Magyar medvék a Bükkben: vadetetők és kameracsapdák környékén is mozognak

Az elmúlt hónapokban több hír is megjelent az internetes oldalakon illetve az országos sajtóban a Bükkben előforduló medvékkel kapcsolatban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén észlelt, fokozottan védett barna medvékről tájékoztatást adott ki a szervezet.

A BNPI számolt be róla, hogy a májusban készült kameracsapdás felvételeket követően a nyár második felében került kamera elé ismét hitelt érdemlő, azonosítható helyszínen barna medve. A WWF Magyarország Alapítvány kameracsapdája 2024. augusztus 18-án felvételt rögzített a faj kifejlett egyedéről a Bükk-hegység déli részén. Felvétel: https://fb.watch/w8jbEOuQsc/. A nagyragadozót vadászati létesítmények közelében kihelyezett vadkamera fotózta.

A lakossági bejelentésekkel párhuzamosan a barna medve több alkalommal elhaladt már korábban ismert helyszíneken, többek közt az igazgatóság munkatársai által üzemeltetett kamerák előtt is, augusztus, illetve az őszi hónapok során. A korábbi felvételek információi az aktuális kameraellenőrzések után váltak számukra is elérhetővé - írták.

A nyár második felétől néhány olyan lakossági jelzést is helyszíneltek, amik során nem sikerült a barna medve jelenlétére utaló nyomokat találniuk (Miskolc, Avasi kilátó), ahol a telepített térfigyelő kamerák sem rögzítették a faj jelenlétét. Néhány esetben a bejelentők sajnos tévesen jelezték medvenyomként más fajok (gímszarvas, borz) által hagyott életnyomokat.

Az ősz folyamán a Bükki Nemzeti Park országosan védett területén kívül is, több helyszínen bukkant fel a faj, így Ipolytarnóc és a Komra-völgyi-víztározó közelében (Ipolytarnóc: Juhász Tamás felvétele, Komra-völgy: Papp Ferenc felvétele), illetve az Észak-Bükk (Kondó/Tardona) területén.

Ebben az időszakban, még olyan felvételt is megosztottak a medvéről, ami nem Magyarországon készült – a felvétel „ceredi medveként” bejárta az országos sajtót. A hasonló, megtévesztésre szolgáló „álhírek” nem kedveznek a faj hazai megítélésnek - közölte a cikk.

A csapadékosabbra forduló időjárás, majd az ezt követő havazás ismét, több alkalommal eredményezett újabb, medvékkel kapcsolatos megfigyeléseket. A november elején szintén a közösségi médiában közzétett, Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén rögzített medvenyomok kerültek elő (Demeter Zoltán felvétele), amik nagy valószínűség egy egyedtől származtak. Ebben az időszakban egy jól körülhatárolt területen, egy másik helyszínen is rendszeres aktivitás jelentkezett a Dél-Bükkben, ahol egy medve napokig egy szórót látogatott, ahol a kihelyezett takarmányrépát fogyasztotta.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2024. november 19-én az Upponyi-hegység területéről származó, vadgazdálkodói felvétel igazolta a faj jelenlétét. Ebben az időszakban további barna medve egyed(ek) jelenlétét sem lehetett egyértelműen kizárni, azonban csak a tényszerűen igazolható egyidejű megfigyelések, vagy más konkrét információk birtokában lehet több példány előfordulására vonatkozó, határozott kijelentést tenni.

A 2024.november 23-i havazást követően a Bükkben tartózkodó egyed lábnyomai alapján (Illyés Evelin felvétele) a csapadékviszonyoknak megfelelően kirajzolódott egy folytatólagosnak tekinthető csapa a Csókási-forrástól Jávorkút felé, ami a Nagy-mezőig tartott, majd onnan délre fordult. Erről a példányról 2024. november 25-én, az esti órákban az igazgatóság egyik kameracsapdáján felvétel is készült (Gombkötő Péter felvétele).

Nyomkövetés

A BNPI munkatársai a hóval borított területek aktuális határáig több mint tíz kilométer hosszan követték az egyed útját. A medve csapáját gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád lábnyomai is (Gombkötő Péter felvétele).

Az igazgatóság állami források felhasználásával és Interreg-es pályázati keretből működtetett kamerái a fokozottan védett fajok előfordulásának napi aktivitását, az őket veszélyeztető tényezőket is dokumentálják. A kihelyezett kamerák többek között a nagyragadozókkal kapcsolatos információk gyűjtését és ezáltal a lakosság hiteles és érdemi tájékoztatását is szolgálják. Ennek ellenére számos eszközüket eltulajdonították és rongálták az elmúlt években, időszakban.

A felvételt közzététel előtt a rendőrséggel megosztották, hasonló és egyéb természetvédelmi ügyekben a későbbiekben is együttműködnek - írták.

A nagyragadozók – a hazánkban előforduló barna medve, farkas és a hiúz – egyetlen éjszaka alatt is nagyon nagy területeket képesek bejárni, nagyon távoli helyszíneken (10 kilométert is bőven meghaladó távolságban) tudják hátrahagyni nyomaikat. 

Tehát akkor, ha több szomszédos hegytetőn, gerinceken vagy völgyekben találjuk meg a lábnyomokat, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenhol más-más, különböző egyed van. A bükki farkascsalád tagjai egyetlen éjszaka leforgása alatt képesek átszelni szinte a teljes Bükköt: nyomaik másnap megtalálhatók a Bükk-fennsíkon és akár Eger vagy Miskolc községhatárában egyaránt.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei minden, számukra bejelentett észlelést igyekeznek kivizsgálni és ellenőrizni. A megbízható alapadatok nem csak a faj dokumentált előfordulásának megerősítéséhez és az esetleges konfliktushelyzetek megelőzéséhez szükségesek.

A medve táplálkozása

A barna medve bár a nagyragadozók közé tartozik, nagy arányban, mintegy 70-80 százalékban növényi eredetű táplálékot fogyaszt (egyes kárpáti barna medvék esetében, az élőhely függvényében a növényi étrend még ezt az arányt is meghaladhatja). Ennek tudható be, hogy a csülkös vad kiegészítő etetésére és csalogatására szolgáló szórókon felkínált szemes kukorica, takarmányrépa, alma és egyéb takarmány a medvék számára könnyen hozzáférhető, „terített asztalt” jelent. A területükön létesített összes szóró helyét pontosan ismerik, azokat sűrűn felkeresik. Természetesen emellett rendszeresen fogyasztanak vadgyümölcsöt, bükk- és tölgymakkot és akár nagy mennyiségben fűféléket.

Az egyes növényi táplálékok fogyasztása a kínálat és az élettani szükségletek függvényében határozott szezonalitást mutat. Fehérjeszükségletének egy részét állati eredetű forrásból, jellemzően rovarokból, azok lárváinak, illetve dögök elfogyasztásából fedezi. Táplálékát néha melegvérű állatfajok zsákmányolásával egészíti ki. Az ember nem táplálékfaja az európai barna medvének. - írta a BNPI két munkatársa, Kleszó András és Gombkötő Péter.

A medvével kapcsolatos alapvető viselkedési tanácsok az igazgatóság weboldalán is elérhetőek, itt.