Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

A Jingjing Liang, az amerikai Purdue Egyetem (Indiana állam) kutatója által vezetett tudóscsoport az egész Föld bolygót felölelő feljegyzéseket vizsgálta meg, amelyekben rengeteg fafaj 38 millió példányát írják le. Az adatok tanulmányozásából arra a következtetésre jutottak, hogy a Földön összesen 73 ezer fafaj létezhet. Ez 14 százalékkal több, mint amennyit ma ismer az emberiség – áll a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban.

Fedezd fel Dél-Amerikát!

A biológusok előtt még ismeretlen fafajok legnagyobb hányada, 43 százaléka Dél-Amerikában él, főleg az esőerdőkben, de 2200-féle még nem tanulmányozott fafaj létezhet Európában és Ázsiában is. Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdője, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit. Őserdője növényfajokban gazdagabb mint Afrika vagy Ázsia őserdői. Úgy becsülik, hogy egy km²-en több mint 200 ezer növényfaj él, amelynek jelentős része még felfedezésre és besorolásra vár - írta a Wikipedia.

Háromfajta fő erdőtípus található Amazóniában:

hegyvidéki erdők,
alföldi erdők,
ártéri erdők (igapó és várzea) a folyók mentén.

A fák több emeletben vagy szintben különülnek el egymástól. A liánok a fák törzsére felkúszva vagy azokat körbefonva kúsznak felfelé, és a magasban terítik szét a lombjukat.

Öt szintet lehet megkülönböztetni az esőerdőkben:

• felső lombkoronaszint, 50-60 méter magas óriásfákkal,
• középső lombkoronaszint, 20-30 méter magas fákkal,
• alsó lombkoronaszint, 10-15 méter magas fákkal,
• cserjeszint, lágy szárú növényekkel, például pálmafélékkel,
• avarszint. Itt az állandó szürkületi homályban nőnek a legősibb típusú virágtalan növények: páfrányok, mohák, harasztok.^[13] Az esőerdők hatalmas mennyiségű szerves anyaga a talaj felszínére kerülve nagyon gyorsan lebomlik.