Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelenleg talán a globális minimumadó szabályainak a bevezetése hat a leginkább. Az érintett vállalatok adózási szakembereinek érdemes felkészülniük, a jogszabály ugyanis számos előírást, jelentéstételi és megfelelési kötelezettséget tartalmaz. A Forvis Mazars adótanácsadó partnere, Dr. H. Nagy Dániel foglalta össze, hogy mire érdemes felkészülniük az érintett hazai vállalatoknak.

Az Adózóna anyagát szemléztük a globális minimumadó témájáról.

Kiket érint a globális minimumadó?

Azokra a vállalatcsoportokra terjed ki, amelyek esetében a csoportszintű éves bevétel az adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri, vagy meghaladja a 750 millió eurót. Ezek azok, akiknek 2024-től a belföldön fizetett adójukat ki kell egészíteniük a minimálisan elvárt 15%-ra, ha a tényleges adómértékük ennél alacsonyabb lenne. A Magyarországon 2000-3000 céget érintő új adónemmel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen adókat lehet beszámítani a joghatóságra eső effektív adókulcs kiszámításánál, azaz mely adók minősülhetnek „lefedett adóknak”.

Milyen adók tartoznak ebbe a körbe?

Az általános megfogalmazás szerint azok az adók, amelyeket nyereségre vagy jövedelemre vetnek ki. Ez magyar viszonylatban praktikusan azt jelenti, hogy a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója (RH-adó) és az innovációs járulék minősül lefedett adónak. 

A Magyarországra eső effektív adókulcs kiszámítása során az adott vállalatcsoportba tartozó hazai adóalanyoknak a globális minimumadó szabályozása alá eső jövedelmét és az általuk megfizetett lefedett adókat összesítve szükséges figyelembe venni. Hozzá kell tenni, hogy a szabályozás rendkívül összetett. Alkalmazása olyan fogalmak és komplex módosító tételek megértését igényli, amelyek egyébként a magyar adórendszerben eddig ismeretlenek voltak. 

Másrészt – mivel a globális minimumadó nem az entitás szintjén, hanem joghatósági szinten gondolkodik – a cégszintű adatokat egy országszintű kalkuláció során aggregálni kell. Hozzá kell tenni azt is, hogy az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazása esetén a vállalatok jogosultak lesznek alkalmazni egyrészt az OECD-szabályok biztosította (úgynevezett safe harbour), illetve az országonkénti jelentéseken alapuló (CbCR-) mentességeket.

Mekkora adminisztrációs terhet jelent az új adónem?

Jelentőset, mert a vállalkozások még idén kötelesek lesznek bejelenteni az adóalanyiságukat, később pedig további adóbevallás is terheli őket. Mivel a minimumadó már a 2024-es adóévre is fizetendő, a kalkulációt mihamarabb el kell végezni, hiszen a könyvekben szerepeltetni kell majd az esetleges fizetendő adót. A tapasztalat sok esetben azt mutatja, hogy a hazai leányvállalatok várakozásával ellentétben a cégek külföldi központjaiban nem számítják ki az új adónemet; ezt az igen komplex, sokrétű feladatot Magyarországon kell elvégezni. A kötelezettségek megértéséhez ráadásul a hazai jogszabályok mellett szükséges a vonatkozó OECD-anyagok ismerete is. Szükség van a hatékony szakmai támogatásra - mondta a szakember.