Magyar munkás nincs – sokan már életvitelszerűen munkanélküliek –, maradnak a filippínók

A vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályok szigorítása komoly kihívások elé állítja a magyar gazdaságot, különösen az agrár- és élelmiszeripari szektort. Miközben a kormány jelentősen csökkentette a kiadható munkavállalási engedélyek számát és szűkítette a potenciális küldő országok listáját, egyre több vállalat szembesül azzal a ténnyel, hogy kizárólag hazai munkaerővel már nem tudja biztosítani működését.

A Fülöp-szigetek nemrég bekerült a hivatalosan elismert küldő országok közé, és ezzel jelentős szereplővé vált a munkaerőpiacon. Az ágazati tapasztalatok szerint azonban nem a vendégmunkások alacsonyabb bérköltsége az elsődleges vonzerő, hiszen a magyarországi munkáltatók ugyanazt a bérezést kínálják nekik, mint a hazai dolgozóknak. Sokkal inkább az a fő tényező, hogy ők hajlandóak elvégezni azokat a munkákat, amelyeket a helyi munkaerő már nem vállal.

A vendégmunkások foglalkoztatása nem kizárólag bérkérdés. A vállalkozások hiába emelnék a fizetéseket, ha a munkavállalási kedv nem növekszik. A magyar gazdaság számos szegmense, így az ipar, az építőipar, valamint az agrár- és élelmiszeripar is rákényszerült arra, hogy külföldi munkaerőt alkalmazzon. Az új szabályozások azonban jelentősen csökkentették az elérhető engedélyek számát: 2025-ben legfeljebb 35 ezer fő kaphat munkavégzési célú tartózkodási engedélyt, ami nagyjából fele a korábbi kvótának.

A munkaerőhiány különösen azokat a vállalatokat érinti, amelyek továbbra is fejlesztéseket terveznek. A Tranzit Csoport például sokáig kizárólag magyar munkavállalókkal dolgozott, de 2023-ban kénytelen volt megnyitni kapuit a filippínó munkaerő előtt. A vállalat vezérigazgatója, Szabó Ákos szerint a munkakörülmények – például a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal járó munkavégzés – miatt a helyi dolgozók nem vállalják ezeket az állásokat. Emellett a szociális támogatások rendszere is hozzájárul ahhoz, hogy sokan inkább a munkanélküliséget választják.

A jövőben a vendégmunkások alkalmazása még nagyobb szerepet kaphat, különösen a nagyvállalatok munkaerőigényének növekedésével. Az olyan fejlesztések, mint például a debreceni BMW és akkumulátorgyár bővítése, akár 10-20 ezer új dolgozót is felszívhatnak a munkaerőpiacról, tovább súlyosbítva a kis- és középvállalkozások helyzetét. Ennek eredményeként egyre több agrár- és élelmiszeripari cég fordul munkaerő-közvetítőkhöz, hogy biztosítani tudja működését.

A külföldi munkaerő bevonása nemcsak a fizikai dolgozók szintjén fontos, hanem a szakképzett munkaerő esetében is. A filippínó munkavállalók között sok tapasztalt szakember is található, és a kiválasztási folyamat során már eleve olyan jelentkezőket keresnek, akik releváns munkatapasztalattal rendelkeznek. Ez különösen az állattenyésztési és feldolgozóipari szektorban lehet kulcsfontosságú.

A jelenlegi szabályozás és a gazdasági trendek alapján úgy tűnik, hogy a vendégmunkások alkalmazása nélkülözhetetlenné vált Magyarországon. A vállalkozások remélik, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiaci helyzetet, és szükség esetén rugalmasan módosítja a vonatkozó jogszabályokat.

(Forrás: agrarszektor.hu)