Kulcsszerepe lesz a gazdasági kihívások kezelésében a digitalizációs fejlesztéseknek

A technológiai fejlettség és az innovációvezéreltség meghatározó szerepet játszhat abban, hogy a vállalkozások, a jegybankok és a kereskedelmi bankok felkészültek legyenek a stresszhelyzetekben, és gyorsan, hatékonyan reagálni tudjanak. Ez is elhangzott a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programján. Nélkülözhetetlen, hogy a pénzügyi szereplők a társadalom érdekeit szolgálva elébe tudjanak menni a változásoknak, amelyeket a digitalizáció erősödése és az éghajlat-változás vagy éppen az olyan váratlan események jelentenek, mint amilyen a koronavírus-világjárvány volt.

Dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese és Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, devizatartalékért és kockázatkezelésért felelős igazgatója beszélgetett az elkövetkező 10 év legfontosabb gazdasági kihívásairól. A Romániában, Tusványos mellett rendezett programról írt egyik közleményt szemléztük.

Változások és feladatok

„A világ nem fog lelassulni. Alkalmazkodni kell a folytonos változáshoz, még gyorsabban kell reagálni a kihívásokra” – hangsúlyozták a résztvevők, hozzátéve, hogy átalakulóban van a társadalom dinamikája, az, hogy az emberek mit tartanak fontosnak és mi motiválja őket. 

„Ez a pénzügyi szektorral szemben is elvárás, a kereskedelmi bankoknak is túl kell lépniük az alapszolgáltatásokon, olyan megoldásokra van szükség, amely az emberek mindennapjaiban nyújt segítséget” – mondta Szabó Levente. 

„Intézményileg is fel kell készülni a változásokra. Az államoknak, és ezen belül a jegybankoknak is fel kell készülniük, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra” – tette hozzá Kolozsi Pál Péter, a központi bankok előtt álló feladatok közé sorolva a pénzügyek digitalizációjára való reagálást és adott esetben a digitális jegybankpénz biztonságos bevezetését. 

A digitalizáció és a tudás értéke

A digitalizáció, a kényelmet és a hatékonyságot növelő szolgáltatások még inkább előtérbe kerülnek az elkövetkező években, ebben a tekintetben csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyekben nem állítanak felesleges adminisztrációs korlátokat. 

„A hatékony államok lesznek sikeresek, azok, amelyek az innováció irányába tudják vinni a vállalkozásokat, a gazdaság és a társadalom egészét is” – hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői. Komoly változások előtt állunk, elég csak a pénz szerepének, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igények változására gondolni – tették hozzá, rámutatva egyfelől a különböző devizák súlyának és az állami szabályozáson részben kívül eső alternatív fizetési eszközök jelenleg is zajló átalakulására, másfelől arra, hogy elébe kell menni ezeknek a változásoknak. 

„Fontos, hogy a pénzügyi rendszerek megőrizzék a beléjük vetett bizalmat és a függetlenségüket” – emelte ki Balog Ádám. „A digitális jegybankpénzek esetleges bevezetésével kapcsolatban a technológiai aspektusok mellett át kell gondolni például, hogy adott esetben milyen funkciói lesznek egy ilyen pénznek, milyen hatásokat akar általa az állam elérni, milyen hatása lesz a monetáris politika vitelére, az inflációra, a bankrendszerre, a betétekre és a hitelezésre” – mondta Kolozsi Pál Péter, hozzátéve, hogy ez a kutatási munka a jegybankokban és a Magyar Nemzeti Bankban is elkezdődött, illetve az első pilot projektek is elindultak.

Szerinte ezt támasztja alá az azonnali fizetési rendszer bevezetése, ami a koronavírus-válság időszakában nagy hozzáadott értéket jelentett a pénzforgalomban. Az elmúlt évek kihívásai megmutatták, hogy a stresszhelyzetek felgyorsítják a normál folyamatokat, kiváltképp igaz ez a digitalizáció területére. Az innováció szerepe kulcsfontosságú, mind a szabályozó, mind a pénzügyi szolgáltatók, mind a vállalkozások részéről. Meg kell találni az ideális egyensúlyt ebben – mondták, a társadalom egészének szempontjából kiemelve az értékteremtés jelentőségét, a közöség érdekeinek szolgálatát. 

Az elkövetkező 10 év legnagyobb kihívásai közé sorolták a résztvevők a környezeti hatásokhoz, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást és azt, hogy miként lehet majd erre irányítottan reagálni, a társadalmi, gazdasági környezet állandósuló változását és e változások gyorsuló ütemét, valamint a mindezek következtében szükséges új gazdasági modellre való sikeres átállást. „Sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi növekedésre lesz szükség, amelynek a tudás és az innovációvezéreltség lesz a központi eleme” – emelték ki a beszélgetés résztvevői.