Megérkeztek a Környezeti Ellenőrző Rendszer első mérőműszerei

Megérkeztek a Környezeti Ellenőrző Rendszer első mérőműszerei - jelentette be Balázs Ákos, Debrecen város környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester. A levegőminta-vevőket az Atomki udvarán beüzemelték, a szakértők pedig megkezdték a kalibrálásukat.

Arról, hogy az alpolgármester Dombrádi Zsolttól, az Atommagkutató Intézet igazgatójától és munkatársaitól kapott részletes szakmai tájékoztatást, a Dehir számolt be. Január 21-én tovább bővült a rendszer, mivel elkészült a Környezeti Ellenőrző Rendszer felszíni vízminőség-ellenőrző egysége is. Utánajártunk a témának a további részletekért, amelyekről a Debrecen 2030 oldalon tájékozódtunk.

 A levegő-, a víz- és a talajminőség mellett a biodiverzitást is ellenőrzik. Ezen területekre létrejött egy-egy munkacsoport, melyeknek a munkáját egy információtechnológiai és egy jogi munkacsoport is segíti. A rendszer működését mesterséges intelligencia is támogatja.

A rendszer alapjai

Stündl László, a Debreceni Egyetem professzora a Környezeti Ellenőrző Rendszer stratégiai alapdokumentuma kapcsán elmondta, a rendszer 460 négyzetkilométeren szolgáltat adatokat. Célja a debreceni polgárok életminőségének és jólétének alapját képező környezeti elemek mérése és változásuk nyomon követése, továbbá az, hogy segítse a debreceni környezetvédelmi programokat.

A levegőminőséget új mérőműszerekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal is monitorozzák. Nem csak azokat az értékeket nézik, amelyeket a jogszabályok előírnak, hanem például a levegőben szálló mikrobákat is vizsgálják majd.

A vízminőség vizsgálatakor a felszíni és a felszín alatti vizekre is odafigyelnek, ebben partnerük a Debreceni Vízmű Zrt. és a Tivizig is. A talajminőség- és a zajmonitoring vizsgálatát az egyetem műszerparkja is segíti. A biodiverzitás mérését 16 mintavételi ponton (a belvárostól az Erdőspusztákig) végzik, és az állatok mellett a növényekre is figyelmet fordítanak. Az információtechnológia munkacsoport az adatok elemzését végzi, részben a mesterséges intelligencia segítségével.

Kéki Sándor professzor, a levegő munkacsoport társelnöke elmondta, a munkacsoportot fizikusok, vegyészek, geográfusok és villamosmérnök alkotják. Szólt arról is, hogy a levegőminőséget nagyon sok tényező befolyásolja, példaképp említette, hogy Debrecen lakossága a számítások szerint évente 60 ezer tonna szén-dioxidot lélegez ki. A munkacsoport azonnali, nyilvános, online adatszolgáltatást tervez nyújtani a lakosságnak. 16 mini mérőállomást működtetnének, emellett 3 fixet; egyet az Atomki területén, egyet a Déli, egyet pedig az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben.

Tamás János professzor a vízmonitoring kapcsán úgy fogalmazott, a munkacsoport annak tudatában dolgozik, hogy látja, mekkora az aggodalom a vízkészletért. Egy teljes hidrobiológiai rendszerben gondolkodnak, ami egyedülálló lesz az országban, a felszíni és a felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz és termálvíz) mellett a csapadékot és a párát is vizsgálják.

Harsányi Endre professzor, a talajellenőrző munkacsoport elnöke elmondta, a talajminőség felmérésére több száz mintavételi pontot terveztek, ezek 80 százaléka a belterületeken és az ipari parkok környezetében valósul meg. A külterületi pontokon vett minták elsősorban a kontrollminták szerepét töltik majd be. Mérik a talaj hőmérsékletét, nedvességének szintjét, összetételét, az abban lévő vegyületek koncentrációját, az enzimaktivitást, valamint az úgynevezett talajlégzést is. Mint elmondta, az egyetemen minden eszköz és szakember rendelkezésre áll, ezt a kapacitást felajánlották a rendszer működtetéséhez - fogalmaz a cikk.