Megírta a növényorvos a gyapottok-bagolylepke elleni védekezési módokat

A gyapottok-bagolylepke egy olyan kertészeti és szántóföldi kártevő, amely jelentős terméskiesést és anyagi károkat képes okozni a növényállományokban. A nem megfelelő időben vagy el nem végzett védekezés esetén a kár akár 60 százalék is lehet.

A súlyos gazdasági károkat okozó gyapottok-bagolylepke tudnivalóiról Bozi József növényorvos írt a Mezőhír portálon, ezt az anyagot szemléztük.

A rovar Magyarországi megjelenését feltehetőleg a klímaváltozás hozta magával. Korábban hazánkban nem volt képes áttelelni, a déli országokból tömegesen vándorolt északra. Manapság a vándorló egyedek mellett megjelentek a hazánkban báb alakban áttelelni képes egyedek is. Telelésükben kulcsszerepet játszanak az enyhe telek, elmaradnak a tartós, fagypont alatti hőmérsékletek, ezért az alapvetően mediterrán eredetű faj képes az áttelelésre. 

A gyapottok-bagolylepke, latinul a Helicoverpa armigera a bagolylepkék családjába tartozik, Magyarországon 2-3 nemzedéke fejlődik ki. Az áttelelő vagy délről érkező egyedek már májusban megjelenhetnek. Sajnos a nemzedékek gyakran összemosódnak, így szinte a teljes nyár folyamán imágó, tojás és a hernyó fejlődési alakban is jelen van egy időben, ami megnehezíti a permetezés idejének megválasztását. A nyári időszakban igen gyors a kártevő fejlődése, a tojásállapot körülbelül 6–8 nap, a lárvaállapot 2–3 hét, a bábállapot 1,5–2 hét, az imágóállapot körülbelül 2 hétig tart. Szárnyfesztávolsága 35–40 milliméter, elülső szárnyainak alapszíne világosbarna, a vesefolt és a széles külső keresztvonal sötétbarna, körfoltja kevéssé látható, csapfoltja nincs. Petéit egyesével helyezi el, ezek körülbelül 0,5 cm átmérőjűek, kissé lapítottak, csontszínűek - fogalmazott a szakértő.

A lárvája színe a világos árnyalattól a sötét árnyalatokig terjed, lehet zöld, barna, sárgás, vöröses, rendkívül változatos színvilágú, a felismerést az oldalán végighúzódó pászta segíti. A hernyója akár 40 milliméteres is lehet. Polifág kártevő, világszinten körülbelül 120 tápnövénye van, ezek közül sok gazdasági növény. A kárt a hernyója okozza a növények generatív részein. A zöldség- és szántóföldi növények esetében leginkább a terméseken, dísznövények esetén a virágbimbón okoz kártételt.

A tápnövényei közé tartozik többek között a kukorica, a dohány, a kender, a bab, a borsó, a napraforgó, a lucerna, a paradicsom, a paprika, a szegfű, a muskátli és a krizantém. Nemzedékszáma függ az időjárástól; a kártevő a száraz, meleg időjárást kedveli. A hernyók fő károsítási időszaka a júliustól szeptember végéig tartó időszak.

A védekezés menete

Ahogy a legtöbb kártevő és kórokozó elleni védekezés során, úgy a gyapottok-bagolylepke esetén sem szabad a megszokásokra hagyatkozni, figyelni kell az egyes évjáratok sajátosságaira. Az ellene való védekezésben kiemelt szerepe van a rajzásmegfigyelésnek, ezt feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhetjük. A védekezést célszerű a tömeges lárvakelésre időzíteni. Körülbelül a rajzáscsúcstól számítva 2-3 nap múlva célszerű a kelő lárvák ellen elvégezni a kezelést. Az időzítésnek kulcsfontosságú szerepe van a védekezésben; ha elkésünk a permetezéssel, és a hernyók berágnak a termésbe, már nem tudunk eredményesen tenni ellenük és megtörténik a kártétel. Ennek a kárnak a megelőzésére csak egy nagyon szűk időintervallum áll rendelkezésre, hogy optimális időben végezzük el a kezelést. Kémiai és biológiai megoldások is alkalmazhatóak, elterjedőben van a tojásparazitoidok szabadföldön való alkalmazása is - írta a cikk.

A kártétel jelentősége

A gyapottok-bagolylepke a kártételét a generatív részeken okozza, belerág a termésekbe, a virágbimbókba, és teljesen piacképtelenné teszi azokat. A kukorica- és csemegekukorica-termesztés egyik legjelentősebb kártevője a kukoricamoly és a kukoricabogár mellett. A gyapottok-bagolylepke belerág a fejlődő csőbe is, és amellett, hogy ürülékével szennyezi, utat nyit a különböző kórokozók fertőzésének, mint például a fuzárium, amely toxinokkal szennyezi a termést, ezzel fogyaszthatatlanná téve az emberek és az állatok számára is. 

Kukoricakultúrákban használható hatóanyag a fejlődésszabályzó tebufenozid, a rianodin receptor modulátorok közé tartozó klórantraniliprol. A permetezést mindenképp a lárvakelésre kell időzíteni, mivel az említett két hatóanyag a lárvák ellen hatásos. Használható még a piretroidok közé tartozó deltametrin, lamda-cihalotrin. A kémiai megoldások mellett számos biológiai módszer is létezik. A Bacillus thuringuensis, Heliciverpa armigera nucleopolyhedrovirus mellett különböző fürkészdarázsfajokat is alkalmazhatunk, amelyek a kártevő tojásait parazitálják, és ezáltal pusztítják a gyapottok-bagolylepkéket.

Gyapottok-bagolylepke a paprikában

A paprikánál is a generatív részeket károsítja, belerág a bogyóba, ürülékével szennyezi és utat nyit a kórokozóknak, végső soron eladhatatlanná teszi a termést. A paprikatermesztésben számolnunk kell a tripszek, atkák, levéltetvek, poloskák kártételével is mind a hajtatás, mind a szabadföldi termesztés során. A védekezés alatt törekedni kell az integrált növényvédelemre; ez különösképpen igaz a hajtatott paprika és más zöldségfélék termesztésére. Manapság sok esetben a kártevők elleni védekezést biopreparátumok segítségével oldják meg. Erre a gyapottok-bagolylepke esetén is van lehetőség. Fontos: ha mégis be kell avatkoznunk kémiai módszerekkel, olyan hatóanyagot kell választani, amely a hasznos élő szervezeteket nem, vagy csak részlegesen károsítja.

Paprikában felhasználható hatóanyag az avermektinek csoportjába tartozó ememektin-benzoát, a rianodin receptor modulátor klórantraniliprol és ciantraniliprol (csak hajtatásban), a spinozinok csoportjába tartozó spinozád (csak hajtatásban), ekdizon receptor agonista metixifenozid (csak hajtatásban), a piretroidok közé tartozó cipermetrin (csak szabadföld), továbbá a lamda-cihalotrin. A kezeléseket rajzásmegfigyelés alapján a tömeges lárvakelésre kell időzíteni. A biológiai megoldások közül használható a Bacillus thuringiensis (var: kurstaki), Helicoverpa armigera nucleopolyhedrovirus és a különböző fürkészdarázsfajok, amelyek a kártevő tojásait parazitálják.

A paradicsomon a helyzet

A paprikához hasonlóan itt is a generatív részeket károsítja. Kárt okoznak még a paradicsomtermesztés során a levéltetvek, atkák, molytetvek, tripszek és poloskák is. Az intenzív hajtatott paradicsomkultúrák esetében is előtérbe kerültek a biológiai megoldások a kártevők ellen, ezért csak a legszükségesebb esetben szabad a kémiai védekezést használni az ilyen kultúrákban, a hasznos élő szervezetek megőrzése érdekében. A hatóanyag-választásnak még kiemeltebb szerepe van ott, ahol biopreparátumokat használnak a védekezés során. A paradicsomkultúrákban felhasználható hatóanyag az avermektinek csoportjába tartozó ememektin-benzoát, rianodin receptor modulátor klórantraniliprol és ciantraniliprol (csak hajtatásban), a spinozinok csoportjába tartozó spinozád (csak hajtatásban), ekdizon receptor agonista metixifenozid (csak hajtatás), a piretroidok közé tartozó cipermetrin (csak szabadföld), lamda-cihalotrin, deltametrin. A kezeléseket rajzásmegfigyelés alapján a tömeges lárvakelésre kell időzíteni. Biológiai megoldások közül használható a Bacillus thuringiensis (var: kurstaki) és a különböző fürkészdarázsfajok, amelyek a kártevő tojásait parazitálják.

Napraforgóban is okozott már kárt a faj

Polifág kártevőként rengeteg gazdaságilag is fontos növényen tud károsítani. Míg korábban a napraforgó-kultúrákban nem kellett vele számolni, sajnos ma már a napraforgó esetén is figyelemmel kell kísérni és szükség esetén védekezni kell ellene. Ahogy a többi kultúra esetén, a napraforgónál is a generatív részeket károsítja. A hernyókat a pikkelylevelek alatt találhatjuk meg. A tányért már a virágzás idején károsíthatja. Amennyiben az érőfélben lévő tányérokat károsítja, utat nyit a különböző kórokozóknak, mint például a fehér- és szürkepenész, ezáltal jelentős terméskiesést okoz. Napraforgóban nagyon szűk az engedélyezett hatóanyagok köre, csupán a piretroidok közé tartozó lamda-cihalotrinnak és egy biológiai megoldásnak, a Helicoverpa armigera nucleopolyhedrovirusnak van engedélye.

A hüvelyeseken is károsíthat

A másodvetésű bab- és késői borsókultúrákban is károsíthat. A hernyók a hüvelyek rágásával okoznak kárt. A védekezést a tömeges lárvakelésre célszerű időzíteni. A gyapottok-bagolylepke ellen babkultúrákban engedélyezett hatóanyag az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát, rianodin receptor modulátor klórantraniliprol, a piretroidok közé tartozó cipermetrin és a lamda-cihalotrin. A biológiai megoldások közül használható a Bacillus thuringiensis (var: kurstaki), Helicoverpa armigera nucleopolyhedrovirus. Borsó kultúrákban felhasználható hatóanyag az avermektinek csoportjába tartozó emamektin-benzoát, a piretroidok közé tartozó cipermetrin, lambda-cihalotrin. A biológiai készítmények közül a Helicoverpa armigera nucleopolyhedrovirus és a Bacillus thuringiensis (var: kurstaki) rendelkezik engedéllyel. A gyapottok-bagolylepke a dísznövénykultúrákat sem kíméli. A szegfű termesztése során komoly károkat tud okozni a bimbók megrágásával. A károsított bimbók nem nyílnak ki, ezáltal az áru eladhatatlanná válik. A szegfűkultúrában a Bacillus thuringiensisnek (var: kurstaki) és a tojásparazitoid fürkészdarázsnak van engedélye. Alkalmi kártevőként megjelenhet más dísznövénykultúrák esetén is, lévén, hogy körülbelül 120 növényfajon képes táplálkozni.

Összefoglalás a kártevőről és a védekezésről

A gyapottok-bagolylepke igen súlyos károkat tud okozni a termelőknek. Korábban a délről érkező egyedekkel kellett számolniuk a gazdálkodóknak, manapság pedig már hazánkban is képesek áttelelni báb alakban a klímaváltozás következményeként. A védekezés során az integrált növényvédelmet célszerű előtérbe helyezni: feromonos vagy fénycsapdás rajzásmegfigyelést, okszerű növényvédelmet, szelektív hatóanyagok használatát. A rajzás nyomon követésében a gazdák segítségére vannak az okoscsapdák, illetve előrejelző modellek, amelyek megkönnyítik a döntéshozatalt, de a hagyományos fény- és feromoncsapdák is tökéletesen használhatók az előrejelzés során. 

Az előrejelzés nem egyszerű feladat, lévén, hogy az apró tojásokat nehéz megtalálni a növényeken, de célszerű ezeket keresni a növénykultúrában. A tojásait a levelekre vagy a generatív részekre helyezi. A tojások számából pontosabb kép kapható a növényállomány fertőzöttségéről.

Amennyiben a választott készítménynek tojásölő hatása is van, a kezelés után a tojások vizsgálatával ellenőrizhető a permetezés hatásossága is. 

A védekezést időzítsük a tömeges lárvakelésre; az imágók elleni permetezés nem lesz hatékony a lerakott tojások és a később betelepült imágók ellen, ezáltal nem tudjuk eredményesen megvédeni a növényállományunkat. Lehetőleg hosszabb hatástartammal bíró készítményt alkalmazzunk az elhúzódó lárvakelés miatt, és számolnunk kell azzal, hogy egy kezelés nem lesz elegendő a biztos védelem érdekében. 

Lehetőség szerint kerüljük a piretroid hatóanyag-tartalmú készítményeket a környezetre gyakorolt hatásuk miatt, és igyekezzünk inkább szelektív hatóanyagokat használni. Mindig tartsuk be az engedélyokiratban foglaltakat, ezáltal tudunk biztonságosan szermaradékmentes termést előállítani. Figyeljünk oda a hatóanyagok rotációjára, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását - írta Bozi József növényorvos.