EU ilyen téren? Az Eurostat legfrissebb jelentése alapján a legtöbb területen mérhető, néhol egészen határozott előrelépések történtek.

Az Agrárszektor írt az Eurostat legfrissebb jelentéséről, amely az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseiről és azok megvalósulásáról szól. A sikerhez elengedhetetlenek a fenntartható mezőgazdasági rendszerek, amelyekre a megbízható élelmiszer-ellátás miatt van szükség. Ez különösen fontos az olyan globális kihívások miatt, mint az éghajlatváltozás és a népességnövekedés. Noha Európa mezőgazdasági termelékenysége az elmúlt évtizedekben nőtt, és vannak jelei a környezetkímélőbb gyakorlatok elterjedésének, a mezőgazdaság bizonyos negatív környezeti hatásai komolyan veszélyeztetik a termelés hosszú távú fenntarthatóságát.

Igazságosabb élelmezési rendszerek megvalósítására törekszenek

Az elemzés szerint a fenntartható mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú eleme az élelmezési rendszerek igazságossá, egészségessé és környezetkímélőbbé tételének. Ahhoz azonban, hogy egy olyan élelmezési rendszer alakuljon ki, amely fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokon alapul, és megfelelő élelmiszer-ellátást biztosít, közös erőfeszítések szükségesek. 

Az Eurostat négy mutatót használ annak vizsgálatára, hogy a mezőgazdasági termelés mennyire függ össze a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióival. 

• a mezőgazdaság jövedelmezősége és termelékenysége, 
• befektetés a mezőgazdasági kutatásban és innovációban, 
• az ökológiai gazdálkodás helyzete és 
• a növényvédő szerek használatának kockázata.

Egyenérték, érték, mérték

A mezőgazdasági ágazatban a munkaerő termelékenysége a teljes munkaidős munkaerő-egyenértékben kifejezett tényezőjövedelemként mérhető. Ez a mezőgazdasági termékekből és szolgáltatásokból a mezőgazdasági ágazatban dolgozó teljes munkaidős munkavállalók egyenértéke által generált nettó hozzáadott érték mérőszáma, reálértéken (inflációval kiigazítva) és indexben kifejezve. Az Eurostat az év elején publikált adatai alapján az Európai Unióban 2021-ben nőtt a mezőgazdasági munkaerő termelékenységi mutatója.

A növekedés részletei számokban

A EU27 tagállamok indexe 0,7%-os erősödést mutatott, ami elsőre nem tűnik túl jelentősnek, de a 2020-as visszaesést követően ez is figyelemre méltó. Magyarországon például 2021-ben az egy évvel korábbi értékhez képest 6,5%-kal nőtt a munkaerő termelékenysége a mezőgazdasági ágazatban, ezzel Bulgária, Írország, Franciaország és Portugália után az EU ötödik legjobb eredményét produkáltuk. A 2010-től 2021-ig tartó időszakot nézve az látható, hogy a növekedés elérte a 36,7%-ot.

A biogazdálkodás lehet az egyik megoldás az Európai Unió számára

A biogazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági gazdálkodási rendszer egyik példája. Olyan mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával igyekszik korlátozni a környezeti hatásokat, amelyek ösztönzik az energia és a természeti erőforrások felelős felhasználását, fenntartják vagy növelik a biológiai sokféleséget. Továbbá megőrzik a regionális ökológiai egyensúlyt, növelik a talaj termékenységét és a vízminőséget, ösztönzik a magas szintű állatjólétet, és fokozzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességet. Az EU-ban a biogazdálkodás aránya a teljes mezőgazdasági területen belül 2015 és 2020 között 2,5 százalékponttal, 9,1%-ra nőtt. Ennek ellenére a biogazdálkodás elterjedésének jelentősen fel kell gyorsulnia ahhoz, hogy 2030-ra elérje a 25%-os célt. Az EU-ban jelenleg Ausztria áll az élen, ahol a mezőgazdasági terület több mint 25%-át ökológiai gazdálkodással művelik, majd Észtország és Svédország következik valamivel 20% feletti arányokkal, valamint Olaszország és Csehország, 15% feletti arányokkal. 

A növényvédőszerek használatának visszafogása

A veszélyesebb peszticidek használata csökkent az EU-ban, de a közelmúltban elért haladás elmarad a "Farm to Fork" stratégiában kitűzött 50%-os csökkentési cél eléréséhez szükséges ütemtől. Az elemzés szerint 2014 és 2019 között a veszélyesebb peszticidek használata 9%-kal csökkent. Azon 16 uniós tagállam közül, amelyekről országos szintű adatok állnak rendelkezésre ezekre az évekre vonatkozóan, a veszélyes növényvédő szerek használatának fele csökkenést, míg a másik fele növekedést mutat. A "Farm to Fork" stratégia szintén 50%-os csökkentési célt tűzött ki a kémiai növényvédő szerek használatára és kockázatára vonatkozóan. Bár a vegyi növényvédő szerek használata és kockázata fokozatosan csökken az EU-ban, ez az ütem túl lassú ahhoz, hogy az EU 2030-ra elérje a stratégiában kitűzött célt. Az Eurostat a 2011-es és 2020-as évek értékesítési adatait vizsgálva a közelmúltban azt állapította meg, hogy Litvánia, Ausztria, Németország és Franciaország mellett Magyarországon nőtt még a növényvédő szerek értékesítése - írták.