Mára állandosult a farkasok jelenléte a Bükkben

Nehéz megállapítani, hogy a farkasok eltűntek-e egyáltalán valaha a Bükkból, mindenesetre az elmúlt években megszaporodtak a jelenlétükről szóló cikke riportok a médiában.

Az elmúlt évtizedekben nem voltak markáns adatok a csúcsragadozók jelenlétéről, de egy családról tudtak Szögliget környékén, az Aggteleki Nemzeti Park területén a magyar–szlovák határnál. Ezen kívül olykor nagyon kemény teleken szintén Szlovákia felől érkezve jött át a Zemplénbe néhány farkas.

A Bükkben 2001-ben jelent meg egy példány, aki annyira nem félt az emberek közelségétől, hogy Répáshután végigsétált az utcán. Ekkor már a szakemberek sejtették, hogy hamarosan a környéken megjelenhet egy falka, mert új terület elfoglalása előtt felderítőket szoktak küldeni az állatok. Pár éven belül meg is jelent egy család, azóta érezhető markáns jelenlétük a Bükk-fennsíkon. Ez a terület egyetlen falkának a területe, a Tarna vidékén, a Mátrában mostanában megjelent egyedek tagjai nem kizárt, hogy a bükki családból kivált egykori kölykök által alkotott csapat, akik új területet kerestek maguknak.

2004 novemberében a Magas-Tátra déli lejtőin óriási tarolást vitt véghez a vihar, ami jelentősen leszűkítette, helyenként megsemmisítette a farkasok élőhelyét, és a bükki példányok nem sokkal ezután jelentek meg Magyarország területén.

Élelmet találnak bőven a vadállományban lévő túlszaporulat miatt. A kutatások szerint elsősorban szarvasok, muflonok, őzek, vaddisznók szerepelnek a farkasok étlapján, de nyáron ínségesebb időkben az egereket és a pockokat is levadásszák. Hetente általában egy vadállatot zsákmányol egy falka, így könnyen kiszámolható, egy év alatt 60 vadnál nem ritkítják jobban az állományt.

Ritán, de előfordul, hogy a gazdálkodók állatállományát is meglátogatják a farkasok a könnyű zsákmány jegyében. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén összesen 15-20 farkas él, kóbor kutya viszont több ezer. A gazdák állatállományát ért támadások legtöbbjéről a mintavételek alapján kiderült, hogy nem a farkasok, hanem a kutyák számlájára írhatók. A birkákra azért fanyalodnak rá csak ritkán a farkasok, mert nem igazán ízlik nekik, nem azon szocializálódtak. Persze ez nem jelenti, hogy adott esetben a farkasok ne jelentenének veszélyt az állattartók állományára.

Ennek a kivédésére a kármegelőzési keretből elkülönítettek egy részt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság költségvetéséből. Ha valaki bizonyítottan farkasjárta területen tartja az állatait, az ingyen és bérmentve kap napelemes villanypásztort, és a telepítésben is segítenek neki. Két feltételnek kell megfelelnie a pályázónak. Csak és kizárólag az állatállomány védelmére használhatják az eszközt, amit legalább három éven keresztül üzemeltetni kell. Egy másik programmal is segítik az állattartókat. A nemzeti park igazgatóság együttműködési szerződést kötött a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel. Ennek értelmében az állattartó gazdák szintén ingyen kapnak az egyesülettől olyan kölyköket, akiket már nyájhoz szoktattak, azaz már pontosan tudják, mi a dolguk.

A cikk az Index.hu-n jelent meg.