Málna helyett füge és banán, új haszonállatok - készüljünk a jövő magyar mezőgazdaságára

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hatására egyre több növényfaj tűnhet el, amelyek korábban jól alkalmazkodtak a régió éghajlatához. Míg a málna szinte teljesen eltűnt, addig olyan mediterrán növények, mint a füge és néhány banánfajta, egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon. A változó klimatikus viszonyok és az agráriumra gyakorolt negatív hatások központi témai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedőnek, amelyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai támogatásával.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora és agrármérnöke hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az agrárium számára azonnali és átfogó szerkezetváltást követel meg. Kiemelte, hogy a talajhasználat és a területek kezelése drámai változtatásokra szorul. Például a hagyományos szántást egyre több helyen el kellene hagyni, mert az jelentős nedvességveszteséget és talajromlást okoz. Szántás helyett modern, talajkímélő technológiákat kellene alkalmazni, amelyek fenntarthatóbb megoldásokat kínálnak a termőtalaj megőrzésére.

A klímaváltozás másik fontos kihívása a vízgazdálkodás. Nem feltétlenül a csapadékmennyiség csökkenése jelenti a problémát, hanem az egyre növekvő hőmérséklet miatt bekövetkező intenzív párolgás, ami megakadályozza a víz hasznosulását a talajban. Ráadásul a csapadék egyre inkább szélsőséges időjárási események formájában érkezik, ami megnehezíti a tárolást és a hasznosítást. Gyakori, hogy rövid idő alatt hatalmas mennyiségű eső esik, amit a talaj nem képes elnyelni, és megfelelő vízelvezető rendszerek hiányában kárba vész.

A rektor hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium talajhasználati rendszereit sürgősen hozzá kell igazítani az új éghajlati viszonyokhoz. A jelenlegi magyar éghajlat inkább hasonlít az 1950-es évek dél-európai klímájához, ezért a növénytermesztést és az állattenyésztést is ennek megfelelően kell átalakítani. A technológiai fejlesztések mellett a termesztett növény- és állatfajok kiválasztását is új alapokra kell helyezni.

Egyre több olyan növényfaj tűnik el, mint például a málna és a szeder, amelyek egykor kedvező körülmények között fejlődtek a Kárpát-medencében. Ma már csak néhány száz hektáron termelnek málnát az országban, szemben a korábbi több ezer hektárral. Ezzel szemben olyan növények termesztése válik lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak Magyarországon.

A rektor szerint az idő ellen versenyt futunk, mivel a magyar gazdák és a hazai gazdaság évről évre jelentős károkat szenvednek el a klímaváltozás miatt. Ugyanakkor pozitív lehetőségek is rejlenek a kihívásokban. A növénytermesztéshez kapcsolódó feldolgozóipar és élelmiszeripar, különösen a gabonafélékre és kukoricára alapozva, hatalmas potenciált kínál, amelyet eddig még nem aknáztunk ki teljesen.

Forrás: novenyvedoszer.hu