Mártonffy Béla szerint nem megfelelő fajtákat ültettek a gyümölcsökből a gazdák

Jó fajtavizsgálat, a termesztéstechnológia korszerűsítése és a szövetkezeti formák felelevenítése szükséges ahhoz, hogy fellendüljön itthon a gyümölcstermelés. Többek között ezeket is mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke. Mártonffy Béla szerint a jó adottságok ellenére Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, vagyis csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit. 

A NAK szakembere, Mártonffy Béla azt mondta az InfoRádióban, hogy az elmúlt években nettó importőrré vált a magyar gyümölcstermesztés. Ennek egyik fő oka a klímaváltozás. A hosszú és tartós éjszakai-hajnali fagyok országszerte komoly károkat okoztak – elsősorban a a csonthéjasok termésében. A hazai kajszi- és őszibarack, valamint a cseresznye ezt nagyon megsínylette, de volt olyan év is, amikor az almát is érintette a kedvezőtlen helyzet.

Hazánknak ezen túlmenően több technológiai és hatékonysági elmaradottsága is van a nyugati országokkal szemben. A szakember meglátása szerint mutatkozik remény arra, hogy ezt a következő időszakban majd be lehet hozni, mert a magyar kormányzat komoly összegeket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére.

Rossz irányokba indultak a gyümölcstermesztő gazdák

Emlékeztetett arra is, hogy miután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az akkori kormányzat megszüntette a fajtakísérleteket. Ez azt jelentette korábban, hogy ha külföldről behoztak valamilyen gyümölcsfajtát, amit nem Magyarországon nemesítettek, azt ki kellett próbálni és később ennek alapján lehetett telepíteni idehaza, ha bírta az itteni viszonyokat. 

„Ez a tevékenység megszűnt egy rossz szemlélet miatt, mert világfajtákat akartak Magyarországra szánni, amiket aztán be is lehetett hozni. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy ezek a fajták nem Magyarországra lettek nemesítve, ami lassan-lassan oda vezetett, hogy egyre kevesebb termett belőlük és nagy káruk keletkezett a gazdáknak” – fogalmazott.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartaná a szövetkezeti rendszer megerősítését is, amelynek nagy hagyománya van az olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, mint Dánia, Hollandia vagy éppen Franciaország.