Magyar kutatók eredményei segítették, hogy egy hónappal később kezdődhessen a trágyázási tilalom

Hirdetés

Az Agrárminisztérium több évvel ezelőtt a gazdák termelési feltételeinek javítását célzó programot indított, amelyben az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (ATK TAKI) kutatói a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének környezeti és mezőgazdasági hatásait vizsgálták. A kísérletek, illetve modellezési munkák most jutottak el abba a fázisba, hogy az eredmények felhasználhatók a nitrátrendelet módosításához. Ezzel naprakészebbé, így életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyaggazdálkodás szabályozása.

A rendeletmódosítás értelmében a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik majd, ezzel a gazdák termelési feltételei is javulnak - írta az ELKH. A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja. Mivel az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére, valamint a tápanyaghiányos talajok állapotának javítására.

Magyar kutatók eredményei segítették, hogy egy hónappal később kezdődhessen a trágyázási tilalom

A vízvédelem érdekeit is szemmel tartotta a módosítás

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezése elleni védelemhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak meg kell felelnie az európai uniós irányelvekben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek. E cél elérése érdekében indította el több évvel ezelőtt az Agrárminisztérium azt a kutatási programot, melyben az ATK TAKI munkatársai a tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének hatásait vizsgálták, a nitrát-adatszolgáltatás adatbázisaira támaszkodva. A kutatási és modellezési eredmények alapján lehetővé vált a nitrátrendelet módosítása.

Hirdetés

A trágyázási tilalom idejének csökkentésének hatásait vizsgáló kutatásokat ábrázoló térképek és a Nitrogénmérlegek összehasonlítása

A kutatási program tovább folytatódik, többek között a kijuttatható nitrogénhatóanyag maximális értékének meghatározása céljából. A jövőbeni kutatási eredmények alapján a szabályozásban újabb módosítások várhatók annak érdekében, hogy a hazai gazdák termelési feltételei a jelenkori termesztett növényi genotípusokhoz és klimatikus viszonyokhoz igazodva tovább javuljanak - írták.

Témák a cikkben

tápanyag-gazdálkodás trágyázás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Makói hagyma: végleg befellegzett neki vagy van még jövője?

2024.10.15.

Az egykor világhírű makói vöröshagyma termesztése az elmúlt évtizedek során drámai mértékben visszaesett. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, napjainkban alig néhány tucat hektáron foglalkoznak vele. A háttérben számos gazdasági és infrastrukturális probléma áll: az öntözés hiánya, a magas termelési költségek és az import versenytársak dominanciája mind hozzájárultak a hagyományos magyar hagyma háttérbe szorulásához.

Medve miatt aggódnak Bajót lakosai, veszélyesek most a környék erdői

2024.10.15.

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajót község önkormányzata hívta fel a figyelmet arra, hogy medve jelenlétét észlelték a környéken.

Magyar marhahúspiac: kevesebb vágás, növekvő export, dráguló árak

2024.10.15.

A globális marhahúspiac dinamikus változásokat mutat, amelyeket a helyi termelési trendek, fogyasztási szokások és export-import mozgások formálnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar fejleményeket az agrárpiaci jelentések alapján.

Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni

2024.10.15.

Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.

Dráguló borok, növekvő borexport – mi áll a háttérben?

2024.10.15.

A borpiacon jelentős áremelkedés figyelhető meg, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacot érinti. A magyar borászatok sikeresen növelték exportjukat, különösen a fehérborok és a lédig borok iránt nőtt meg a kereslet. Eközben az import is erősödött, jelezve, hogy a borpiac dinamizmusát továbbra is az egyre diverzifikáltabb fogyasztói igények mozgatják.

Szilvaválság az unióban? Nézze meg, hogyan teljesít Magyarország!

2024.10.15.

A szilvatermesztés Európa-szerte nehéz időszakon megy keresztül: a tavaszi fagykárok és az időjárási szélsőségek érezhetően visszavetették a termést. Az Európai Unió több országában is csökkent a betakarított szilvamennyiség, míg a magyar piac kisebb növekedést mutatott, de a szélsőséges időjárás nálunk is gondot okozott. Az export-import adatok tükrében jól látható, hogy a szilvapiac dinamizmusa jelentős mértékben függ a globális kereskedelem változásaitól.

További hírek