Megállíthatják-e a kormány impozáns tervei az aszály térhódítását Magyarországon?

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Hubai Imre a közelmúltban hangsúlyozta: a víz visszatartása az aszály elleni leghatékonyabb hazai módszer. Már az elmúlt évek beruházásai—csatornakotrások, árapasztó tározók és műszaki eszközök korszerűsítése—is lehetővé tették, hogy évente mintegy 200 millió m³ csapadékot gyűjtsenek össze és használjanak fel. A most futó és tervezett fejlesztésekkel ez az érték egy év múlva 1,5 milliárd m³-re, jövő év végére pedig akár 3 milliárd m³-re nőhet—ez másfél Balatonnyi vízmennyiség, amelyet az ország 1,2 millió hektárnyi leginkább aszály­veszélyeztetett területén tárolnak majd.

A kormányzat idén és a következő két–három évben 400–500 ezer hektárra szeretné növelni az öntözhető területek nagyságát. Jelenleg mintegy 120 000 ha van öntözés alatt, de gazdálkodók évente csak 80–90 000 ha-t hasznosítanak. Az új forrásokkal pályázatok támogatják a vízvisszatartó művek felújítását, új vízkivételi pontok és vízellátási útvonalak kiépítését, miközben a költségek megosztását elősegítendő ösztönzik a gazdaközösségek együttműködését is.

Az ország gabonaféléinek betakarítása most zajlik—az árpát és repcét már betakarították, az őszi búza aratása hamarosan kezdődik, így “ország kenyérgabonája nincs veszélyben” – mondta Hubai Imre. Ezzel szemben a napraforgó és a kukorica helyzete kritikusabb, különösen azokon a, területeken, ahol nincs mesterséges öntözés: e növények sorsa a következő napok csapadékától függ.

A közelmúltban az Alföldön tartott aszályvédelmi gyakorlat is alátámasztotta: a magyar vízügy felkészült a felszíni vízfolyásokból történő vízpótlásra. A jövőben a csatornák karbantartása, a vízérhálózat bővítése és a tározók kapacitásának növelése lesz a fő feladat, hogy a mezőgazdaság minél ellenállóbb maradjon az egyre gyakoribb aszályokkal szemben.