Már a Felső-Magyarország borrégióban is a multik uralják a piacot

Hegyvidéki léptékű, azaz hazai viszonylatban a legmagasabban fekvő ültetvények alkotják a Bükk és a Mátra közös, 13000 hektáron elterülő borrégióját. Három borvidék, a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék területe tartozik ide, igen változatos szőlőfajtákkal, a leánykától a cabernet-n át a traminiig.

A Felső-Magyarország borrégió egyedisége, hogy az ültetvények általában 200-300 méteren találhatók magas fennsíkon vagy a hegyek lankás oldalában, a Nagy-Eged-hegy oldalában pedig 500 méteres magasságban terem szőlő.

Ebből következően a borrégió klímáját az Északi-középhegység befolyásolja és védi a betörő szelektől. Hegyvidéki talajok jellemzik, mint a vulkáni eredetű riolittufa, andezit, lösz, illetve barna erdőtalajok.

Ebben a borrégióban is megtapasztalták a pincészetek az országosan jellemző terméskiesést, ki jobban, ki kevésbé, átlagosan mintegy 20 százalékkal lett idén kevesebb szőlő, ugyanakkor a borászok elmondása szerint ez a szőlő minőségében pozitívan köszönt vissza, és általánosságban jónak nevezhető az idei bortermés mind mennyiség, mind minőség tekintetében.

Mátrai borvidék

A Mátrai borvidék egyrészt hazánk második legnagyobb borvidéke, másfelől egyáltalán nem csak a Mátra lejtőit foglalja magában, de síkvidéki területeket, a Börzsöny keleti hegylábait, Vác és Veresegyház környékét, sőt, még egy budapesti kerület egy részét is.

A Mátrai borvidék az ország 22 borvidéke közül a 2. legnagyobb. A legtöbb statisztika 7800 hektárt említ. De az egyre pontosabb felméréseknek köszönhetően a nyilvántartott „szőlő” művelési ágú terület közel 6 000 hektár (2015- ös adat).

Klímáját tekintve melegebb és szárazabb, mint a hasonló északi borvidékek. A Mátra vonulata jól védi a vidéket a hideg áramlatoktól. Átlaghőmérséklete a vidéknek 10,5 ºC, tenyészidőben 17 ºC. A borvidéken ritka a fagy és a jégeső. A napsütéses órák száma alig marad el a déli országrésztől, jellemzően 1900-2000 óra.

A Mátrai borvidék talaja sokszínű. Zömmel mészben szegény, tápanyagban gazdag kötött pannonagyag, vulkanikus andezit, andezittufa, riolittufa. Az erdőirtások után nagy területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj, néhol csernozjom, illetve löszös homok.

A magyar borok reputációján van mit javítani országosan, a mátrai borokra pedig ez különösen igaz, hisz az Egri borvidék árnyékában korábban elhomályosodtak a bortérképen.

Talán sokan nem tudják, hogy a Mátra az ország legnagyobb borexportálója a 22 borvidék közül. Kamionokban viszik innen a borokat a szomszédos országokba. Persze nem a csúcskategóriás palackozott minőséget, hanem a jó közepes kategóriájút Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba többek között.

A multik uralják a piacot itt is. És ahogy mindennek növekszik az ára körülöttünk, úgy ez az áremelkedés természetes lenne a borászatokban is, de egyelőre nem emelhetünk az árainkon, kivéve néhány prémium kategóriás terméket, most jön be a kínálatunkba a Chardonnay Batonnage. A minőségi termelésben látjuk a megoldást. Szerencsére az az általános tapasztalat, hogy növekszik az országban a minőségi borfogyasztók száma. Az előállítási költségeket nem tudjuk lenyomni. Így mi a palackozott borainkat nagykereknek, kiskereknek, a Horeca szektornak és helyieknek értékesítjük – összegzi a tapasztalatait a hellovidek.hu-nak nyilatkozva  Orbán Dániel, a Dominium Pincészet ügyvezetője.

Egri borvidék

A borvidék nyugati része már-már a Mátra árnyékában van, míg a keleti oldalon hirtelen vágja el egy mesterséges vonal a szomszédos Bükki borvidék teljesen hasonló adottságú területeitől.

2021 kiváló évjáratnak ígérkezik. Magas mustfok, komoly beltartalom. Három héttel későbbi szüret volt, de végül szerencsésen és egészségesen beérkezett az összes termés, bizakodóak vagyunk – kezdi Gál Tibor, a nevét viselő pincészet borász tulajdonosa.

32 hektáron gazdálkodnak, és júniusban a szőlőjük egyötödét elvitte a jégverés. Borászatuk kiemelt bora az Egri Bikavér. Meggyőződésük, hogy a borversenyek zöme nem az egyedi minőségek felfedezéséről szól, hanem az extrém karakterek kizárásáról, ami gyakran akár termőhelyi karakter is lehet. A versenyek nem egy egzakt bort díjaznak, hanem a nevezett borok bizonyos százaléka éremmel távozik. Magasak a nevezési díjak, talán a verseny szervezői érdekeltek abban, hogy a díjaknak köszönhetően sokan újra nevezzenek évenként.

A Gál Tibor Pincészetnél alacsony tőketerheléssel dolgoznak. Arra pozicionálják magukat, hogy magasabb színvonalú borokat készítsenek. Különösen népszerűek a fúziós boraik, az Egri Csillag és az Egri Bikavér házasításából származó borkülönlegeségük az egyik legkedveltebb és ebből adódóan a legkelendőbb is. 65-féle szőlőfajtájuk van, és ahogy az egész borvidéken, náluk a kék-fehérszőlő aránya 60-40 százalékos, tehát terem itt bőven fehér fajtaszőlő is, ahogy fehérbort is készítenek, a közhiedelemmel ellentétben nem csak vöröset.

Bükki borvidék

A borvidék bizonyos értelemben az Egri borvidék folytatása. Legalábbis a nyugati részén, ahol Bükkzsérc és Cserépfalu Szomolyával, illetve Noszvajjal határos. A másik irányban viszont bőven túllép a névadó hegység, a Bükk határain, fel, egészen a Sajó völgyéig, a megyaszói dombokig. Mi több, egy apró pontban az ukrán határig, ahol már közelebb vannak a kárpátaljai borászatok, mint, mondjuk, a miskolciak.

A borrégió borászai abban egyetértenek, hogy hazánk borainak nagyobb lehetne a híre a minőségük fényében. De ezen még sokat kell dolgozni, hiszen a nagy történelmi borvidékek borai mellett kevesen ismerik a mi borainkat. Ami annak is köszönhető, hogy elárasztja a világot az olcsó chilei, argentin és dél-afrikai bor. Ami bár minőségileg jóval gyengébb a magyar boroknál, de sokkal olcsóbb, és a laikus borfogyasztók tetszését az édes ízük is elnyerheti, aminek semmi köze a minőséghez, ezt minden minőségi borélvező tudja jól.