Magyar málnatermesztés – van jövője egyáltalán?

Magyarország az egyik legjelentősebb európai málnaexportőr ország volt az 1980-as években. Azóta sajnos megfordult a világ. Az eltelt harminc év alatt elsorvadt a magyar málnatermesztés, nettó importőrökké váltunk, a hazai fogyasztás nagy részét külföldről fedezzük. A Kertészet és Szőlészet című szaklap szerzője, Megyery Tibor  szerint a drasztikus visszaesés hat fő okra vezethető vissza. Érdemes ezeket feltárni.

A visszaesés okai

A globális klímaváltozás miatt a hagyományos málnafajták termőképessége csökkent. Korszerű öntözőrendszer hiányában nem érdemes ültetvénytelepítésbe fogni. Bár tőlünk délebbre is vannak komoly málnatermő vidékek (Szerbia és Koszovó), azok főleg hegyvidéki, hűvösebb mikroklímájú területek.

Nagy a málnatermesztés kézimunkaerő-igénye. A rendszerváltásig sokan termesztettek „másodállásban” málnát, kiegészítve ezzel az éves jövedelmüket.

Szezonban egész generációk szedték a málnát a nagyobb termesztőkörzetekben. A privatizációval viszont az ipari parkoknak és más jövedelmezőbb lehetőségeknek köszönhetően már nem lett olyan vonzó ez a plusz bevételi forrás.

A feldolgozóiparban versenyképtelen

A globalizáció miatt a feldolgozóiparban versenyképtelen lett a magyar málna. Az import fagyasztott gyümölccsel szemben, amely az olcsóbb munkaerővel leszedett áruból készült. Több esetben a hazai hűtőházak alacsonyabb áron tudtak a világpiacról szerb vagy akár dél-amerikai málnát beszerezni, mint a mellettük lévő településről felvásárolni.

Sok helyen maguk a termelőszövetkezetek koordinálták a termesztést, segítve a beruházást. Földet adtak bértermesztéshez, öntözőtelepeket létesítettek, szaporítóanyagot osztottak, megszervezték az értékesítést. A koordináló szervezetek megszűnésével a termesztők magukra maradtak, és az összefogás hiánya gyorsan meglátszott mind a termesztésen, mind pedig az értékesítésen.

Az egységes ültetvények leromlottak, heterogénné váltak, és ez akadályozta a hatékony növényvédelmi munkát is.

Új, korábban nem ismert károsítók

A klímaváltozás másik következménye, hogy új, addig nem ismert károsítók jelentek meg az ültetvényekben. Ezzel párhuzamosan, mivel a bogyósok termesztése kiskultúrának számít, az EU-szabályoknak megfelelően az engedélyezett és hatékony szerek száma drasztikusan csökkent. Ez a folyamat a mai napig tart, ezért a szabadföldi ter­mesztés hatékony növényvédelme erősen kérdéses. Vannak kártevők, amelyeket húsz éve még nem is ismertünk. Ilyen például a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), amelyik mára már minden késői, lágy héjú gyümölcsben hatalmas károkat okoz.

Sajnos a termelői tudás is erősen megkopott, nem követjük a korszerű technológiákat, nem teszteljük az új fajtákat sem.

A komoly európai gyümölcsös konferenciákon és kiállításokon alig van magyar látogató.

Régóta nincs már versenyképes hazai nemesítésű fajta

Az sem segít, hogy az egykori neves hazai kutatóintézetek vegetálnak, hiányoznak az átfogó szakmai rendezvények. Bogyós gyümölcsök esetében régóta nincs már versenyképes hazai nemesítésű fajta. A még ismert és helyenként ültetvényekben is előforduló Fertődi zamatos málnafajtát több mint negyven éve nemesítették.

Frisspiacra érdemes

Ennyi nehezítő tényező után joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e málnatermesztésbe fogni, vagy végleg ki kell húzni a hazai termesztésből.

A szakember véleménye szerint van jövője, de csak korszerű technológiával, frisspiaci értékesítésre. Jó példa erre, hogy a jelentősebb magyar szamócatermesztő körzetekben hogyan álltak át a szamócás gazdák egyre korszerűbb termesztési módszerekre. Ennek köszönhetően a magyar szamócatermesztés a nehézségek ellenére talpon maradt, és az utóbbi években még nőtt is a termőterület.

Ma már nem elég a jó fajtaválasztás, a csepegtető öntözőrendszer kiépítése, szükség van korszerű, nagy légterű termesztőberendezésekre is. A málna kényes és gyorsan romló gyümölcs, így a szállítási út csökkentésével, a rövid értékesítési lánccal előnyhöz juthatunk.

Az áruházláncokban kapható import málna is mind termesztőberendezésekből származik.

Az is látszik, hogy a hazai jobb keresetű fogyasztók elfogadták a magasabb árakat, és hajlandóak akár több ezer forintot is megadni egy kiló málnáért a szezonban is.

Málnatermesztés fólia alatt

Egy jó termesztőberendezés több gondra is megoldást nyújt. Nagy légterű fóliaházzal előre tudjuk hozni a szüretet, így magasabb áron tudjuk értékesíteni a leszedett gyümölcsöt. De arra is van példa, hogy szezon után, ősszel is meg tudunk jelenni a piacokon friss málnával.

További előnye, hogy rossz időben is megszervezhető a szedés és más munkák, így állandó, kisebb létszámú munkaerővel folyamatosan dolgozhatunk.

Valamint egy korszerű termesztőberendezésben ki tudjuk zárni a károsítók nagy részét, ezáltal jobbak a lehetőségek a biológiai védekezési módszerek alkalmazására, csökkentve ezzel a kémiai növényvédelmet.

A termesztőberendezés építésénél fontos szempont, hogy nagy légterű, stabil acélszerkezetű, jól szellőztethető legyen. Valamint igény szerint automatizálni lehessen az egyes termelési folyamatokat.

Már a hazai viszonyok között is látunk erre jó példákat, és Megyery Tibor reményei szerint az új pályázati lehetőségeknek köszönhetően egyre többen döntenek egy ilyen beruházásról, kielégítve a hazai frisspiaci igényeket.

Amerikai fajták

Az Egyesült Államok északnyugati államaiban, Washingtonban és Oregonban a miénkhez hasonló a klíma, ezért érdemes az ott bevált fajtákra figyelni. Az Oregon Állami Egyetem málnafajta-ajánlatából szemezgetett a Kertészet és Sőlészet szerzője. Az USA-ban az 1700-as évek végétől ismert a málnatermesztés, ott is őshonos a Rubus idaeus, mint nálunk.

Van még két másik faj, amelyet termesztésbe vontak, mindkettő fekete málna (Rubus occidentalis, R. leucodermis). Létrehoztak bíbor málnákat is az említett fajok keresztezéséből, amelyek csak friss fogyasztásra alkalmasak.

A málnafajták értékelésekor fontos szempontnak tekintik az érzékenységüket a fitoftórás gyökérrothadásra, ami nálunk is gyakran károsítja a málnát és a szedret. Az amerikai javaslat ellene, hogy nagyon jó vízáteresztő talajon vagy kis, 30-45 centiméter magas bakháton telepítsenek málnát.
Még mindig üzemi termesztésre javasolt fajta a Willamette, különösen jó íze és feldolgozhatósága miatt.

Erős növekedésű a sárga gyümölcsű Cascade Gold fajta , nagy bogyójú és jóízű málna, előnye, hogy az íze már korán kialakul. Közepesnél jobb a terméshozama, viszont érzékeny a gyökérrothadásra. Friss­piacra javasolják.

Üzemi termesztésre ajánlottak közt szerepel a Chemainus fajta, frisspiacra és feldolgozásra is alkalmas a középnagy, szilárd, fénylő piros, nagyon jóízű bogyója. Nem különösebben érzékeny a fitoftórára. Termőképessége közepes.

A Cascade Delight ellenálló a gyökérrothadással szemben, nagyon erős növekedésű, igen nagy bogyójú fajta. Mutatós gyümölcse kemény, fényes piros, kiváló ízű. Termőképessége közepesnél jobb. Termése frisspiacra való.

A Lewis sem fogékony a gyökérrothadásra, frisspiacra és feldolgozásra is alkalmas a gyümölcse.

Termőképessége közepesnél jobb, fényes piros, nagy, szilárd bogyója nagyon jóízű.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)