Környezeti paraméterek mérése és szabályozása a szarvasmarha-istállókban

A napi tejtermelés csökkenésén kívül a szárazonállás idején csökkenhet a megszülető borjak testtömege és a későbbi laktációs teljesítmény. Gyakoribbá válhat a tőgygyulladás, jelentősen romlanak a szaporodásbiológiai mutatók, csökken az ivarzó egyedek száma, nő a spermaindex, gyakoribb lesz az embrióelhalás és vetélés A hőstressz a tehenek szervezete mellett a borjak és a növendékek szervezetét is megviseli.

A jelentős termeléskiesés és a számos egyéb veszteség komoly nyereségcsökkenéssel jár, ezért a tejtermelő szarvasmarhatelepeken hatékony hőstressz elleni védekezésre van szükség. A csökkenő tejtermelés már a közepes méretű tehéntelepeken is több millió forintos árbevétel-csökkenést eredményezhet!

A szarvasmarháknak tág a semleges hőmérsékleti zónája, ami -15-20  C és +25  C között található, de az állatok komfortzónája ennél szűkebb intervallumban, -5  C +10  C közötti tartományban mozog.

A RISKA-rendszer új fejlesztésével minden istállóban mérjük a hőmérsékletet, a páratartalmat és a mérési adatokat használjuk az istállóban lévő ventilátorok, függönyök intelligens vezérlésére is! Javasoljuk, hogy a telepen több ponton is mérjük a külső hőmérsékletet, illetve a szélerősséget.

Rendszerünk lényege, hogy nyitott, bővíthető és egyedileg fejlesztett.

Így lehetőségünk van arra, hogy a ventilátorok működését is figyeljük, mérjük. Minden instálóba telepítésre kerül az egyedi mérő-vezérlő rendszer, amely képes más adatok összegyűjtésére is. Az adatokat a saját belső hálózaton keresztül egy kijelölt központban gyűjtjük, tároljuk és egy web-rendszeren keresztül jelenítjük meg a RISKA szokásos adataival együtt.

A laktációban termelt tej mennyiségét az ellés idején uralkodó időjárási tényezők nagymértékben befolyásolják. Tapasztalataink szerint a téli hónapokban ellett tehenek legalább 21%-kal magasabb tejhozamot produkálnak, mint a nyáron ellettek. A legnagyobb különbség a télen és nyáron ellett tehenek között a laktáció első 60 napjában tapasztalható. Az alacsony tejhozamú tehenek 27%-kal, a magas hozamú tehenek 48%-kal több hőt termeltek, mint a nem laktáló társaik. A hőstressz hatására a tejtermelés mennyiségében történő visszaesés mellett, jelentősen romlik a tej beltartalma is.

Az állomány szaporasági teljesítményét csökkentő fertilitási zavarok jelentős anyagi veszteséget okoznak a tulajdonosoknak, aminek hátterében leggyakrabban a petefészek működési zavara, illetve és a korai embrióelhalás áll.

Vizsgálataink szerint a késői vemhesség alatt hőhatásnak kitett tehenektől született üszők kisebbek, az első laktációjuk során átlagosan napi 5 kilóval kevesebb tejet termeltek.

A Riska mérő-vezérlő rendszerével a tárolt adatok a későbbiekben elemezhetők, különösen azért, mert azokat összekötjük a RISKA napi fejési és termékenyítési adataival, így elemezhetővé válnak.

Online elérhető információk:

https://riska.hu
https://mycattleworld.com

Tomjanovich Géza, Székely András