Megjelent a magyar vizekben is a glifozát

Tavakban, folyókban és a talajvízben is kimutatható a glifozát jelenléte Magyarországon egy eddig nem publikált, az Átlátszó által megszerzett vízügyi jelentés szerint. A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer világszerte és hazánkban is. A vízi élővilágra bizonyítottan mérgező; emberek esetében a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatások nem egyértelműen igazoltak.

Az Átlátszó írta meg a részleteket, ezt az anyagot szemléztük. A cikk szerint már öt éve kiderült, hogy a glifozát jelentős arányban van jelen vizeinkben, ám a közvélemény mégsem tudott erről, mert nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. A portál közérdekű adatigénylés keretében kikérte és meg is kapta az országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyagot. A természetes vizekből a termesztett növények és az ivóvíz révén az emberi szervezetbe kerülhet a vegyszer. A francia lakosság 99,8 százalékának vizeletmintájában már kimutatták a glifozátot, és hasonló eredményre jutottak más országokban végzett kutatások is.

A glifozát-alapú szereket gyomnövények kiirtására használják, kiskertekben, nagyüzemi mezőgazdaságban és közutak, vasutak mentén egyaránt. Jó vízoldhatósága miatt az esővízzel és az öntözéssel könnyen bemosódik a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Onnan juthatnak a szermaradékok az élelmiszerek és az ivóvízbe.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. Az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). 

A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.

Az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.

A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.

A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték sem Magyarországon, sem az EU-ban; jelenleg előkészület alatt áll az uniós javaslat. Ezért a kutatók az általánosan a növényvédő-szerekre vonatkozó szennyezettségi határértéket vették alapul. Ez nem egészségügyi határértéket jelent, hanem azt a szennyezőanyag-koncentrációt, amelynél az adott felszín alatti víz szennyezettnek tekinthető, figyelembe véve a vízi ökoszisztémák igényeit és a megfelelő minőségű ivóvíz-előállításra való alkalmasságát is.

A felszíni vizekben még nagyobb arányban van jelen a glifozát

Az OVF vizsgálata során a tavak és folyók esetében a minta háromnegyedében kimutatható volt a glifozát és az AMPA jelenléte. A vízmintáknak közel a felében határérték feletti koncentrációkat találtak.

A vizsgálat során a szakértők azt is megállapították, hogy – a szakirodalmi adatokkal ellentétben – a glifozát nem bomlott le teljes mértékben egy év alatt a talajban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ezért is kerülhet be onnan a talajvízbe és az első vízadó rétegbe. A hatóanyag lebomlása függ a talaj összetételétől és a talajban jelen lévő élőlényközösségektől is, ezért az egyes területek között előfordulnak különbségek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a folyóktól, tavaktól minimum 50 méteres biztonsági távolságot ír elő a glifozát-tartalmú gyomirtószerek esetében, ennek betartását a kormányhivatalok ellenőrizhetik – kérdéses, hogy ezt milyen gyakorisággal teszik - írta a cikk.

Mérgező a vízi élőlényekre 

A glifozát emberi egészségre kifejtett hatásairól hosszú évek óta komoly szakmai és társadalmi vita folyik, a vízi környezetre kifejtett káros hatás azonban már egyértelműen bizonyított. Ezért a glifozát-tartalmú termékeken a „Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” figyelmeztető címkét kell elhelyezni.

Számos vízi organizmusban, így különböző algafajok, puhatestűek (csigák, kagylók), rákfélék, kétéltűek, hüllők és halak esetében is kimutattak káros hatásokat. Ez többek között fejlődési rendellenességeket, anyagcsere- és hormonális zavarokat, a termékenység csökkenését, bizonyos esetekben sejt- illetve DNS-károsodást és megnövekedett halálozást jelent. A mérgező hatás ugyanakkor jelentősen eltérő a különböző fajok esetében, és nagyban függ a szennyezettség mértékétől és időtartamától is - közölték.

A glifozát megjelenése a vizekben globális jelenség. Egy tudományos publikáció szerint az USA-ban egy felmérés során a vizsgált felszíni vizek 59 százalékában, a talajvízben pedig a minták 8,5 százalékában mutatták ki a glifozát és az AMPA jelenlétét. Rio de Janeiróban és környékén a felszíni vizekből vett minták több mint 40 százaléka tartalmazott glifozát-szennyezést, Hollandiában pedig egy 2020-ban végzett vizsgálat a felszíni vizek 90 százalékában talált glifozátot.

Az Átlátszó kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt válaszolta, hogy a „vizsgálat óta megkezdődött a következő országos felmérés tervezése, melynek programjába a glifozát és az AMPA is bekerült”. Emellett, mint írták, egyeztetéseik eredményeként 2019-től a glifozát és az AMPA minden évben szerepel az Országos Tisztifőorvos által elrendelt, az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáján.

Megkérdezték a NÉBIH-et is, hogy megkapták-e az OVF kutatási jelentését. A Hivatal válasza szerint „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem rendelkezik információval” a dokumentummal kapcsolatban - írta a cikk.