Megérkeztek a friss adatok, megnézheti hol mennyi jégeső esett az országban

A május 27. és június 9. közötti időszak az elmúlt 6 év legviharosabb 2 hete volt, szinte minden nap kialakultak záporok, jégveszélyes zivatarok, helyenként szupercellák az országban. A zivatarokat és szupercellákat többfelé heves felhőszakadás, károkozó szél és különböző méretű jég kísérte. Az ország jelentős részén nagy mennyiségű csapadék hullott le, melynek következtében számos helyen villámárvizek is kialakultak. Az időszakban 4 különböző napon összesen 7 szupercella okozott jelentős kárt, de ebből az időszakból kiemelkedik június 1., amikor 3 szupercella pusztított az országban. A talajgenerátorok bekapcsolására az említett időszakban összesen 13 napon volt szükség. Azokon a napokon, melyeken nem alakultak ki szupercellák, a Jégkármérséklő Rendszer generátorainak köszönhetően kisebb méretű jégszemek estek.

Az érintett talajgenerátorok a jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként hány órán át kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban, illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, illetve mely területeket érintették - írta elemzésében a NAK.

Európában a fent említett kéthetes időszakban jelentős károk keletkeztek a nagy mennyiségű csapadék, zivatarok, jégesők, viharos szél és áradások következtében. A legtöbb kár Közép-és Kelet Európát érinette. Tornádóról 54, míg jégesőről közel 1000 bejelentés érkezett az „Európai szélsőséges időjárási események adatbázisának” (ESWD) oldalán, így ez az időszak az elmúlt 20 év 2. legjegesebb 2 hetének számít. Az olasz, a német és az osztrák területeken néhány nap alatt rendkívül sok, 150 mm-t meghaladó csapadék hullott le, emiatt komoly árhullámok alakultak ki a folyókon, halálos áldozatokat is követelve. Az árhullámok hazánk folyóira is megérkeztek: 800 km-t meghaladó árvízvédelmi készültség alakult ki a Duna, a Rába, a Zagyva, a Tarna, a Sajó, a Mura és a Dráva szakaszain.

Hazánkban május 27. és június 9. között szinte mindennap jellemző volt a záporok, zivatarok előfordulása helyenként felhőszakadással, jégesővel és viharos erejű széllökéssel. A lehullott csapadék országszerte enyhítette az aszályt, nagy területen hullott le 15 és 70 mm közötti csapadékmennyiség, a Dunántúl nyugati részén 100 mm-es összegek is előfordultak, de az Alföld déli és keleti részén ennél jóval kevesebb esett.

Június 1-én 3 szupercella is kialakult az országban. Az első szupercella Békés vármegyében keletkezett, mely Debrecen városán áthaladva hatalmas károkat okozott, egészen a szatmári területekig. A második, Mecsek környezetében képződött szupercella hat és fél órán, mintegy 350 kilométeren át haladva a délután folyamán elérte Debrecent és környékét. A városban jelentős károkat okozott a lehulló csapadék, mely dió méretű jéggel és heves szélviharral érkezett. A harmadik szupercella Paks térségében alakult ki és a Hortobágy térségéig hozott jelentős csapadékot, a viharos szél komoly károkat okozott.

Június 3-án jelentős mennyiségű csapadék hullott az országban. A rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék több helyen az 50 mm-t is elérte, ami villámárvizek kialakulását idézte elő.  A legtöbb csapadékot – 91 mm-t –, Fonyódon mérték a műszerek.

Június 7-én a fővárost és térségét érintette egy intenzív zivatarcella, amely légzuhataggal és cseresznye, kisebb dió méretű jégesővel csapott le. A délután folyamán kialakult zivatarból több helyen kisebb dió nagyságú jég esett. Június 8-án szupercella érte el nyugat felől Sopron térségét délután 4 óra körül. A látványos felhőstruktúrát felvonultató zivatar viharos széllel és felhőszakadással érkezett, és kisebb szemű jégeső is kísérte.

Június 9-én további 2 szupercella is okozott károkat az országban. Az egyik a kora esti órákban Ausztria felől érkezett és Szombathely térségét érintette, amelyből Nardán földet érve kialakult az év második tornádója, jelentős károkat okozva. Az este folyamán a szlovák határ mentén végig vonult zivatarrendszer déli ágán egy újabb szupercella érte el az országot, amelyből több helyen is érkeztek jelentések kisebb szemű jégesőről.

A május 27-től számított következő két hétben 12 napon alakult ki olyan zivatarfelhő az országban, amelyből károkozó jég tud esni, ebből 6 napon extrém 10 ezer méter magasság fölé tornyosultak a zivatarfelhők. Komolyabb károkat azonban a 4 szupercellás napon lehet tapasztalni az ország területén, 8 további jégveszélyes napon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak kisméretű jegekről szóltak a híradások.

A szupercellák belsejében olyan hatalmas erők tombolnak, amelyek több alkalommal is képesek 10-12 ezer méter magasságba felvinni a jégszemeket, így azok akár percekig -40 C° alatti hőmérsékleten tartózkodnak. Ennek köszönhetően a jégszemek a felhőben megtett útjuk során egyre nagyobb méretűre híznak, ezáltal nagyobb károkat képesek okozni.