Luxus ízek egyszerű zöldségekből - a kertészek alig ismert módszerével

A rövid tenyészidejű, kisebb termetű zöldségek nemcsak kertbe, hanem cserépbe is kiválóan ültethetők. Ha pedig már így, mobil módon neveljük őket, érdemes egy lépéssel továbbmenni: próbálja ki a halványítást! Ezzel az egyszerű technikával új, lágyabb ízeket varázsolhat a megszokott zöldségekből.

Mi is az a zöldséghalványítás?

A halványítás során a növényeket részben vagy teljesen elzárják a fénytől, így elvesztik zöld színüket és lágyabb ízvilágot kapnak. A módszer lényege, hogy a klorofill-termelést gátoljuk: a szövetek világosabbá, lazábbá válnak, az íz pedig enyhébb lesz.

Ezt a természetes jelenséget hasznosítjuk szándékosan a kertészetben — olyan módon, amely nemcsak ízletesebb, de esztétikusabb termést is eredményez.

Mely zöldségeket érdemes halványítani?

• Szárzeller: halványítás után sokkal édeskésebb, kevésbé fanyar.
• Póréhagyma: a fehér, zsenge szárrészek hosszabbak lesznek, kevésbé csípősek.
• Cikória: csökken a keserűsége, levelei világosabbá válnak.
• Spárga: földdel takarva fehér és különösen finom ízű lesz.

Halványítással szinte minden zöldségnél javíthatunk az ízen és az állagon.

Hogyan zajlik a halványítás?

A kulcs, hogy a növényt ne érje közvetlen napfény. A legegyszerűbb módszer kiskertben: cserépben nevelt növényeket, ha elérik a megfelelő fejlettséget, sötét helyre visszük, vagy szalmával, fóliával, papírral fedjük be őket.

Nagyobb kertészetekben földdel takarják a növényt, vagy külön edényt helyeznek fölé. Egyes fajták — például cikória — önmaguk is képesek részben betakarni saját hajtásaikat.

Miért jó halványítani?

A halványított zöldségek:

• lágyabb ízűek
• kevésbé keserűek vagy csípősek
• puhább állagúak
• látványosabbak (világos színűek)

Bár a halványított zöldségek valamivel kevesebb vitamint tartalmaznak, ízük kárpótol, és remekül mutatnak akár egy ünnepi fogásban is. Fontos, hogy halványítás közben ügyeljünk a szellőzésre, hogy elkerüljük a rothadást.

Saláták edényben – könnyedén!

Nemcsak halványítani, de egyszerűen nevelni is nagyszerű élmény a salátaféléket cserépben vagy balkonládában. A modern saláták között:

• Tépősaláta: folyamatos szedés, friss levelek.
• Fejes saláta: a klasszikus fajta, rövid tenyészidővel.
• Jégsaláta: ropogós, vastag levelű fajta, hosszan eltartható.
• Kötözősaláta: fénykizárással halványított belső levelekkel.
• Metélősaláta: fodros, dekoratív levelekkel, nyári termesztésre.

Saláták nemcsak önálló ételként, de díszítőelemként is megállják a helyüket kiskertben vagy balkonon!

Egy kis érdekesség a végére

A „saláta” nemcsak egy növényt jelöl, hanem egy egész felhasználási formát is: ma már sóska, spenót, cékla, reteklevél, pitypang és rukkola is az "étkezési saláták" között szerepel. Ezek közül is sok halványítható, hogy még izgalmasabb legyen a konyhakerti repertoár!

(Forrás: agrarszektor.hu)