Még fél évszázad, és gond lehet a napi betevő banánunkkal

A banán nemcsak kedvelt gyümölcs világszerte, hanem komoly szerepet tölt be a globális élelmiszerrendszerben is. A legelterjedtebb fajta, a Cavendish, évente nagyjából 50 millió tonnás termésmennyiséggel uralja a piacot – ez a teljes globális termelés csaknem fele.

A közeljövőben azonban drámai változások jöhetnek: a globális felmelegedés hatására a Karib-térségben és Latin-Amerika több országában a banán exportcélú termesztése veszélybe kerülhet. A University of Exeter friss kutatása – amely a rangos Nature Food szaklapban jelent meg – arra figyelmeztet, hogy 2080-ra sok, jelenleg kulcsfontosságú terület alkalmatlanná válhat a termesztésre. Ez nemcsak a helyi megélhetést fenyegeti, hanem az élelmezésbiztonságot is globálisan érintheti.

A melegedő éghajlat, az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékviszonyok és az öntözési lehetőségek hiánya együttesen súlyos terméscsökkenést okozhat. A banán gazdasági jelentősége hatalmas: csak az exportból évente 11 milliárd dollár bevétel keletkezik, és milliók munkáját biztosítja a szektor – például Kolumbiában több százezer ember megélhetése kötődik közvetlenül vagy közvetve a banánhoz.

Annak ellenére, hogy a banán hőigényes növény, és trópusi klímán jól fejlődik, a vízhiányt kifejezetten rosszul viseli. A kutatók szerint, ha a hőmérséklet túllépi az optimális szintet, és a csapadék sem pótolja a hiányt, a hozamok zuhanására kell felkészülni.

Új elemzések, új felismerések

A kutatás különlegessége, hogy műholdas adatok segítségével készült, így sokkal részletesebb és pontosabb képet adott a banántermesztés szempontjából ideális térségekről. A vizsgálat nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget vette számításba, hanem olyan tényezőket is, mint a tengerszint feletti magasság, a talaj kémhatása, a lakosság sűrűsége vagy a tengeri kikötőkhöz való közelség.

Az eredmények alapján a legalkalmasabb területek jelenleg az alacsonyan fekvő, egyenletesen meleg klímájú trópusi régiók, enyhén savas talajjal – jellemzően olyan helyeken, amelyek viszonylag közel vannak a szállítási infrastruktúrához. Ide tartozik például Közép-Amerika, Brazília part menti területei és az Amazonas-medence peremvidékei.

A jövő azonban kevésbé rózsás: a kutatás szerint a jelenlegi exportképes területek nagysága akár 60%-kal is csökkenhet, és a meglévő termőhelyek többsége nem lesz képes fenntartani a korábbi hozamokat. Mindez súlyos gazdasági következményekkel járhat.

Alkalmazkodás nélkül nincs jövő

Az elemzés kiemeli, hogy az exportorientált banántermesztés akkor maradhat életképes, ha a mezőgazdaság gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik az új körülményekhez. Az öntözőrendszerek fejlesztése, a kikötőkhöz vezető szállítási útvonalak bővítése és a munkaerő mobilitásának elősegítése mind kulcsfontosságú tényezők lehetnek.

A klímaváltozás hatása különösen Kolumbiát és Costa Ricát sújthatja, ahol az előrejelzések szerint túl meleggé válik az időjárás a sikeres termesztéshez. Ezzel szemben Ecuador és Brazília – megfelelő beruházások mellett – továbbra is kulcsszereplők maradhatnak, sőt Ecuador akár még bővítheti is a termelési területeit.

A trópusi mezőgazdaság nehéz helyzetben van

A tanulmány végül arra is rámutat: a trópusi országok növénytermesztése eleve nehezebben reagál a klímaváltozásra, hiszen ezekben a régiókban már most is rendkívül meleg van, így nincs hová „továbbfejleszteni” a növényfajtákat a hőmérséklethez való alkalmazkodás érdekében. Ezzel szemben a mérsékelt övben a gazdák nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, könnyebben válthatnak szárazságtűrő növényekre.

A banántermesztés jövője tehát azon múlik, milyen gyorsan és hatékonyan képes a mezőgazdaság reagálni a változó környezetre. Ha sikerül időben cselekedni – korszerű technológiák bevezetésével, az infrastruktúra fejlesztésével és megfelelő agrárstratégiák kidolgozásával –, akkor a világ egyik legkedveltebb gyümölcse továbbra is biztos helyet kaphat a táplálkozásunkban.