Macerás, de megéri: folyamatosan növekszik a szója magyar vetésterülete

Jelenleg nem fenyegeti veszély a hazai, GMO-mentes szójatermés piaci esélyeit Európából és Ukrajnából nézve sem. Az amerikai és brazil génmódosított szója azonban továbbra is mindenhol jelen van a termesztésben. Az egyre inkább öntözött hazai szója képes 5-6 tonna termésre is hektáronként, amivel egyértelműen versenyképes. Azt hozzátéve, hogy elfogadható támogatást is kaphatnak érte a gazdálkodók, ígéretes jövő elé néz. A szálas fehérjenövényért az alaptámogatás mellett további 100 ezer forint is jár hektáronként.

A Magyar mezőgazdaság írt cikket a szójatermesztés érvényes helyzetéről, ezt az anyagot szemléztük. A Talentis Agro Zrt. 500 hektáron termelt szóját ebben az évben és öntözött körülmények között 5,3 tonna felett volt a hektáronkénti termés, míg öntözetlen körülmények között a csapadéktól függött a hozam. A nyugati térségben az esőnek köszönhetően 3,3 tonnát takarítottak be, míg az ország más részein mindössze alig 1 tonnát. Ebből következik, hogy más növényekhez hasonlóan száraz körülmények között kockázatos szóját termeszteni, ellenkező esetben kifizetődő - írta a cikk.

A holdingban úgy látják, hogy jövőre nagyobb területen is elképzelhető a szója termesztése, hiszen közel 7 ezer hektár az összes öntözött terület, amit a következő években tovább növelnek, ezért akár 1000 hektár szójában is gondolkodnak.

A cikk szerint a szóját nagyon kifizetődő vetésforgóban termeszteni: Amerikában a nagyobb kukorica övezetekben a szója a váltónövénye. A Talentis Agro Zrt. területein is ezt tervezik. Az okok között az szerepel, hogy a szója – miután a pillangósok családjába tartozik -, ezért kiváló elővetemény, jó talajt és sok nitrogént hagy maga után, valamint jó és elfogadható ára van.

Nem kell tartani a toxintól?

A növénytermesztési szakemberek szerint nem kell a toxintól tartani, mint a kukoricánál, ami ellen nem lehet védekezni. A cikk szerint a kukoricamoly elleni permetezés leginkább a vegyszergyáraknak jövedelmező. Habár elpusztul a kukoricamoly, de az nem azt jelenti, hogy nem lesz rajta toxin. Ugyanakkor a csemegekukoricát permetezni kell, hiszen emberi fogyasztásra kerül, az árukukoricánál viszont ennek nincs jelentősége.

Téves az a megállapítás, hogy a szója csak a Dunántúl növénye, ugyanis ahol öntözni lehet, ott érdemes mellette dönteni, ugyanakkor 2 tonna alatt egyáltalán nem éri meg vele foglalkozni - írták. Egy korábbi cikk szerint akár 140-150 ezer hektáron is lehetne szóját termeszteni Magyarországon, ami már jelentős növekedés lenne. Ehelyett az elmúlt években inkább visszaesett a vetésterülete, így tavaly már a 60 ezret sem értük el - közölték.

Változott a magyar szójahelyzet

Az idén megint kezdtek érdeklődni a termelők a növény iránt. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a gabonafélék áresése nagyon látványos volt, ezért ha valaki elkezd számolni, akkor azt látja, hogy a tömegbúzától, vagy a kukoricától ezen a piacon nem lehet sokat remélni.

Akik kitartottak a nehézségek ellenére és eredményt értek el, azoknál komoly tudás halmozódott fel és vállalják az oktatást is. Ausztriában és Szlovákiában nagyobb hektárterületen termelik a szóját, de hiába jobbak az eredményeik, ők sem tudtak többet 20 évvel ezelőtt, mint mi. Tehát van remény a kitörésre - zárta a cikk.