Hirdetés
Kutatás és fejlesztés segíti a magyar bogyós gyümölcs termesztését Nyugat-Nógrádban és Fertődön is
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fertődi kutatóállomásán a bogyós gyümölcs szaporítás lehetőségeiről egyeztettek a szakemberek Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárral. A laborban és a szabadföldön is körbejártak a Nyugat Nógrád TFI vezetőivel közösen, ahol a házigazdák számos érdekességet mutattak meg a vizsgálatok és a szaporítás eredményeiről. A másik fő téma az agrárerdészet volt, amelyhez kapcsolódva a bogyós gyümölcs termesztése régi-új eszközökkel és megoldásokkal eredményesen végrehajtható.
Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, a MATE Kertészettudományi Intézetének Fertődi Kutatóállomásának vezetője a kísérletek és a fejlesztések helyzetéről, valamint a bővítés lehetőségeiről is bővebben beszélt.
Van létjogosultsága a magyar bogyós gyümölcs termesztésének
Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a kutatók szerint hagyományos termőterületein a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének, legyen szó málnáról, ribizliről vagy éppen szederről - írta az Agrárminisztérium.
Hirdetés
A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásán tett látogatásán Feldman Zsolt kutatókkal, területfejlesztési és mezőgazdasági szakemberekkel arról tanácskozott, hogy a hazai bogyós gyümölcsök termesztését miként lehetne hatékonyabban segíteni.
Szakmailag mindennek az alapja a megfelelő fajta és a hozzá kapcsolódó kidolgozott termesztéstechnológia, amely kapcsán a fertődi állomás szakmai tudással és szaporítóanyaggal rendelkezik. A szakemberek szerint megfelelő fajtával és technológiával megduplázható lehet a hazai termésátlag. Ennek a tudásnak a termelők felé történő közvetítésében tud segítséget nyújtani a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ, az ott dolgozókkal elsősorban Nógrád és Pest vármegyei termelők állnak kapcsolatban.
Támogatás a bogyós gyümölcs ültetvényeknek, valamint agrárerdészet
A tanácskozáson elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Program kertészeti ágazatoknak megnyitott pályázati lehetőségei a bogyós gyümölcs ültetvények létrehozásához, gépesítéséhez is segítséget tudott nyújtani és ez az új pályázati rendszerben is így lesz. Ebben az ágazatban is központi kérdés a munkaerőhiány kezelése, amelyhez au egyeztetésen elhangzottak szerint már rendelkezésre állnak az európai piacon olyan betakarítógépek, amelyek a kézi szedéshez közeli gondossággal képesek akár frisspiaci értékesítésre szánt málnát is betakarítani. Így szélesebb termelői kör számára is érdekessé tudják tenni ismét ezt a kultúrát.
A fertődi kutatóállomáson érdekes technológiai kísérlet is folyik a málna agrár-erdészeti rendszerek keretei közötti termeléséhez kapcsolódóan. Ez nemes nyárfa általi árnyékolással történő termesztést jelent. Az alacsony költségű megoldás árnyékol és párolgást csökkent, így védi a növényt és jótékony hatással van a hozamokra is. A kutatóállomáson dolgozó szakemberek – folytatva az elődök nemesítési munkáját - a hagyományos, Magyarországon bevált fajták mellett folyamatosan keresik az újabb, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtákat is, emellett a növényvédelem új útjait - írták.
A megbeszélésen részt vevő kutatóknak és mezőgazdasági szakembereknek az államtitkár jelezte: az érdeklődő gazdálkodók felé történő információ- és tudásátadás segítésére új eszközök is rendelkezésre állnak majd a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv most induló új ciklusában.
A bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiája
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézet Fertődi Kutatóállomásának vezetője, Dr. Varga Jenő az Agro Napló: “Ezért kincs az agráradat” sorozatában beszélt a részletekről. A szakcikk szerint szakember 2017-ben kezdett részletesebben megismerkedni az észak-magyarországi bogyós gyümölcs-termesztés részleteivel.
A nógrádi termőtáj területeit, adottságait, klímáját és talajait vizsgálva bámulatos dolgokat láttunk az ültetvényeken. Bebizonyosodott, hogy a kihívások ellenére továbbra is érdemes foglalkozni a bogyósgyümölcs-termesztéssel, amire nagyobb figyelmet kellene és illene fordítani. A termőhely-minősítések során Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala vármegyében is sokszor látjuk, hogy hiányzik a szakmai támogatás és a segítség a termelőknek, ezért különösen örültünk Fábián Gábor és Attila megkeresésének és a közös munkának. A lényege, hogy közelebb hozzák a termelőket a tudományos tevékenység gyakorlati hasznához, miközben Fertődön koordináljuk a kutatást, a méréseket, a tapasztalatokat, a lehetőségeket és az új fajtákat.
A nemesítés fókusza a központunkban a málna és a ribiszke, de természetesen a többi bogyós gyümölccsel is foglalkozunk, szeder, bodza és így tovább. Szeretnénk elérni, hogy a honosításoknak, a nemesítéseknek biztos alapot adjon a fertődi és a nógrádi mérések eredménye. Ezeken kívül agrárerdészeti rendszerekkel is foglalkozunk, mert ki kell mondani, hogy a málna és a ribiszke nem bírja a napot. A málna termesztési zónájának északi határa az 1990-es és 2000-es években volt Magyarországon, aztán a klímaváltozás eredményeképpen a vonal még feljebb tolódott, így egyre több gond és kihívás jelent meg. Ezért visszavittük a növényt oda, ahonnan kihoztuk: az erdőbe.
Az árnyékolástechnikai kísérletekkel, a gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Soproni Egyetem Kémiai Intézetével, a Soproni Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékével és Erdőmérnöki Karával, illetve a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum csapatával dolgozunk együtt. Az intézetvezető, Dr. Borovits Attila közreműködésével a fák alá ültettük a bogyóst, a takarásos módszer pedig szépen igazolta a hatékonyságnövelést - fogalmazott a kutató.
Több irányban is tovább tudunk haladni a vizsgálatokkal, ígéretes jövő előtt áll az agrárerdészet és a bogyós gyümölcsök közös fejlesztése. Fontos, hogy mi nem az erdészeti fát, hanem a gyümölcsfát és a bogyóst szeretnénk összehozni a termesztésben - folytatta.
Mérések és kísérletek
A zártkerti revitalizáció programban több kiskert összefogásával, mérhető blokkokat kialakítva ilyen megoldásokat is meg lehetne próbálni Nógrád vármegyében. A málna mellett a ribiszke nemesítése is kiemelt feladatunk, a feketeribiszke-kísérletek most is zajlanak, túlnyomórészt a 2000 körül kiválogatott skandináv és már hazai fajták leszármazottai szerepelnek kiültetésben. Örömmel látjuk, hogy vannak köztük ígéretesek – mondta.
A mikroklíma kérdése okoz problémát. Arra jutottunk, hogy akár a lengyelektől bevont szülő vonal, a magasabb növésű, sűrűbb térhálózatú, sövénybe ültetett, egymást beárnyékoló optimálisabb mikroklímát biztosító állomány sokkal hatékonyabb lehet, mint a régebbi, kisebb, kompaktabb bokrú, szellősebben telepített tételek. Erre látunk jó példákat a kísérleteink során; jó és ígéretes fajták vannak, amelyek felveszik a versenyt a piacon jelenlévőkkel. Ezek még további vizsgálatra szorulnak, de várható a bejelentésük a közeljövőben - mondta.
Málna újdonságok és nemesítési program
A málna vonatkozásában az egyik munkatársunk Fertődi maxima néven bejelentett egy olyan vesszőn termő típust, amely hosszú őszön akár az adott évi sarjakon is tud másodtermést hozni, így kétszer is hozhat gyümölcsöt. A magyar málnanemesítés története során nagy eredményeket elérő Dr. Kollányi László fia, Kollányi Gábor tette meg ezt, aki a három kutató egyike Fertődön. Várható még további málnafajta bejelentése, valamint a Kárpátiánál sokkal jobb tulajdonságokkal, nagyobb húskihozatali aránnyal rendelkező rózsa, vagyis csipkebogyó is. Ez utóbbi szaporítása még nincs kidolgozva, amint ez megvan, piacra vihető és forgalmazható lesz. A szederkísérletekkel is haladunk, ahogy folyamatos a bodzafajták bővítése érdekében végzett munka is.
Gábor és Attila megkeresése alapján egy fajtafenntartó nemesítési programot is indítottunk a kutatóintézet kísérletei mellett. A kihelyezett kísérletekből is sok fontos és hasznos információt gyűjtünk, továbbá vizsgálni kezdtük Gáborék segítségével a partnerektől beszedett 30 éves Fertődi zamatos málnaállomány anyagait. Ez azért érdekes, mert ugyan ez vitális és nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező fajta, de az olyan kiváló állapotú ültetvény, mint a Kucsera családnak van Nézsán, nagyon ritka. Az ültetvényen megállt az idő számunkra is, különleges volt megtapasztalni az 1980-as évektől ott termesztett málna minőségét. Hoztunk be onnan tételeket, amelyeket a Nébih szakembereivel és a fajtanemesítő fiával, Gáborral fogunk vizsgálni.
Ahhoz, hogy az állomány vírusmentes legyen, mindig zárt közegből, vírusmentes körülmények közül központi törzsültetvényből kell, hogy induljunk. A növényvédelmi szabályok betartása mellett steril körülményeket csak laborban tudunk biztosítani, így tudjuk vírusmentesen kiadni kiültetésre a növényeket.
Magyarországon a klíma a meghatározó a kutatásokban, ezért olyan, viszonylag szárazságtűrő alapfajokat viszünk be a keresztezésbe akár többszöri visszakeresztezéssel, amelyek hordozzák a szükséges tulajdonságokat. Továbbá mindig fontos alapelv volt és marad is Fertődön, hogy – más országok irányzataitól eltérően – finom legyen a gyümölcs, számunkra az íz a fontos – mondta Dr. Varga Jenő.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Földmunkához és erdészeti feladatokhoz Valentini Antonio erdészeti zúzók és marók
A Hergon Plus Kft. 2022-ben kezdte meg az olasz Valentini Antonio gépek forgalmazását. Kínálatukban a gyár teljes portfóliója elérhető, úgymint a mezőgazdasági felhasználású talajmarók, forgóboronák, szárzúzók és kultivátorok, valamint kőzúzók és az erdészeti célú gépek is.
Szárbontás az AÖP tükrében
A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 26 univerzális kis traktor
Több mint 800 hirdetés 103 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés